De az üres gyomor szintén nagyon sérülékeny! Ahhoz hogy bírja ezt a megterhelést, az ép nyálkahártya, illetve sejtrétegek mellett a megfelelő vérellátás is elengedhetetlen. Nagyjából 30 éve köztudott, hogy a civilizációs betegségnek tartott gyomor- és bélrendszeri fekélyek hátterében is baktériumok állnak. Egy ausztrál orvos páros (Barry J. Marshall és J. Robin Warren) írta le, hogy a Helicobacter pylorinak nevezett kórokozó felelős az emésztőrendszeri gyulladások és az azok talaján kialakult fekélyek nagy részéért, és növeli az emésztőrendszeri tumorok kockázatát is. (Felfedezésükért 2005-ben Nobel-díjjal kaptak!)
A Helicobacter pylori nevű baktérium csak emberről emberre terjed, szinte mindannyiunk szervezetében jelen van. Terjedésének módja nem tisztázott, valószínűleg feco-orális, azaz fertőzött székletből kézzel, élelmiszerekkel kerül a szájüregbe. Jelenléte a szervezetben önmagában nem okoz betegséget, akkor nyer teret, amikor a gyomorban valamilyen más elváltozás van, pl. különböző gyomorhurutok, fekélybetegség, gyomor-bélrendszeri nyiroktumor, gyomorrák. Tulajdonképpen belefúrja magát a gyomornyálkahártyába, hogy kiszabaduljon a savas környezetből. Illetve semlegesíti a savas környezetet, pl. az általa termelt ureáz enzim segítségével. A fertőzöttek csak kb. 10%-ában alakul ki életük során fekély, tehát a betegségek létrejöttéhez számos környezeti és veleszületett tényező együttesen szükséges. (Azonban a baktérium szerepét erősíti, hogy a fekélybetegség előfordulási gyakorisága a Helicobacter pylori átfertőzöttséggel párhuzamosan alakul.) Emiatt a Helicobacter pylori-fertőzöttséget „csak úgy” nem szokás vizsgálni, hanem pl. aktív gyomor- vagy nyombélfekély, atrófiás gyomorhurut esetén vagy tartós gyulladáscsökkentő terápia megkezdése előtt. A diagnózis felállítására jelenleg két elterjedt módszer van: a gyomortükrözés során vett szövetmintát tenyésztik ki vagy ureakilégzési-tesztet végeznek el. Ha a fertőzés gyanúja igazolt, mint a bakteriális betegségeknél általában, antibiotikumkúra javasolt, melyet ezúttal savgátló gyógyszerrel kombinálnak. Ha az első egyhetes kúra nem elegendő, a kezelést meg kell ismételni.
Megjegyzés: az NSAID (nem-szteroid gyulladáscsökkentők)-csoportba tartozó láz- és fájdalomcsillapító gyógyszerek a Helicobacter pylori-hoz hasonló veszélyt jelentenek! Orvosi ellenőrzés és javaslat nélkül eszünkbe se jusson ilyen gyógyszereket szedni!
Írta: Kerekesné Tóth Boglárka, tudományos segédmunkatárs (Debrecenimami)
Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet
A szerző a felmerülő kérdéseket a tothbogi@med.unideb.hu e-mail címen szívesen megválaszolja!
Fotók: pixabay.com
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges