A most következő beszélgetés alanyai nap, mint nap azt is megtapasztalják, hogy a remény az egyetlen, amit nem lehet orvosi statisztikával és százalékokkal mérni.
Az I.sz. Bókay Gyermekklinikán jártunk egy "átlagos" ügyeleti napon, ahol Dr. Méder Ünőke, neonatológussal és Albertné Kalmár Emese, intenzív terápiás szakápolóval beszélgettünk a Koraszülöttek Világnapja apropóján.
A PIC/NIC-en, azaz az Újszülött Intenzív Osztályon vagyunk. Mivel foglalkoztok pontosan, kik kerülnek hozzátok?
A klinikánk a Semmelweis Egyetem I. sz. (Bókay) Gyermekklinikája, azon belül a mi osztályunk a PIC/NIC-osztály, ahol koraszülött gyermekekkel és olyan beteg újszülöttekkel foglalkozunk, akiknek légzés- és keringési problémáik vannak. A klinika egyben gyermek sebészeti centrumként is működik, így műtétre érkeznek hozzánk korababák mellett érett újszülöttek is. Koraszülötteknél a bélperforáció (NEC) és lézeres szemészeti (ROP) műtét igen gyakori, érett újszülötteknél pedig a különböző fejlődési rendellenességek pl.: nyelőcső elzáródás, bélelzáródások, rekeszsérv miatti műtéteket végezzük. Emellett osztályunkon látjuk el a Közép-Magyarországon született összes oxigén hiányos újszülöttet is.
Hány koraszülöttet ellátó klinika van Magyarországon? Hozzátok honnan kerülnek a betegek?
Magyarországon jelenleg húsz intézményben működik a miénkhez hasonló koraszülött PIC osztály. Ezek működésük szerint kategorizálva I., II., III –as szintűek lehetnek, ahol a III-as a legmagasabb kategória, a miénk is ilyen. Az ország egész területéről érkeznek hozzánk gyerekek, sőt megfordult már nálunk külföldről, szomszédos országból érkező kis beteg is. Nincs szülészeti osztályunk, így mindig kívülről, más kórházakból érkeznek osztályunkra a kis páciensek. Őket a Peter Cerny alapítvány mentőautói szállítják hozzánk, akik jelen vannak azoknál a korházaknál is, ahol nincsen PIC/NIC osztály és koraszülés várható, továbbá otthonszülés esetén is minden esetben értesítik őket.
A Koraszülött Világnap apropóján beszélgetünk, mit nevezünk orvosilag koraszülésnek?
Orvosi értelemben koraszülésről a betöltött 37. terhességi hét előtt világra jött újszülöttek esetén beszélünk. Ezen belül kategóriák szerint megkülönböztetünk: 1000 gramm alatti extrém kis súlyú, 1000 - 1500 gramm közötti igen kis súlyú és 1500 – 2499 gramm közötti kis súlyú újszülötteket, de itt gyorsan hozzá is tenném, hogy nem kizárólag a súly a legfőbb szempont egy korababa túlélési esélyeit tekintve.
Mi az, ami számít még?
Az egészséges életkilátások a súly mellett nagymértékben függnek az érettségtől. Minél érettebb egy baba, azaz minél közelebb van a várható születési időhöz, annál nagyobb az egészséges túlélési esély. Hogy egy példát mondjak: az eddigi legkisebb baba, aki megfordult az osztályunkon nagyjából 500 gramm körüli testsúllyal született, 24. terhességi hétre. Ez az 500 grammnyi kis élet jelenleg kilenc hónapos és teljesen egészséges. Persze sajnos nem csak ilyen sikertörténeteink vannak, de a statisztikán túl történnek olykor csodák a klinikán.
Nemcsak a szülőknek jelent óriási megterhelést, ha korababájuk születik, de nektek is igen nagy fizikai és lelki igénybevételt jelenthet egy ilyen osztályon helytállni.
Ehhez a munkához hivatás és elszántság szükséges, mivel a kórházi gyógyulás mindig egy hosszú és állandó folyamat. Volt olyan újszülöttünk, akit 5 hónapig ápoltunk az osztályon. Itt nincsenek ünnep- és munkaszüneti napok, a babák nem gyógyulnak meg csak úgy a hét végére. (mosolyog Emese) Mi az év minden napján beteg csecsemőket látunk el, ehhez fizikailag és lelkileg is hozzá lehet edződni, viszont a hirtelen nem várt rossz kimenetelű események mindig megrázóak, azokhoz nem lehet hozzászokni.
A gyógyításon túl - ami önmagában véve nagy dolog- mi az, amiben ti támogatást tudtok adni a koraszülőknek és mi az, amit a szülőktől várnátok?
Minden kórházi szituációban nagyon fontos az orvos-szülő-ápoló együttműködése. Mi kórházi oldalról törekszünk a legjobb tudásunk mellett ezt az együttműködést teljes mértékben biztosítani a szülőknek, és ez az egyetlen, amit mi is várunk a szülőktől. Első pillanattól kezdve fontosnak tartjuk a bőr-bőr kontaktus (kenguruzás) megvalósítását. Amint a baba állapota megengedi, igyekszünk a szülőket is bevonni az ápolásba. Az újszülöttel kapcsolatos minden szülői feladatnál segédkezünk, például a pelenkacsere, az etetés és később a szoptatásnál is. Nem lehet elégszer felhívni a figyelmet az anyatejes táplálás fontosságára, osztályunkon kiemelten fontos, hogy segítséget nyújtsunk az édesanyáknak a tejelválasztás fenntartásában.
Bármikor bemehetnek a szülők az újszülöttükhöz?
0-24 órában vagyunk nyitva, a szülők nálunk nem látogatók, bármikor bejöhetnek. Természetesen vannak olyan esetek, mint például az új beteg felvétele és egyéb extra beavatkozások, amikor megkérjük a kedves szülőket, hogy várakozzanak.
Statisztikák szerint az esetek felében a koraszülés spontán indul, azaz nem lehet tudni, hogy pontosan mi az oka, mégis mit tud tenni egy most várandós édesanya, hogy problémamentes terhessége legyen?
Természetesen mindenki szervezete másként reagál a külső behatásokkal szemben, de az egészséges életmód, ahol a lelki nyugalom és a fizikai pihenés kapja a legfőbb szerepet, az egyik ilyen döntő tényező lehet a problémamentes terhesség és szülés esetében. Emellett fontos persze a megfelelő étrend - szükséges esetekben orvosi konzultációval és kontrollal-, a dohányzás, drog és alkoholfogyasztás mellőzése, a védőnői szakszolgálat időszakos igénybevétele és a szaktanácsok megfogadása. És ha mindezek ellenére mégiscsak idő előtt beindul a szülés, fontos tudni, hogy hol van a legközelebbi olyan centrum, ahol koraszülötteket is el tudnak látni, és tudni azt, hogy van segítség, és van remény! Mert bár ma Magyarországon is nagy az orvos, nővér hiány, de ennek ellenére úgy gondolom, hogy eredményesen működik a koraszülött ellátás. (teszi hozzá a doktornő)
Hálás köszönet a beszélgetésért, de legfőképp a munkátokért! Sok valóra vált reményt kívánok!
Szerző: Vági-Tóth Lilla - Budapestimami
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
