Napsugár Összevont Óvoda (Nádastó Park 1.)

ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA ÉS FELADATA
Célunk az óvodás korú gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, figyelembe véve az egyéni sajátosságokat, az eltérő fejlődési ütemet, valamint a speciális szükségleteket.
Gondoskodunk arról, hogy a gyermekek derűs, szeretetteljes légkörben, érzelmi biztonságban fejlődjenek.
 
Nevelésünk feladatai a személyiségfejlesztés területén
Óvodai nevelésünk feladata az óvodás korú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítésén belül:

• egészséges életmód kialakítása,
• érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása,
• az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.

Az egészséges életmód kialakítása
Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása kiemelt jelentőségű. Ezen belül:

Sokirányú gondozási tevékenységgel a gyermek testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése.
Rendszeres mozgással a testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése.
A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése.
A harmonikus összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.
Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása
A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos megteremtése, tárgyi feltételek szélesítése.
A megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, megelőző és javító testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása
1. Az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága, hogy tevékenységét érzelmei befolyásolják, ebből adódóan fontos, hogy:

az óvodában derűs, kiegyensúlyozott szeretetteljes légkör vegye körül, mely biztonságot, otthonosságot sugároz.  
már az óvodába lépés, kedvező érzelmi hatásokat váltson ki a gyermekből;
pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezzék az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot;
az éntudat – önkifejező – önérvényesítő törekvések fejlesztésével együtt kell a gyermek szociális érzékenységét fejleszteni;
fontos, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, tiszteljék és elfogadják a különbözőségeket;

 2. Úgy kell az óvodai életet megszervezni, hogy az biztosítsa a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség), és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését és megalapozza a szokás- és normarendszerét.
 
3. Agyermek nyitottságára építve, elősegítjük, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben mutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Feladatunk, hogy ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.
 
4.  A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése.
 
5. Biztosítjuk, a nehezen szocializálható, lassan fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelését. Az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése, speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, ezért szükség esetén megfelelő szakemberek közreműködését igényeljük. (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb. Ktv. 47. § /b/).
 
Az anyanyelvi- az értelmi fejlesztés, és nevelés megvalósítása

Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes minta és szabálykövetéssel az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Kellő figyelmet fordítunk az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására, és a válaszok igénylésére.

Az értelmi fejlesztést az óvodás korú gyermekre jellemző természetes érdeklődésre, kíváncsiságra, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire kell építeni. Biztosítani kell a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.

A gyermek spontán szerzett tapasztalatait, ismereteit rendszerezve és bővítve, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben fejlesztjük az értelmi képességeket, az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást és a kreativitást.

Forrás: http://nadastoovik.hu/

A Budapestimami 2012 őszi "A mi óvodánk" című pályázata keretében sok szülő osztotta meg gyermeke óvodájával kapcsolatos tapasztalatait. Az akkor beküldött véleményeket ITT OLVASHATOD.