Jelenlegi hely

Kamaszok belső küzdelmei – Egy pszichológus édesanya gondolatai a Netflix minisorozata kapcsán

Megnéztük a népszerű és mélyen elgondolkodtató Netflix sorozatot, a Kamaszokat. Rengeteg felkavaró és sokkoló kérdés merült fel bennünk arról, hogy mit tehetünk szülőként. Szigeti Mónika klinikai szakpszichológust kértük fel, hogy ossza meg velünk, mint pszichológus-édesanya, milyen gondolatok fogalmazódtak meg benne a sorozat kapcsán, és hogyan látja, milyen megoldási lehetőségek léteznek.


Jelenet a sorozatból

Anyaként talán az a legnehezebb gondolat, hogy van-e bármilyen esélyem arra, hogy lássam a gyerekem teljes – egyébként szabályozott – online jelenlétét, és van-e egyáltalán lehetőségem arra, hogy megvédjem, ha védelemre szorul.

Pszichológusként több témáról is szeretnék írni, melyek – szakmai véleményem szerint - kapcsolódnak a filmsorozat által felvetett kérdésekhez. Az első cikkben megnézzük, hogy milyenek is a kiskamaszok, kamaszok 2025-ben, mik a tapasztalataim a rendelőben ennél a korosztálynál, milyen a feszültségszabályzásuk, milyen a szüleikkel való kapcsolatuk, egyáltalán milyenek a családi kapcsolatok, hogyan működik a családi rendszer.

A következő cikkben pedig átnézzük, hogy miképp öröklődnek át a transzgenerációs minták, hogyan tudunk segíteni a gyerekünknek, hogyan tudunk más mintát adni, mint amit esetleg mi magunk kaptunk. Végül pedig elengedhetetlenül fontos beszélni a bullying témaköréről, kiemelten az online bullyingról, ami elképzelhetetlen mértékeket öltött, és a személyiségfejlődést károsító hatására hívja  fel a figyelmünket a Kamaszok is.


Kép

Korunk kamaszai

Nehéz kiépíteni a bizalmat

A legfontosabb tapasztalatom, hogy sokkal nehezebb hozzájuk kapcsolódni, mint 5-10 évvel ezelőtt. Kiemelten igaz ez a 12-14 éves korosztályra, akiknek nehezebb felépíteni a bizalmukat, nehezebben nyílnak meg, és nem is mindig teljesen őszinték. A félelmeiket, esetleges gyengeségeiket nem mutatják meg, ebből adódóan kevésbé igénylik és fogadják el a segítséget. Még egy olyan felnőttől se, aki nem családtag és biztosan megőrzi a titkaikat, aki esetleg hasznos tanácsokkal láthatja el őket, miközben nem olyan bonyolult vele a kapcsolat, mint a szülőkkel.

Régebben ezek voltak azok a tényezők, amik segítettek egy kamasznak megnyílni a pszichológusa felé.

Az „igazi” kamaszkorban, 14-18 év között - bár jóval kevesebben járnak ebből a korosztályból a rendelőmbe fiatalok, mint korábban, ami jelezheti, hogy igyekeznek inkább maguk megoldani a problémáikat (a kortársak vagy akár az AI segítségével) -, továbbra is kiemelkedő témaként jelennek meg a következő kérdések:

  • „Milyen vagyok?”,
  • „Hol a helyem a világban?”,
  • „Mit kellene tennem a kortárskapcsolataimban (ideértve a szerelmi kapcsolatot is)?”

Rendszeresen tapasztalom, hogy nincsenek igazán jó stratégiáik a feszültségszabályzásra. Miközben gyerekeink folyamatosan telítődnek felszültséggel a rendkívül megterhelő iskolai feladatok, a magas otthoni és iskolai követelmények, a kortárskapcsolódási nehézségek, de akár a versenysport feszített elvárásai miatt.

Milyen hátteret biztosít mindehhez család?

Sokféle mintát látok, és szerencsére nem csak rosszat. Sőt! Én is találkozom túlhajszolt, a családdal, gyerekekkel kevés időt töltő anyákkal és apákkal, akiknek kevesebb figyelme jut a szeretteire.

Javarészt azt tapasztalom, hogy a szülők inkább érzékenyen reagálnak a gyermekeikre, ha nehézséget tapaszlatnak! Tudnak segítséget kérni, legyen szó akár a pedagógusi, akár a pszichológusi segítség igénybevételéről.

Igyekeznek biztos keretet adni a mindennapokban, fontosnak tartják a közös családi programokat, hagyományokat.

Két olyan téma van, amin - véleményem szerint -, szülőként érdemes gondolkodni.

  1. Egyrészt, hogy kell-e az a sok program, különóra, nyelv-, zene-, sportfoglalkozás a gyerekeinknek, abban a reményben, hogy a későbbi boldogulását és boldogságát segíti?

    A szülői szándék mindenképpen nemes, de fontosnak tartom felhívni arra a figyelmet, hogy érdemes ezeket a gyerekünk terhelhetőségéhez illeszteni. Persze, van olyan kiskamasz – a nagyobb kamaszokra ez már kevésbé jellemző, ők már határozottabban ki tudják választani a saját preferenciájukat -, aki mindent nagy lelkesedéssel csinál, és látszólag nem terhelődik meg. Ugyanakkor lehet, hogy egyszer mégiscsak megjelenik egy szorongásos tünet, alvási nehézség vagy a kortárskapcsolati feszültségek jeleznek. Ismerni kell a gyermekünket, főképp a terhelhetőségét, és akkor biztosan jó döntést tudunk hozni.
     
  2. A másik téma pedig az, hogy milyen mintát mutatunk mi, szülők a feszültségszabályzásra.
    Ha a gyermekünk azt látja, hogy a családon belül és kívül is az agresszió különböző formáival, esetleg elmeneküléssel reagálunk a feszültségteli helyzetekre, akkor ez lesz a mintája. Sokkal nehezebben tudja megtanulni azt, hogy milyen fontos, hogy felismerjük, megértsük és kezeljük az érzelmeinket egy-egy konfliktushelyzetben, és törekedjünk az együttműködő, kompromisszumkész, de főképp problémamegoldó működésre.

Kép

Ez a felvetés átvezet a transzgeneráció minták átadásának témakörébe, mellyel következő cikkünkben foglalkozunk.


Szigeti Mónika - Kaposvár

gyermek- és ifjúsági klinikai- és mentálhigiéniai szakpszichológus, pszichoterapeuta, gyógypedagógus
 

- KAPOSVÁRIMAMI -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Ne felejtkezzünk el cserepes növényeink téliesítéséről sem!

Ne felejtkezzünk el cserepes növényeink téliesítéséről sem!

Olcsó tippek és fortélyok az egészséges növényekért és a cserepes növények fagymentes átteleltetésért.
Ezt árulják el rólunk a takarítási szokásaink a pszichológus szerint

Ezt árulják el rólunk a takarítási szokásaink a pszichológus szerint

Sokan tapasztalhatjuk, hogy a takarítás nem pusztán házimunka, hanem lelki, pszichés folyamat is: nemcsak a lakóterünket tisztítjuk meg és rendezzük el, hanem vele a gondolatainkat, a lelkünket is. Ez pedig nem véletlen: a lakásunkhoz, a rendhez vagy éppen a rendezetlenséghez való viszonyunk ugyanis jóval többet mond el rólunk, mint gondolnánk. Az LG Fuller Bianka pszichológussal járta körül, miről árulkodnak a szokásaink.
Az ADHD-s gyerek agya másként reagál jutalomra, büntetésre

Az ADHD-s gyerek agya másként reagál jutalomra, büntetésre

Miért vallanak kudarcot a hagyományos nevelési módszerek az ADHD-s gyerekeknél? Az október a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) és a diszlexia tudatosításának hónapja. A viselkedési tünetek mögött gyakran specifikus kognitív gyengeségek állnak. Szerencsére ma már egyre kevésbé azonosítjuk az ADHD-t a „rosszasággal”, azonban sok szülő és pedagógus szembesül azzal a kihívással, hogy a hagyományos nevelési eszközök nem működnek. De a szakértő szerint az ADHD-val élő gyermekek motiválására is megtalálhatjuk a hatékony. stratégiát.
Kézjel és koktél - segélykérés bántalmazás esetén

Kézjel és koktél - segélykérés bántalmazás esetén

A legutóbb történt, kiskorút ért bántalmazás esete mellett szülőként sem mehetünk el szó nélkül, fel kell vennünk a kesztyűt és felkészítenünk gyermekeinket az ilyen helyzetekre is.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére