Intézményvezető: Urbán Katalin
A Rákosmenti Napsugár Óvoda a XVII. kerület szívében, Rákoskereszttúron található. Óvodánk két tagintézményében 9 csoport működik: 6 a Földműves utcában és 3 a Bulyovszky utcában. További információkért és a legfrissebb hírekért nézzenek szét weboldalunkon.
Forrás: http://napsugar-ovoda.wix.com/napsugar
A Budapestimami 2012 őszi és 2015/16. évi "A mi óvodánk" című pályázatában több száz szülő osztotta meg gyermeke óvodájával kapcsolatos tapasztalatait. A 2012. évi véleményeket ITT OLVASHATOD, 2015/16-ban erről az óvodáról az alábbiakat írták:
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Hozzászólások
A Budapestimami 2015/16. évi „A mi óvodánk” pályázatában szülők adtak választ arra a kérdésre, hogy „Miért szeretitek gyermeked óvodáját?” A válaszok itt olvashatók.
Nagy udvara van, sok fával és növénnyel. Az óvónők nagyon aranyosak, gyerekközpontú a nevelés, illetve a szülők egyedi igényeit is próbálják figyelembe venni. Rengeteg fejlesztő játékot alkalmaznak. A közös ünneplésekkel a szülői közösséget is erősítik. Kislányom az őzike csoportba jár és ezúton is szeretném kifejezni hálámat és köszönetemet Krisztina és Reni óvónőknek, illetve Ildikó dadus néninek!
Nagyon elégedett vagyok a Rákosmenti Napsugár óvodával, hangulatos, a munkatársak előzékenyek, kedvesek, mindig örömmel lépek be az óvodába. A férjem is ebbe az óvodába járt régen, ezért választottuk, nem bántuk meg! Őzike csoportba jár a kisfiunk, nagyon szívesen indul el reggel és jól érzi magát,mert Kriszti néni és Reni néni igazán megtesz mindent, hogy biztonságban, kellemes légkörben teljen a napja.
Az én kisfiam is az Őzike csoportbe jár.
A mi két óvónénink és dadusunk olyan, amit minden gyerkőc és szülő csak kívánhat magának. Tudom, hogy sok szeretetet kapnak, törődést, odafigyelést. Reni néni egy csupaszív óvónéni, aki olyan sok szeretettel fordul a gyerekekhez, ami az én szívemet is mindig megmelengeti. Ezt bizony a gyerekek is tudják, mert látszik, hogy nagyon szeretik őt!Kriszti néni is nagy szeretettel és türelemmel fordul a gyerekekhez, ő egy kicsit szigorúbb, de erre bizony időként - valljuk be - szükség van. Ildikó néni a mindig mosolygós dadus, aki úgy tűnik valami végtelen "türelem-zsákkal" rendelkezik, amiből sosem fogy ki a muníció. A fiam minden reggel örömmel megy óvodába, ahol tudom, hogy ugyanilyen örömmel fogadják. Tudom, hogy a gyermekem nagyon jó helyen van napközben, az idejét tartalmasan, minőségi módon tölti el, olyan dolgokat tanul, amelyeket én bizony nem tudnék megtanítani. És végül azt is tudom, hogy ez mennyire fontos egy ennyi idős emberke életében, mennyire meghatározó. Bizony a nagyfiam nem volt ilyen szerencsés, s már hiába kamasz, még mindig emlegeti - és nem jó szívvel- az óvodás éveit.
Ha délután megérkezem mindenki kedvesen, mosolyogva fogad, jó itt bárkivel néhány szót váltani. A vezető óvónő is bármikor szakít időt egy kis beszélgetésre - s látszik rajta- nem mert kell, hanem mert szívesen teszi. s akit ráadásul a fiam imád, hiszen szerinte Kati néni pont úgy néz ki, mint Én. :)
Én nagyon drukkolok!