Gyermeknevelés

A skandinávok messzeföldön ismertek a munka-magánélet egyensúlyának megteremtése és fenntartása kapcsán. A svéd családpolitika világosan megfogalmazott célja, hogy támogassa a kétkeresős családmodellt, és azonos jogokat, illetve kötelezettségeket biztosítson férfiaknak és nőknek egyaránt. A kisgyermekes szülőknek jár a rugalmas munkaidő, az állam jelentős juttatásokkal segíti a magas színvonalú gyermekgondozást. Magyarországon is évek óta ösztönözve van, hogy a nők szülés után térjenek vissza a munka világába, de...

Valamikor az 1980-as években a tanító néni családlátogatásra ment egy elsős kisfiú szüleihez. Az élénk eszű, gazdag fantáziával rendelkező, eleven, mozgékony kisfiút nem kötötte le a 45 perces tanóra, kicsit unatkozott és jobban érezte magát a pad alatt, ámde a tanárai csodálkozására hibátlan válaszokat adott a pad alól és pontosan folytatta az olvasmányt.

Mi jellemzi az Y és a Z generációt? Mit és hogyan tud segíteni a szakember a szülőknek, családoknak? Mit tehetnek a függőségben szenvedők hozzátartozói? Hogyan működik az „elég jó” család? Sok más téma is szóba került a Szülőnek lenni Konferencián az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán.

Hát kérem szépen, az úgy van, hogy akasztják ám a hóhért! Mindenki megnyugtatására közlöm, hogy az egészségügyisnek beteg a gyereke, a pedagógusnak, meg na… nem is tudom… Az első gyerkőccel minden könnyen ment, de a másodikkal, elvek ezrei dőltek, dőlnek össze, mint a kártyavár. Mert elsős lett.

Azt a jó édes…! Ugye-ugye, hogy néha kicsúszik a szánkon? Azt a jó édes…? Itt az anyák napja, persze, hogy édes… de azért a nap 24 órájában, az év 365 napján én nem vagyok olyan édes, cuki meg főleg nem.  Bár lányaim szerint én vagyok a legjobb anyuka a világon.

Az első gyerekem olyan két és fél évesen produkálta az első, igazi tankönyvi hisztijét. Azt a valódi dackorszakos elviselhetetlent. Szerintem, míg élek nem fogom elfelejteni. Egy félig teli műanyag kólás üvegen robbant ki...

Ma már egyre inkább ismert és elfogadott állítás, hogy az intelligenciánk komplexebb annál, hogy a régi, jól bevált, de egyoldalú IQ teszttel lehessen mérni.

Az elmúlt hónapokban lezajlottak a középiskolai felvételik, és bár még csak kevesen tudják, bekerült-e a hőn áhított iskolába a csemetéjük, azzal sokan szembesültek, hogy már a szóbelire sem jutott be a gyerek, vagy az iskola által felállított rangsorban nagyon hátul szerepel, és szinte esélytelen a bejutása.

Hasznos útmutató arra az esetre, ha egy földönkívüli megállít bennünket az utcán és arra kér, magyarázzuk el neki, mi az az apa.

Az a pillanat, amikor elindulunk az iskola felé, és beíratjuk a gyerkőcöt, az valaminek a kezdetét jelenti. De ezzel együtt véget is ér lassan egy korszak mindannyiunk életében, és kitárul egy új világ kapuja, melyet izgalommal és - valljuk be - némi félelemmel várunk. Körbejártuk az iskolákat, tájékozódtunk mindenről, amiről csak lehetett. Talán csak az okoz némi feszültséget, hogy felveszik-e a gyereket, mert több iskolában óriási a túljelentkezés. Azért, hogy megkíméljük magunkat további idegeskedéstől, hasznos, ha a beiratkozásról is pontos információink vannak.

„Aki zenével indul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét, az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon. A zene tápláló, vigasztaló elixír, és az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza.” Kodály Zoltán így ír a zenei nevelés személyiségfejlesztő hatásairól.