Jelenlegi hely

Család és munkahely egyensúlya - kérdőívvel

Életünk bizonyos időszakaiban megélhetjük a kibontakozást, önmegvalósítást. Szabadon szárnyalhatunk terveink megvalósítása során. Máskor érezhetjük azt, hogy túlélünk, mintha egy aknamezőn próbálnánk keresztbe szökdelni, vagy egy olyan sűrű rengetegben járnánk, ahol nem lehet előre tudni, mi fog a következő pillanatban a nyakunkba szakadni.

Időnként átélhetjük ugyanazt a szenvedést, amelyet Sziszüphosz király, amikor a ránk nehezedő teendőket bármennyire is próbáljuk legyűrni, nem érünk a végére.

Munkahelyünk, illetve családunk önmagunk kibontakoztatásának és álmaink megvalósításának, de kimerülésünknek is a két legfontosabb terepe lehet.

Gyakran előfordul, hogy annak ellenére keseredik meg életünk, hogy mindenünket odaadnánk családunkért, és a munkahelyünket is nagyon szeretjük... mert közben kimerülnek a belő energiatartalékaink.

Mi a kimerülés fő oka?

A kutatók megkülönböztetik a családból származó munka, illetve munkából származó család konfliktusát. Eszerint a megközelítés szerint elkülöníthető, hogy a család, vagy a munkahely jelenti a kimerülés fő okát, amely ugyanakkor negatív hatással lehet életünk másik fő színterére is.

A családból származó  munka konfliktus esetén a családi terhek és kötelezettségek miatt válik nehezebbé a munka ellátása. A családból származó  munka konfliktust a családi jellemzők mentén lehet megérteni: a családi életben jelentkező változások, krízisek ronthatják a munkahelyi teljesítőképességet, illetve a munkában megélt örömöt csökkenthetik. Egy egyszerű példával élve, ha gyermekünk megbetegszik, és otthon maradunk vele néhány napot, akkor utána a munkahelyünkön utol kell érnünk magunkat, ezért megfeszítettebben kell dolgoznunk.

A munkából származó család konfliktus esetén a munkahelyi követelmények gátolják a családi életben való aktív és felszabadult részvételünket. A munkából származó család konfliktus megértéshez a munkahely jellemzőinek vizsgálata szükséges. Például ha a túlórák nem teszik lehetővé, hogy elegendő időt töltsünk szeretteinkkel, vagy az ottani feszültség átszivárog otthonunk falai közé, az nagy valószínűséggel családi feszültséget eredményez.

Fontos megemlíteni még munka és a család közötti egyensúly fogalmát, amely stabil lehet, vagy felborulhat. Mindenki számára más-más arányt jelenthet a munka és a család közötti elfogadható egyensúly. Konfliktusról akkor beszélünk, amikor ez a szubjektív egyensúly felborul.

A család és munkahely közötti konfliktus kialakulását számos tényező befolyásolhatja, például a gyermekek száma, vagy a munkával való elégedettség. Sokszor, amikor tornyosulnak a nyomasztó tényezők életünkben, elménk próbálja csillapítani ezeknek a fenyegető tényezőknek a hatását. Emiatt azonban a végén egy kibogozhatatlan, áttekinthetetlen szorongássá válnak ezek a rossz érzések, ekkor már nehéz elkülöníteni, mi a fő oka a rossz hangulatunknak. Ilyenkor érdemes akár szakemberhez is fordulni.

Mire lenne szüksége, hogy megtalálja az egyensúlyt? - Töltse ki a kérdőívet!

Az alábbi két feladat segíthet végiggondolni, hogy mire lenne most igazán szüksége ahhoz, hogy megtalálja a család és munka közötti egyensúlyt, illetve segít tisztázni azt, hogy a családi és munkahelyi körülmények közül melyek teszik próbára leginkább az alkalmazkodó képességét.

1. Képzelje el, hogy egy fordulatnak köszönhetően teljesen megtalálta az egyensúlyt családi és a munkahelyi élete között!

Írja le, hogy milyen változásokat hozott ez a fordulat! Hogyan éli ekkor az életét? Hogyan alakul egy hétköznapja, illetve a hétvégéi? Hogyan érzi ekkor magát? 
Írja le minél részletesebben magának ezt az állapotot!

2. Töltse ki az alábbi kérdőívet, majd tekintse át az értékelést!*

a) Mennyire érzi azt, hogy meg tud felelni a munkahelyi elvárásoknak? (1 – kevéssé, 4- teljes mértékig).

b) Mennyire érzi úgy, hogy a munkája elveszi az időt, amit szeretteivel lenne fontos tölteni? (1 – kevéssé, 4- teljes mértékig).

c) Mennyire érzi úgy, hogy családja ad erőt abban, hogy helyt álljon a hétköznapokban? (1 – kevéssé, 4- teljes mértékig).

d) Mennyire érzi úgy, hogy számíthat kollégái segítségére, ha elakad a munkában? (1 – kevéssé, 4- teljes mértékig).

e) Mennyire érzi azt, hogy munkahelyi kapcsolatai mélyebbek lehetnének, ha jobban kivenné a részét a munkahelyi szociális életből, amelyre családja miatt nem jut ideje? (1 – kevéssé, 4- teljes mértékig).

f) Mennyire érzi úgy, hogy munkahelye rugalmasan alkalmazkodik az ön szülői szerepével járó elfoglaltságához, például amikor beteg gyermekével otthon marad, vagy korábban el kell jönnie a munkából, hogy gyermeke hivatalos ügyeit bonyolítsa le? (1 – kevéssé, 4- teljes mértékig).

g) Mennyire érzi úgy, hogy elegendő ideje jut a családi életükre? (1 – kevéssé, 4- teljes mértékig).

h) Mennyire érzi úgy, hogy munkája túl bonyolult, vagy túl sok időt vesz igénybe ahhoz, hogy kielégítően el tudja végezni? (1 – kevéssé, 4- teljes mértékig).

i) Mennyire érzi úgy, hogy munkájában megkap minden segítséget ahhoz, hogy maradéktalanul el tudja látni feladatait? (1 – kevéssé, 4- teljes mértékig).

j) Mennyire érzi úgy, hogy ha hibázik, főnöke magára hagyja a felelősséggel? (1 – kevéssé, 4- teljes mértékig).

k) Mennyire érzi úgy, hogy családi életük során annyira elfárad, hogy egészen lemerül? (1 – kevéssé, 4- teljes mértékig).

l) Mennyire érzi úgy, hogy hátráltatja a gyermeknevelés abban, hogy megfeleljen a munkahelyén, vagy, hogy elérje karriercéljait? (1 – kevéssé, 4- teljes mértékig).


Értékelés

Az a és h kérdések a munkahelyi követelményekre vonatkoznak. Amennyiben az a kérdésre alacsony, és a h kérdésre magas pontszámot írt, az arra utal, hogy túlzottan nagynak tűnnek az önnel szemben támasztott elvárások a munkahelyén. Amennyiben az a kérdésre magas, és a h kérdésre alacsony pontszámot írt, az utalhat arra, hogy optimálisan terhelődik munkája során, de akár azt is jelentheti, hogy időnként a kihívások hiányában akár unatkozni is szokott munkájában.

A b,f és g kérdések a család-munka egyensúlyt közelíti meg a munka oldaláról. Amennyiben  a b kérdésre magas, az f és a g kérdésekre pedig alacsony pontszámot írt, akkor úgy tűnik, hogy feszültséget jelent az ön számára, hogy munkája elveszi az időt családjától.

Az e és az l kérdés a család-munka egyensúlyt közelíti meg a család oldaláról. Amennyiben magas pontszámot írt mindkét kérdésre, úgy tűnik, hogy a családból származó munkahely konfliktus aktuális probléma az ön számára.

A c és a k kérdések a családba való bevonódásra, illetve a családi életbe fektetett érzelmi energiára vonatkoznak. Amennyiben a c kérdésre magas, a k kérdésre viszont alacsony pontszámot írt, akkor úgy tűnik, hogy családja a töltekezés színtere az ön számára, értelmet ad az életének, és energizálja. Amennyiben mind a két kérdésre magas, vagy mind a két kérdésre alacsony pontszámot írt, úgy tűnik, hogy családja iránt mélyen elkötelezett, de emellett küzdelmesek is a mindennapjaik. A család folyamatosan változik. A változás velejárói az úgynevezett normatív krízisek, mint amilyen például a dackorszak, az iskolakezdés, vagy a fiatal felnőttek családból való kirepülésének időszakai. Elképzelhető tehát, hogy pont egy ilyen kritikus időszakon mennek keresztül, és már vágyna a változás utáni stabilitásra. Ha a c kérdésre alacsony, a k kérdésre viszont magas pontszámot írt, akkor feltételezhető, hogy rövidebb, vagy hosszabb ideje olyan problémákat kell megoldania családjában, amely kimeríti önt.

Végül a d, az i, és a j kérdések a munkahelyi légkörről szólnak. Amennyiben a d és az i kérdésre magas, a j kérdésre pedig alacsony pontszámot írt, ön azon szerencsés emberek közé tartozik, akik egy jó légkörű munkahelyen dolgoznak. Ha a d és az i kérdések valamelyikére alacsony, vagy a j kérdésre magas pontszámot írt, akkor úgy tűnik, hogy vannak feszültségek munkahelyén, nem mindenki híve a csapatjátéknak munkatársai közül, esetleg a vezetés nem érzékeny az önök igényeire, illetve talán olyan magas a teljesítményelvárás, hogy a munkatársaknak nincs ideje együttműködni. Ha a d és az i kérdésre alacsony, a j kérdésre pedig magas pontszámot írt, akkor elképzelhető, hogy kifejezetten mérgező légkörű az ön munkahelye. Ebben az esetben érdemes megfontolni a munkahelyváltást.

Záró gondolatok

Vannak szülők, akik természetesnek tekintik a gyermekneveléssel járó lemondásokat. Más szülőknek viszont komoly érzelmi munkájába kerül a többi, szintén nagyon értékes álmuk elengedése, amely a gyászfolyamathoz hasonlítható: ilyenkor el kell engedni azokat a lehetőségeket, amelyek a gyermekvállalás előtt még nyitva álltak a számukra. Különösen igaz ez akkor, ha például tartósan beteg, vagy fogyatékkal élő gyermek születik a családba.

Ha úgy érzi, hogy a család-munka egyensúlya a családi követelmények miatt végleg felborult az ön életében, mindenképpen érdemes támogatást kérni akár magánúton, akár a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattól.

Társadalmunk részéről elvárás, hogy jó szülők legyünk, akik elkötelezett a családjuk iránt. Éppen emiatt nem könnyű szembe néznünk azzal, ha örömtelenek vagyunk párunk, vagy gyermekeink körében. Ebben a helyzetben különösen fontosnak tartom, hogy merjük támogató szakember segítségét kérni. Emellett fontos ilyenkor, hogy a mozgósítható rokonokat és barátokat is bevonjuk, annak érdekében, hogy tehermentesüljünk. Sokan nem mernek azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy szülőként elég boldogok-e, mert önzésnek gondolják. Pedig gyermekeink is szükségük van arra, hogy megtaláljuk a saját boldogságunkat a családi életben.

Ha a munkahelyi életében stresszes, az rátelepedhet a családi együttlétekre is. Akár úgy érzi, hogy túlterhelik, akár úgy, hogy nem kap elég támogatást, próbálja meg jelezni a főnökének, illetve munkatársainak a problémát! Ha nincs mód arra, hogy változzanak az elvárások, vagy főnöke nem motivált arra, hogy az ön megtartása érdekében csökkentse a terheket, érdemes megfontolni a munkahelyváltást!

*A kérdőív saját szerkesztésű. Sem reliabilitás-, sem validitásvizsgálat nem történt. Diagnosztikai és kutatási célokra nem alkalmas.

Források:
Vercruyssen A., Van de Putte B. (2013) Workfamily conflict and stress: indications of the distinctiveness of role combination stress for Belgian working mothers. Community, Work and Family. (16) 351-371.
Makra E., Farkas D., Orosz G. (2012) A munka-család konfliktus kérdőív magyar validálása és a munka-család egyensúlyra ható tényezők. Magyar Pszichológiai Szemle. (67) 491-518.

Tamási Eszter, pszichológus

Partnereink