Jelenlegi hely

Horváth Ibolya Judit

A Montessori szellemiségű pedagógia gyermekközpontú, mert önállóságra tanít, mert életre szóló tapasztalati tudást ad, mert minden kisgyermeket saját magához viszonyít, és egyéni ütemben fejleszt. A gyermek szükségleteiből és nem az előzetesen kigondolt követelményekből indul ki.

Horváth Judit Montessori szakértő

A pécsi Csoda Bölcsőde vezetője

Elérhetőségek:

Telefon: 06-20/5780088
 
e-mail: montessorigyermek@gmail.com

Az alábbi témákban fordulhatsz szakértőnkhöz:

  • nevelés-gondozás (önállóság területei 0-6 év)
  • szabad játék - tanulás lehetőségei (fejlődési mérföldkövek játékai)
  • Montessori jellegű eszközök otthon

Maria Montessori 1870-ben született Olaszországban, hazájában Ö az első orvosnő. Gyermekidegosztályon dolgozva fedezi fel, hogy a gyógyításban a nevelésnek, tanításnak milyen jelentősége van. A következő kérdést fogalmazta meg: mit csinálunk rosszul a „normális” gyerekekkel, ha a fogyatékosok felülmúlják őket? Korának pedagógiáját új alapokra helyezte. Önmagáról azt írja: „csak felfedezte a gyereket”, és ehhez alkalmazkodva készített megfelelő eszközöket, fogalmazta meg pedagógiai elvárásait.
 
Segíts nekem, hogy magam csinálhassam!”
 
– talán ez a mondat foglalja össze leginkább Montessori Mária pedagógiai céljait.


Montessori néhány alapelve:
  • a gyermek folyamatos növekedés és változás állapotában van
  • a kicsi gyerekek is tanulni akarnak (önálló evés, öltözködés, tisztálkodás, stb,)
  • az élet legfontosabb periódusa a születéstől hat éves korig terjedő időszak
  • a gyermek minden tudást a környezetéből „szív fel”
  • a kisgyermek nagyon sokat tanul a mozgáson keresztül, lehetőséget kell biztosítani a számára, hogy minden érzékszervével tanulhasson
  • a gyerekek legjobban olyan környezetben tanulnak, melyben szabadon mozoghatnak
  • lehetőséget biztosít a gyermeknek a sikerélmény megszerzésére, az önbizalom kifejlődésére, és a további tanulás vágyának kialakulására.

 
A gyermek szükségleteit elégíti ki ténykedésével és így szoros kapcsolatot teremt gyermekés munkája, a gyermek és társai, a gyermek és fizikaikörnyezete között.

A környezet (otthoni vagy intézményes) kialakítása és magatartásunk (szülői vagy pedagógusi/kisgyermeknevelői) a gyermeki személyiség egészének a fejlesztésére törekszik. A mindennapi élet során az önállóság fejlesztése a fontos. A gyermek legtöbbet akkor tanul, ha saját maga tevékenykedik és lehetősége van hibái önálló javítására is. Néhány Montessori (jellegű) eszköz alkalmazásával és minden eszköz használatának módjával segítjük a gyermek ilyen irányú törekvéseit. A gyermeki aktivitás szabad kibontakozását otthon és intézményben egyaránt biztosítania kell – mondja Montessori. Nem a jutalmazás és nem a büntetés viszi előrébb az emberiséget, hanem mindig valamilyen belső erőnek köszönhetjük.

A szeretet, a gyermekbe vetett bizalom, hogy mindig ott van a felnőtt, aki a megfelelő időben a megfelelő segítséget nyújtja a gyermeknek, a kölcsönös érintkezésen keresztül alakítja ki azt a kreatív légkört, mely a gyermeki személyiséget motiválja, fejleszti.

A gyermek legfontosabb tevékenysége a játék, a tudás forrása az örömteli tevékenykedés során szerzett tapasztalat. A pedagógus (a szülő) a minta, - elsősorban jellemével hat, nem a szavaival.
 
KORÁBBI KÉRDÉSEK - VÁLASZOK

Partnereink