Gyermeknevelés

A gyereknevelés nap, mint nap hoz valami újat.

Így van ez velem is, aki még csak a második kezdő rettenetes kétévesét neveli.

Hiszem, hogy ez a mese egyik legfontosabb útravaló, amit szülőként gyermekeinknek, pedagógusként diákjainknak, felnőttként „útitársainknak” továbbadhatunk. (Dr. Kádár Annamária)

Hitvallásom szerint a mese és a játék két legfontosabb lelki táplálékunk. (Kerekes Valéria)

Minden évben ugyanaz a műsor: januárban nagyon elhatározom, februárban győzködöm magam, márciusban nekikezdek és rém büszke vagyok magamra, mert még pont időben vagyok, hogy mire lekerül a kabát meg a harisnya, bomba formában legyek. Majd március végére felhagyok a nagy életmódváltással, és áprilisba már azon egyezkedem az égiekkel, hogy ez egyszer nem lehetne-e, hogy őszig harisnyában és kiskabátban járhassak. Az úgy nekem nagyon komfortos lenne. A harisnya például szuper dolog, olyan klasszul összetartja az embert. De nem lehet. Kedvetlenül nézegetem magam a tükörben és kesergek...

Ahol gyerek van, ott általában előbb-utóbb felkerül a családi napirendre a “szeretnék egy kisállatot!” téma. Klasszikusan a kutya, a cica vezeti a kívánságlistát, majd a tengerimalac, nyuszi, hörcsög után a halak, hüllők és kétéltűek következnek, és érthetetlen módon csak ezek után jönnek a madarak.

Először azt hittem, hogy annál könnyebb nincs is a világon, mint a láthatatlan munkáról írni. Nő vagyok, ráadásul egy olyan hivatásom van, ahol nincs éles határ a látható és láthatatlan munka között. Mégsem gyűlnek a betűk, csak kavarognak a gondolatok a fejemben…

A játékos angolozáshoz, összebújáshoz az egyik legalkalmasabb időpont az esti időszak, amikor a babát megfürdetjük, pelenkázzuk, felöltöztetjük és énekelünk vagy olvasunk neki elalvás előtt.

Csak a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálatán idén elérte a 15 ezret az ellátásra szorulók száma. A szakemberek szerint az elsődleges ok, hogy később kezdenek beszélni a gyerekek.

Mintha tegnap lett volna, amikor a tengerparton süttettük a hasunkat, koktélt iszogattunk és a legnagyobb gondunk az volt, hogy a fürdőruha nyomot hagy a szép barnaságunkban, most meg már az én fiam locsolja meg az ő lányát húsvétkor. Ha szentimentális lennék, elérzékenyülnék, és még pityeregnék is. És mivel szentimentális vagyok, jól el is érzékenyültem és talán még egy kicsit pityeregtem.

Egyre biztosabb, hogy a géneket elfelejthetjük, amikor a gyermekünk sikerességéről álmodozunk. Vagyis a nevelés sokkal fontosabb. Amit viszont még mindig nem lehet egyértelműen megválaszolni, hogy lehet-e sikerre ösztönözni a kicsiket, hogy közben boldogok maradjanak felnőttként is.

„A tehetség nagyon sokféle és nagyon érzékeny. Rengeteg kiemelkedő adottság nem tud kifejlődni a környezet igénytelensége, merevsége, tudatlansága miatt. Bizonyosnak mondható, hogy a nem megfelelő nevelési-oktatási környezet nagy veszteséget okoz a kiemelkedő képességű gyerekek esetében. Ezért szeretnénk tehetségbarát környezetet kialakítani, és segíteni másokat, hogy másutt is így legyen. A legfontosabb „környezeti tényezők” a tehetségekkel foglalkozó pedagógusok, ők bírnak a legtöbb befolyással a tehetség alakítására (akár szakértők, akár nem). Szemléletük, gondolkodásmódjuk, bánásmódjuk meghatározó a tehetségek sorsára. Mi ezt szeretnénk formálni.” (Papp Judit)

Magyarországon sok szervezet foglalkozik tehetséggondozással. Összegyűjtöttük azokat, ahol érdemes tájékozódni.

Sokkal kevesebben és kevesebbet olvasunk a gyerekeknek, és ezért nem csak a számítógép tehető felelőssé! Szőnyi Lídia pszichológus cikke.