Szülő leszek…

Hétről-hétre, a testi változásokkal együtt haladva új gondolatok, elvárások, félelmek vagy épp konfliktusok jelennek meg. A leendő anya általában nem csak saját nőiességét, hanem saját anyját, vagyis a saját anya-képét, illetve az anyjával való viszonyát is újraértékeli. Változik a viszonya a partneréhez, hiszen – különösen első gyermek esetén – partnere rövidesen új funkciókban jelenik meg: apává és szülőtárssá válik.

Ebben az átalakulásban fontos lehet, hogy milyen képet őriz az anya saját apjáról, mint apáról. Gyakran az apával való viszony is átdolgozásra kerül ebben az időszakban. Mindemellett persze a leendő apában is zajlanak a változások, bár kisebb mértékben. Számukra ez a fajta belső átértékelés általában a gyerek megszületését követő időszakban indul be, és általában nem is azonnal. Fontos szerepe van ebben annak, milyen a kapcsolata a kisbabával, mennyire vonódik be a teendőkbe, vagy épp milyen az érzelmi aktivitása. A pszichés változások sokasága zajlik tehát, melyet minden anya (és apa) másként él meg, másként tudatosít.

Az anyát (és az apát) érő hatások közvetlenül vagy közvetve kihatással vannak a magzatra. A pozitív és negatív érzelmek egyaránt eljutnak a babához, melyre ő a maga eszközeivel reagál is.

A szülők a várandósság alatt kialakítanak egy képet, egy ideát magzatukról (elképzelt gyerek). A tapasztalatok szerint a 7. terhességi hónap körül ez a fantáziálás csökken, aminek valószínűleg az a szerepe, hogy a valós gyerek eljövetelére felkészülve az ideák „távolabbra” kerülnek, és kinyílik a szülő a „tényleges” gyerek fogadására, aki persze sokszor nem hasonlít az elképzeltre (különösen igaz ez sérült babák esetén).

Arra vonatkozóan, hogy az anyai hatások közvetlenül átmennek-e a magzatba, több tanulmány is készült. Néhány vizsgálat a sok közül:

• Amikor magukat szorongónak valló anyáknak gyermeksírást játszottak le fülhallgatón, magzatuk szívritmusa megváltozott, holott a babák nyilvánvalóan nem hallhatták az ingert. Más tanulmányok az anya szorongásos állapotát követően eltérést találtak a magzati szívritmusban.
• Megfigyelték, hogy az anya dohányzása is hasonló szívritmus-növelő hatással van a magzatra. Sőt, ugyanez a hatás akkor is megjelenik, ha a terhes nő csak gondol a cigarettára!
• Az újszülött osztályon levő babákat megnyugtatja, ha szabályos anyai szívverés hangját hallják felvételről, és nyugtalanná válnak, ha a frekvencia 80/percnél gyorsabb. Ez azt sugallja, hogy a krónikus anyai stressz hatással lehet a magzatra, főleg mivel a szorongás, aggodalom vagy túlzott megerőltetés megnövekedett hormonális aktivitást vonhat maga után.
• Egy vizsgálat 10 év adatgyűjtése tükrében azt mutatja, hogy a magzatok, akiket az anyára ható komoly traumatikus esemény előtt és után is monitoroztak, 4-6-szor nagyobb aktivitást és kb. 25 ütéssel gyorsabb szívritmust produkáltak percenként. Ez néhány hétig fenn is maradt, és csak jóval az anyai stressz megjelenése után rendeződött. Másokkal összevetve ezek a babák hiperaktívabbak és ingerlékenyebbek voltak, és néhányukkal komoly táplálási gondok is felmerültek.

Hogy sikeresen végigmenjen azon az úton, amely során valakinek a gyerekéből valakinek a szülőjévé válik, a várandós nőnek és partnerének helyre kell tenniük vegyes érzelmeiket és át kell strukturálniuk szexuális, párkapcsolati és személyes identitásukat. Sok pár magától megoldja ezt az átmenetet, másoknak segítségre van szükségük.

Társadalmunkban nehezebb helyzetben vannak a nők (és férfiak), mint a hagyományos társadalmakban élő társaik. A várandósság okozta érzelmi felkavarodottság, a szüléssel kapcsolatos félelmek és fantáziák elismerése hiányzik, míg máshol rituálék keretében foglalkoznak ezekkel és szertartásosan „hatástalanítják” őket.

A szülőfelkészítő tanfolyamok sokszor csak gyakorlati dolgokra fókuszálnak, és az elképesztő érzelmi átmenettel, a változásokkal, és a magzattal való kapcsolat jelentőségével nem. Egyre gyakoribb azonban, hogy a pszichés felkészüléssel és átalakulással is foglalkoznak.

Hazánkban is vannak jól működő programok, melyek az említett pszichológiai tényezőkre helyezve segítik a folyamatok és változások megélését, mások kapcsolatot teremtenek a méhen belül a magzattal, ezáltal segítenek felkészülni a szülésre-születésre. Ilyen program például a Hidas György és Raffai Jenő által kidolgozott anya-magzat kapcsolatanalízis, mely segítségével az édesanya kapcsolatba léphet a méhében növekvő gyermekkel. Így a kötődés sokkal korábban kialakulhat, és a magzati fejlődés optimalizálható, felkészíthető a magzat (és az anya) a születés (szülés) élményére, jobbá válik a szülés-születés közben az anya és a baba együttműködése. Számos biológiai folyamat is befolyásolhatóvá válik, pl a köldökzsinór tekeredése, a placenta idő előtti sorvadása, stb. A tapasztalatok szerint ezek a módszerek jelentős segítséget nyújtanak a mamáknak és a babáknak egyaránt.