Nem vagy egyedül

Alig találunk a földön olyan embert, aki tökéletesen elégedett lenne önmagával. Legtöbbünk szívében éppen ezért titkon ott él a vágy, hogy változtassunk a személyiségünkön és az életünkön. A kezdeti nagy fellángolások után az esetek túlnyomó többségében mégsem vagyunk képesek döntő változásokat elérni, lelkesedésünk már csírájában elhal.

Kicsit nehezen indul ez a tavasz. Az előszobai fogasunk egyáltalán nem úgy néz ki, mint máskor május elején, a téli kabátok még mindig elől vannak...

Valószínűleg nem vagyok egyedül a problémával. A várandós nőre nemzetközi szinten kiterjedt elvárás nehezedik, hogy fiút szüljön. Vagy éppen lányt.

Már hosszú hetek-hónapok óta gondolkodom ezen a témán, és lassan ez is egy elvárássá alakul bennem: írni az elvárásokról. Nehéz hozzákezdenem ehhez a témához, mert annyi fajtája van az elvárásoknak és olyan sokféle rendszerben: magunk felé másoktól és magunktól és mások felé.

Gyöngyösön élek, 57 éves vagyok, már majdnem 3 éve munkanélküli.

Az Otthon Segítünk Alapítvánnyal egy hirdetés útján kerültem kapcsolatba, mivel úgy gondoltam, így legalább értelmesen, más emberek segítésével tölthetem el „felesleges” „szabadidőmet”.

A boldogságnak már van egy napja, amit az év többi napjából hivatalosan is megünnepelhetünk. Az ENSZ Közgyűlése március 20-át ugyanis a boldogság nemzetközi napjává nyilvánította. Buthán királya pedig bevezette a bruttó nemzeti boldogság fogalmát, lakosai jólétének a mérésére, mivel ez többet elárulhat a boldogságszintjükről, mint a GDP. 

A magas válási mutatók mögött nem egyszer húzódnak meg olyan nem tudatos, tehát tudat alatti generációs vagy pedig a kollektív tudatból  előburjánzó párkapcsolati  vagy kapcsolati minták, amikről a párnak fogalma sincs, csak éli. Például egy nő mindent megcsinál otthon, a férjnek szinte semmi teendője.

Február elseje van, lucskos szürke az ég, ónos eső és szmogriadó keserítik az életünket, mégis már itt motoszkál a tavasz is: már csak ez a kis nyúlfarknyi hónap van hátra a télből! Ez a vidámsággal teli négy hét, hiszen a február a farsang, vagyis a bálok, mulatságok, lánykérések és esküvők hónapja, ezért hagyományosan a párkeresésről és a meglévő párokról szól.

Az Otthon Segítünk önkénteseit kérdeztük

Felfedeztél-e magadon változást, mióta önkéntes munkát vállalsz?

Otthon Segítünk önkénteseket kérdeztünk a tapasztalataikról örömeikről

Emlékszel-e, miért jelentkeztél önkéntesnek?

Az imami újév köszöntő hírei közül kettő különösen megérintett. Külön-külön is szívet melengető volt a két hír számomra, de a kettő együtt az év első napján bizalommal és reménnyel töltött el, hogy ez az év valami nagyon fontos dologról szólhat.

Ahogyan azt mondani szokás, a hollywoodi filmek többsége a szerelmesek egymásra találásával, esküvővel, boldogsággal ér véget – aztán persze utána jönnek a hétköznapok, de ezeket általában már nem látjuk. Pedig ezek a hétköznapok elég húzósak tudnak lenni, erről sokan tudnának hosszan mesélni. Nem szeretnénk okoskodni, nyilván sokaknak vannak rémtörténetei, de talán érdemes átvenni öt dolgot, ami tönkretehet egy házasságot.