Jelenlegi hely

Szeresd Önmagadat jobban, mint felebarátodat! (2.)

Idén tizenketten vehettek át elismerést a Terézanyu pályázat eredményhirdetésén. A pályázaton részt vevő nők az önelfogadás nehézségeiről írták le saját tapasztalataikat.

Első helyezést ért el R. Kelényi Angelika Budakalászról, második lett Balogh Éva Budapestről, harmadik díjat nyert megosztva Gáspár Adrienn Erdőkertesről és Richter Anikó Budapestről. Különdíjban részesült az egri Fejes Szonja, a budapesti Stoffer Abigél, a szegedi Pásty Júlia, a szentmártoni Marcutiu-Rácz Dóra, a fővárosi Törék Eszter, az alsószentiváni Fejes Ágnes, a kecskeméti Kollárik-Nemes Mónika és a nádasdi Legáth Tiborné. A 12 győztes nő között összesen mintegy 700 ezer forint értékű díjat osztottak szét - közölték a szervezők az MTI-vel.

A márciusban meghirdetett Szeresd önmagadat jobban, mint felebarátodat! című pályázatra összesen 320 nő küldte el személyes történetét az önelfogadás sokszor nehezen elsajátítható képességéről vagy ritkán megélt élményéről. A pályázatokat Rácz Zsuzsa, Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs igazgatója, Dobó Kata színésznő, Seres Andrea nyíregyházi szülész-nőgyógyász, D. Tóth Kriszta újságíró és Pásztor Anna énekesnő zsűrizte.

A 2010-ben indult Terézanyu pályázat célja a nők társadalmi megbecsülésének és önbecsülésének növelése. A kezdeményezés középpontjába minden évben egy tabutéma kerül, arra ösztönözve a résztvevőket, hogy őszintén és kendőzetlenül írjanak tapasztalataikról, érzéseikről, ezzel is támogatva a témáról való párbeszéd elindulását.

A kiemelkedő írásokat hétről-hétre olvashatod nálunk!

Balogh Éva: Egy sárkányt (meg)győző hős(nő) igaz története

Jónéhány esztendővel ezelőtt Szent György napjának éjjelén egy hatalmas sárkány úszott az égen. Felhő a teste és az ég közepén szikrázó telihold a szeme. S mivel Szent György sehol sem volt –akkoriban törölte az egyház a szentek sorából, mondván, hogy nem létező alak-, elbujdokolt szégyenében, a sárkány meg háborítatlanul randalírozott odafönn.

Ott álltam a parókia udvarán védtelenül a sárkánnyal szemben, aki arról győzködött, hogy bizony, az egész világnak könnyebb lenne, ha én már nem lennék benne. El is hittem neki egy rövid időre. Megsimogattam a falat, amelynek túloldalán az az ember aludt, akit életemben a legfontosabbnak tartottam, akivel két évtizede tartoztunk össze, s akinek ez az összetartozás már sokkal inkább kínszenvedés volt, mint boldogság. Kinek a pap, kinek a papné. Egyikük a fal innenső oldalán, másikuk meg a túlsón. Hát így álltunk.

A szent Györgyre következő negyedik telihold már Itáliában talált, ahová hátizsákkal és egy szobrász barátnővel mentem. Erőt merítettem a látott szépségekből, hogy összegyűljön a bátorságom a továbbiakhoz is. Itt kezdődött az átmenet, ahonnan a boldogtalanságból a kiteljesedés felé fordult sorsom finom sfumatoja. A veszteséglista mégis hosszú volt: a férjem, az egyik gyerekem (ha nem is végleg, de egy időre mindenképp), a baráti kör egy része, a gyülekezet, az otthonom, a műhelyem – tulajdonképpen az egész addigi egzisztenciám, aki addig voltam. Egy szégyenlős kislányból lett lelkésznő, nagy adag empátiával, még nagyobb megfelelni vágyással, hogy elfogadják végre. Gömbölyűségem magyarázata talán egyetlen összetett szóban fejezhető ki leginkább: szeretetéhség.

Új életemben sokan nyújtottak segítő kezet. Ott voltak az új ismerősök, munkatársak, barátok és egy új szerelem. De önmagamnak csak jóval később tudtam igazán segítő kezet nyújtani. Egy posztgraduális képzés keretében ismerkedtem meg a pszichodrámával, ezzel a nagyszerű, felszabadító módszerrel. Csodát éltem meg, ahogy egyszerre voltam jelen a szürke kis tanteremben a csoporttársaim figyelő és együttműködő jelenlétében és az öreg parókián, újra átélve az elhagyottság fájdalmát. De ekkor végre képes voltam kifejezni a mélyben rejtegetett haragot, letettem az addig cipelt nehéz batyut és el tudtam engedni a múltat.

Csak így kezdhetett kinyílni a jelen. Örömömet leltem a tanulásban. Szépívű távlatokat felvillantva egy új világ nyílt ki előttem. Amikor egy tél végi napon Pestről Budára tartottam az Erzsébet hídon és nekidőltem a dunai szélnek, táskámban ott lapult a közben megszerzett második diploma mellé a pszichodráma asszisztensi oklevél. Olyan biztató lendület volt ez, hogy azóta is ezt idézem fel magamban, ha nehezen indul be valami, amire mégis rá kell mozdulni. Most lelkigondozóként dolgozom, tanítok, kerámia szakkört vezetek és tréningeket tartok.

A szorongásból és a bűntudatból vezetett kifelé számomra az ösvény, de az útnak még egyáltalán nincs vége. Egy olyan közegben élek és dolgozom, ahol a saját magunk szeretetének gondolatára a többség felvonja a szemöldökét, vagy egyenesen az ördög kénköves bűzét érzi az orrában. Olyan építmény ez, amelynek csikorgó eresztékeit férfiarányokhoz szabták, fehérnépek többnyire férfias páncélzatban járhatnak-kelhetnek – megannyi Szent Györgynek álcázott lovag. Önmagukkal kibékült, kerek-életű, boldog nők vagy messzire elkerülik, vagy mindennek ellenére vannak itt jelen, kivételként, hogy erősítsék a szabályt. Évszázadok óta Anyaszentegyháznak nevezik, de ez az anya néha mostohaként bánik a lányaival.

Számomra mégsem az a kérdés, hogy szeressük magunkat vagy sem, hanem hogy miként szeressük. Hogyan legyünk jók magunkhoz? A magam részéről –bármilyen furcsa- először is levenném ezt a páncélt, ami igencsak szorongat már. Szeretnék őszintén megállni a sebezhetőségem ékességében, odaállni elétek s azt mondani, íme ez vagyok, fogadjatok be vagy forduljatok el, de ne ti ítélkezzetek fölöttem. Nem valami ellen akarok harcolni, hanem valamiért.

Amikor haldoklókkal találkozom és beszélgetek, mindig újra átélem az élet hihetetlen törékenységét. Ez önvizsgálatra és együttérzésre tanít. Ha egyszerűen csak sajnálnám őket, elküldenének a fenébe. Nekem sincs szükségem senki sajnálatára, a magaméra sem. Nem sajnálni kell, hanem elfogadni.

Korlátok? Persze hogy vannak. …Könyörgöm, mit akartok azzal a kerítéskaróval?!  Majd én szúrom le a földbe, én jelölöm ki a határaimat. Ha kell, és úgy ítélem meg, korlátozom magam egy számomra értékes cél érdekében. Hiszen pontosan megtanultam, hogy a jó nem mindig azonos a pillanatnyilag kellemessel.

Szeresd jól magad, ember lánya, mert az önmegvetéstől a környezeted is szenved. Ha örülsz és az örömöd valódi, akkor a körülötted levők is erőt kapnak a boldogsághoz. Szárnyalj a szabadságban, és másokat is röptetni fogsz vele.

Nem ért véget a történetem, messzi út és sok harc vár még rám, de most sarkon fordulok és lejövök a szószékről, ahol az ódon, berozsdált vértet hagytam. A lépcsőfordulóban rámmordul egy sárkány: na most nézd meg, mit csináltál. Fejkendős nénikék hangján suttog, nagy prédikátorok öblös basszusán szólal meg. Viszi a szél a hangját szégyennel és a szorongással együtt, a gomolygó felhőkkel együtt, hogy az égen odafönn tisztán és fényesen látszódjon a telihold.

Jövő héten folytatjuk!

Ha nem várnál addig: látogass el Terézanyuhoz!

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Láthatatlan maszkjaink – 13 kedvenc idézetünk az álarcokról

Láthatatlan maszkjaink – 15 kedvenc idézetünk az álarcokról

„Az álarcok változnak, de a komédiás ugyanaz marad.” – Gondolatok a mindennapi maszkjainkról.
Nyegle gyerekből sportos ifjú? Beszélgetés a Z módszer oktatójával

Nyegle gyerekből sportos ifjú? Beszélgetés a Z módszer oktatójával

Szülőként előbb-utóbb sokan szembesülünk gyermekeink civilizációs életből fakadó problémáival. Abban is biztosan egyetértünk, hogy mindannyian testiekben is teljes életet élő embereket szeretnénk nevelni, s ehhez bizony elengedhetetlen a test jóllétével való foglalkozás már kicsi kortól. Hogyan induljunk neki, hogyan motiválhatunk egy kisgyereket?
Programajánló a Magyar kultúra napjára. Mit csinálsz január 22-én?

Programajánló a Magyar kultúra napjára. Mit csinálsz január 22-én?

Gondolnád, hogy 26 éve minden január 22-én megünnepeljük a Himnusz születésnapját?  A Magyar Kultúra napjának hívják, évről évre egyre több helyen és izgalmasabb programokkal emlékezve meg erre a mindnyájunknak fontos születésnapról.
Családi pótlék utalása 2021-ben - itt vannak a pontos dátumok és az összegek

Családi pótlék utalása 2021-ben - itt vannak a pontos dátumok és az összegek

Mely napokon kapjuk kézhez a családi pótlékot? A hivatalos folyósítási dátumok és a családi pótlék összege 2021-ben.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére