Honnan indult a Kíváncsi Láda?
A budapesti II. Kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ (későbbi nevén II. Kerületi Pedagógiai Intézet) Pap Judit intézményvezető irányításával és három lelkes tehetségfejlesztő-szakértő kollégával (Laczka Istvánné Mária, Thomán Angéla, Varju Gabriella) 2009-ben, egy TÁMOP-os pályázat keretében olyan megalapozott, szakszerű, megbízható és könnyen használható mérőeszközöket, valamint tehetségfejlesztő programot dolgozott ki, amely segíti a 4-8 éves korú tehetségek azonosítását és fejlesztését. A mérőeszköz-együttes könnyen használható, ugyanakkor sokrétű információt szolgáltatott a gyermekek képességeiről. Lehetőséget adott az érdeklődési, tevékenységi irányok, egymást kiegészítő területek és kiegyensúlyozatlanságok feltárására, a vezető érdeklődések és a gyenge pontok megbeszélésére. A mérőeszköz-csomaggal gyorsan, nagy mennyiségű adat vált gyűjthetővé a gyermekek érdeklődésével, választott és elutasított tevékenységeivel kapcsolatban.
Az II. Kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ 2013-ban átalakult II. Kerületi Pedagógiai Intézetté, majd 2015-ben jogutód nélkül megszűnt. A kidolgozott tehetségfejlesztő eszközöket és programokat részben a II. kerületi Pedagógiai Szakszolgálat (tevékenységéről részletesen ITT), részben a Pedagógia Oktatási Központ, részben pedig a Tehetségműhely Közhasznú Alapítvány (erről részletesebben ITT) vette át.
A Kíváncsi láda projekt egy speciális hiányterülettel, a legfiatalabb korosztály fejlesztésével foglalkozik. Számos vizsgálat kimutatta ugyanis, hogy 6 éves korig elveszik a legtöbb tehetség, mert hiába van meg az adottság, nem lesz belőle képesség, ha a környezet nem hívja azt elő. A tehetségesek között előforduló későbbi alulteljesítés egyik fő oka a korai években hiányzó támogatásban és a nem megfelelő intellektuális kihívásban keresendő. A mindennapi gyakorlatban ezért folyamatosan lehetőséget kell biztosítani, hogy minél nagyobb esélye legyen a még fejlődő tehetségeknek a megjelenésre.
Mit tud a Kíváncsi Láda?
A Kíváncsi láda az óvodások és kisiskolások érdeklődésének a feltérképezésére jött létre. Mivel óvodások részére nem készíthető írásos kérdőív, teszt, ezért az ötletgazdák szükségesnek tartották egy, az életkornak, a játékosságnak ugyanakkor a szakmai szempontoknak is megfelelő eszköz kidolgozását.
A mérőeszköz elkészítését (és a fejlesztő program összeállítását) Gardner „többszörös intelligencia” elméletére alapozták. Eszerint az intelligencia nem egységes, tehát több különálló intelligencia létezik: nyelvi, logikai-matematikai, téri-vizuális, testi-kinesztetikus, zenei, interperszonális (társas), intraperszonális (belső), önreflexív működés, praktikus. A Kíváncsi Láda esetén mindegyik képességterülethez tartoznak feladatok, az értékelőlapban rögzített eredményekkel ezek láthatóvá válnak. A lapon 1-től 4-ig tartó skálán kell értékelni a gyerek egy-egy feladatnál elvégzett tevékenységét. Az értékelőlap két dolgot tud mutatni: azt, hogy alakulóban van az a terület, vagy már erőteljesen meg is mutatkozik.
A Kíváncsi láda egyéni vizsgálatot tesz lehetővé. A pedagógus egy gyerekkel mintegy negyven perc alatt játssza el az útmutatóban leírt tevékenységsort. A feladatok történetbe ágyazottak, a mese egy-egy részéhez kapcsolva kerülnek azok a gyermek elé, alkalmat adva neki a tevékeny részvételre. A vizsgálat során a „mérést” végző pedagógus a ládához tartozó értékelő lapon rögzíti a gyerek válaszait a saját megfigyeléseivel kiegészítve. A ládával végzett feladatok nyomán a pedagógus nemcsak a gyermek értelmi-, a beszéd- és a mozgásfejlődéséről, élményeiről és szociális fejlődéséről, hanem a gyermek személyiségéről is képet kap. Fény derül a lelkesedésére, a kudarctűrésére, a kitartására, a munkatempójára is.
A játék sokat ad a gyermeknek, és sokat mutat a felnőttnek. A Kíváncsi láda a varázsló várát rejti. Ebben a csodálatos világban él a királylány, a sárkány és persze a varázsló, akikkel a feladatok során megismerkedik a kisgyerek. Képes kártyák segítségével történetet kell alkotnia, gyümölcsöket kell elhelyeznie a megfelelő rekeszekben, a szükséges hozzávalók segítségével „főznie” kell, el kell pakolnia a varázsló szerteszét hagyott holmijait, megrajzolnia egy párt vagy bárkit, akit szeretne a várban látni – és ez még csak néhány a számos érdekes feladat közül. A végigjátszott feladatsor nyomán egy izgalmas történet bontakozik ki, miközben a kisgyerek a pedagógussal beszélget, közösen szótagol és együtt is énekel vele.
A Láda kidolgozói szerint a tehetség motorja az érdeklődés. A végigjátszott feladatsor segítségével érdeklődési területeket keresnek. Céljuk, hogy a gyerekekben minél tovább fenntartsák a nyitottságot, a kreativitást, hogy ne vesszen el egyetlen olyan kisgyerek sem, akiben bármilyen, a tehetségnek egészen apró szikrája megmutatkozik. Az óvodában, iskolában nem valószínű, hogy mindez meg tud mutatkozni, kibontakozni, fejlődni. A pedagógusokban és a szülőkben viszont komoly igény van arra, hogy a saját megfigyeléseiken túl megerősítést, segítséget kapjanak arról, milyen irányba halad(jon) a gyerek. A Kíváncsi Ládával történő megfigyelés után folytatott beszélgetések sokat segíthetnek a továbblépésben.
Hol található jelenleg Kíváncsi Láda?
A Kíváncsi Láda nem öncélú eszköz, ezért kitalálói óvodásoknak szóló tehetségfejlesztő programot is kidolgoztak. Aki valamiben jó, annak az óvodában vagy iskolában kapott feladatok nem mindig jelentenek elég erős impulzust. Ezért állították össze a tehetségfejlesztő programot, hogy aki valamiben ügyes, annak komoly pluszfeladatokat nyújtanak. Azt volt a tapasztalat, hogy a gyerekek (és a pedagógusok) ezeken a programokon feltöltődnek, és utána könnyebben veszik a következő heti óvodai vagy iskolai napokat.
Az óvodás tehetségígéreteket nyomon követték az iskolákban, és tehetségfejlesztő foglalkozásokat kínáltak nekik. A szülők egyéni tanácsadáson is részt vehettek. Segíteni tudtak az iskolaválasztás szempontjainak mérlegelésében, akár iskolát is tudtak ajánlani számunkra.
Az ötletgazdák a program megvalósítását és a ládahasználatot is tanították egy ingyenes továbbképzés keretében. A tízórás felkészítő pedagógusoknak szólt, akik megismerkednek a ládával, elsajátítják a használatát, megtanulják, miként töltsék ki az értékelőlapot. 2010 és 2015 között kb. 500 pedagógusnak tartottak oktatást, az ország minden tájáról.
A Kíváncsi Ládához kapcsolódó tehetségfejlesztő programok és egyéni tanácsadások jelenleg a Tehetségműhely Alapítványban érhetők el, és ugyanitt tanítják a Kíváncsi Láda használatát is pedagógusoknak. Kérésre helyszíni előadásokat is tartanak (pl. olyan intézményben, ahol a pedagógusok többségét érdekli), illetve vidékre is elmennek. További információk ezügyben ITT.
Amikor elkezdték a munkát, első körben a II. Kerületi Önkormányzat segítségével száz darab ládát tudtak elkészíttetni. Ez a száz láda elfogyott, az ország különböző területeiről voltak megkereséseik, sőt nemzetközi érdeklődés is mutatkozott iránta. Azóta készült újabb 50 láda, amelyek jelenleg Maruzs Jánosné Zsuzsánál (Százszorszép Óvoda, 1024 Budapest, Fillér utca 24) vásárolhatóak, 60.000 Ft + ÁFA értékben. Elérhetősége: maruzs.janosne@chello.hu. (a cikk 2016-ban volt aktuális - a szerk)
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
