Jelenlegi hely

"Sajnos, anyuka, az ön melle nem alkalmas szoptatásra!" - Miért kell ilyen mondatoknak elhangoznia???

Egy anyukát nemrég megcsászároztak, majd a baba szerencsés világra jötte után közölték vele, hogy a melle nem alkalmas a szoptatásra. Szerencsére a nő inkább az anyai ösztöneire hallgatott, ám a legtöbb esetben egy ilyen mondat valóban eltérítheti a kismamát attól, hogy szoptasson. Vagy szüljön. Vagy higgyen magában valaha is.

Az anyukát nem támogatta sem az édesanyja, sem a nagyanyja. Nem kapott használható tanácsot, segítséget senkitől, de nem adta fel. Kialvatlanul, begyulladt mellel, állandóan síró kisbabával is tudta, mit kell tennie. Kitartott amellett, hogy ő és kisbabája össze fognak hangolódni. Sokáig tartott, de így lett.

Mert hitt abban, hogy a természet és az anyai test csodákra képes.

Mert tudta, hogy a tápszerreklámok, a cukros víz és a szigorúan három óránkénti szoptatás nem szolgálhatja sem a baba, sem a mama érdekeit.

Mert elég bátor volt ahhoz, hogy ne dőljön be minden negatív megjegyzésnek és „jótanácsnak”.

Kedves anyukák! Ne felejtsetek el bízni magatokban! Ne hagyjátok, hogy mások negatív kisugárzása, féltékenysége, élethez való rossz hozzáállása, kiégése, alacsony fizetés miatt kompenzáló magatartása, keserű élettapasztalata fogást találjon rajtatok!

Nem baj, ha szoptatsz. Az sem, ha nem. Az sem, ha hordozókendőben viszed a kisbabátokat mindenhová, és az sem, ha babakocsiban. Az együttalvás nem bűn. Ahogy a különaltatás sem. A textilpelus épp annyira jó megoldás, mint az eldobható. Ha közted és a babád között harmónia van, teljesen mindegy, milyen tárgyakkal, eszközökkel veszed körül magad. Hogy ezt vagy azt a bébiételt adod neki először. Hogy járatod-e zenebölcsibe, vagy inkább otthon teszed be Mozartot a lejátszóba. Annyi feleseges kört futunk, mert állandóan meg akarunk felelni valami láthatatlan zsűrinek, amelyik pontozza anyaságunkat. Pedig nem kellene.

Mert ha erre figyelünk, akkor automatikusan belecsúszunk abba a hibába, hogy összehasonlítsuk más gyerekét a sajátunkkal, más nevelési módszereit a miénkkel, és majd’ felrobbanunk, ha a szomszéd biopamutból készült ruhákat ad a gyerekére, mi meg állandóan a sarki turiban töltjük fel a baba gardróbját. Mit számítanak ezek? Kinek a szemében leszünk jobbak, ha überelni akarjuk a másikat, meg magunkat?

A kisbabánk szemében biztosan nem. Igaz?

Álljon itt az anyuka beszámolója. Tanuljunk belőle.

Forrás: csaladhalo

A teljes cikk tovább olvasásához kattints ide!

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Támogatás a gyermekvállalás útvesztőjében

Támogatás a gyermekvállalás útvesztőjében

Sok pár életében elérkezik az a pillanat, amikor úgy érzik: készen állnak arra, hogy bővüljön a család, és gyermek érkezzen az életükbe.
A háziasszonyok dicsérete

A háziasszonyok dicsérete

Valójában mit jelent háziasszonynak lenni? Ha be tudnánk lesni az emberek fejébe, hogy valóban az őszinte véleményüket kapjuk meg, akkor valami ilyesmit találnánk: sütni-főzni, mosni-vasalni, takarítani, rendben tartani. Hát vágyhat ennél többre egy modern, öntudatos nő 2025-ben?
11 dolog, amire az utazás tanított

12 dolog, amire az utazás tanított

Szélesebb látókör, inspiráció, problémamegoldás, mélyülő önismeret, újabb nézőpontok… Minden utazás tanít valamit.
Ingerlékeny, türelmetlen, túl van pörögve? És tessék mondani, hogy aludt?

Ingerlékeny, türelmetlen, túl van pörögve? És tessék mondani, hogy aludt?

Egyre több ismerősöm említi, hogy nem alszik jól, fáradt, türelmetlenebb, rosszabbul koncentrál, nem halad olyan gyorsan a napi feladatokkal. Ijesztőbb, hogy tinédzser gyerekeim ugyanezzel küzdenek időnként.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére