Gyermeknevelés

Praktikus tippek kispapáknak a pszichológus szakértőtől.

Sok szülőt foglalkoztat a kérdés, vajon milyen hatással van gyermekeinkre a technika gyors fejlődése. A televízió, a mobil vagy a tablet képernyőjén megjelenő mozgókép rendkívüli módon stimulálja a fejlődésben lévő agyat, így nem árt, ha tisztában vagyunk néhány nemrégiben felismert ténnyel.

Iskola – a nagycsoportosok számára a csodák világa, ahol végre feltárul a titkok kapuja. Vajon így év vége felé mit látnak az elsősök? Varázslatos hely még, vagy máris úgy viszonyulnak hozzá, mint a nagyok, hogy alig várják a szünetet? A kérdést így is megfogalmazhatjuk: szükségszerű-e, hogy az évek múlásával lelohadjon a gyerekekre annyira jellemző kíváncsiság?

Az idő mindenki életében óriási jelentőséggel bír. Úton-útfélen halljuk, olvassuk: Bánjunk jól az idővel! Van, amikor lassítanánk, máskor siettetnénk a múlását. Leginkább azt kell megtanulnunk, a pillanatot értékeljük és hozzuk ki belőle a lehető legtöbbet. 

Ismét közeledik egy ünnep. A tavaszvárással együtt talán nem övezi akkora várakozás a Húsvétot, mint a Mikulást és a Karácsonyt, de erre is lelkesedéssel lehet készülni, ráhangolódni. A lakásdíszítés, a mesék vagy akár csak a szalvéták nézegetése kapcsán sok kérdés merül fel: hogy kerül egy történetbe a bárányka, a húsvéti tojás és a nyuszi? Honnan érkezik egyáltalán a nyuszi, ha az már egyértelmű, hogy a Mikulás Lappföldről jön...?

Minden minta kétféleképpen él bennünk: megtartjuk, és valódi példaként szolgál, vagy ellene megyünk, vagyis az a legfőbb motiváció, hogy „csak úgy ne, ahogy…” 

„Ajánlom ezt a díjat azoknak az embereknek, akik jobbá tehetik a világot: vagyis a gyerekeknek! Próbáljuk meg őket jól felnevelni oly módon, hogy büszkék lehessünk rájuk!”  – fogalmazott  Deák Kristóf, rendező, a Mindenki című Oscar-díjas kisfilm díjátadóján ma hajnalban. Polus Enikő írása.

Manapság sokat hallunk az elvárásokról és rendszerint negatív értelemben. Hasznos lehet elgondolkodnunk, hogy hogyan is vagyunk mi ezzel: vannak bennünk elvárások? Kitől és mit várunk el? Jó ez vagy nem? Sorolhatnánk még a kérdéseket és kinek-kinek a maga kérdése és válasza a meghatározó.

Mindenkinél kicsúszik egy-egy rossz szó, mindenki kiabál néha, vannak temperamentumos és kevésbé temperamentumos szülők és családok, minden családban vannak néha viták és mindenki felemeli néha a hangját. Mégis sokan aggódnak amiatt, hogyan hat mindez a gyermekre. Mit fog fel ő a kiabálásból? Károsodik tőle? Agresszív lesz? Szorongani fog? Vagy egyik sem? Vida Ági, pszichológus írása.

Van egy fiam, aki nagyjából hároméves kora óta épít. Mindenből, bármit, de főleg legóból vagy hagyományos, színes építőkockákból. És büszke is rá, ha a nagyinál készíti, addig nem bontható le, amíg nem láttam én is. Egy ideje a látványosabb építményeket elkezdtem fotózni, most már ő figyelmeztet rá, ha esetleg nem tenném, és az alkotást fotóra érdemesnek tartja. Ha ideér egy új kezdeményezés, akkor most már nem csak családtagoknak vagy (némi nyaggatás után) az én Facebook-oldalamon mutogathatja. Instagram legózó kisgyerekeknek?

Minden szülő rémálma, hogy rájön vagy megtudja, hogy csúfolják, kiközösítik a gyermekét az óvodában, iskolában. Ez minden szülőt megvisel érzelmileg, és nagyon fontos, hogy ha esetleg velünk is előfordul, megfelelőképpen tudjunk rá reagálni. Bármennyire is szeretnénk elkerülni, sajnos könnyen megeshet a mi gyerekünnkel is, hiszen nem kell semmilyen különösebb ok hozzá.

Sose volt ennyiféle és ilyen olcsó (és ennyire leellenőrizhetően jó vagy nem jó) tudás karnyújtásnyira. Használd ki, iratkozzatok be a gyerekkel együtt weboldalt tervezni, mobiljátékot fejleszteni, programozni, vagy akár jógázni. Ha szerencsések vagytok, két Big Mac árából megúszható a dolog.