1967 óta, április 2-án - Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján - tartják világszerte a Gyermekkönyvek nemzetközi napját. A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) által szervezett ünnep célja, hogy a gyermekekhez közelebb vigyék az olvasást, a könyveket.
A mai digitalizált világunkban rendkívül jelentős szerepe van ennek a napnak. Azokkal a gyerekkel is meg kell ismertetnünk az olvasás gyönyörűségét, akiknek mindennapjait a számítógép, a tv, a tablet tölti ki. A mi felelősségünk, hogy rávezessük őket arra, hogy az olvasás, a könyvek egy óriási kincset jelentenek.
A könyvek egész életünk során segítő társaink lehetnek, hiszen nincs olyan helyzet az életben, melyhez egy jó könyv ne nyújtana segítséget. Fontos, hogy gyermekkorban találkozzon a gyermek a könyvvel, olvasással, hogy ez megalapozhassa későbbi életét is.
Kutatások bizonyítják, hogy a mesékkel, könyvekkel való ismerkedést, az olvasóvá nevelést nem lehet elég korán kezdeni. A gyermek egész szocializációját döntő mértékben meghatározza a könyvekhez való viszonya.
Akár már a pocakban lévő picinek is mesélhetünk, ez segíti, erősíti a kötődés kialakulását. A csecsemők már körülbelül 6 hónapos koruktól felfigyelnek a könyvekre, az azokból származó információkra.
A kicsik első könyveikre ugyan még játéktárgyként tekintenek, de fontos, hogy jelen legyen az életükben. Ilyen játékkönyvek a sípoló vagy pancsoló könyvek. A játékkönyv és a képeskönyv közötti sajátos átmenetet képezik a leporellók. Hiszen még lehet velük játszani, várat vagy kis barikádot építeni belőlük, de a színes képek már egyre jobban fel fogják kelteni a gyermek érdeklődését.
A kisgyermekek számár nagyon fontosak a mondókák, ritmusok. Gondoljunk csak bele, hogy szülőként hányszor jutott eszünkbe például egy mondókával megnyugtatni gyermekünket, aki többnyire fel is figyelt erre. A ritmussal a mondókával minden érzékszervét le tudjuk kötni a kicsinek.
2-3 éves korban, folyamatosan vezethetjük be a képeskönyveket, ahol még ugyan a szép, igényes illusztrációk dominálnak (melyek jól fejlesztik a vizuális észlelést), de a mesék szövegei szép lassan egyre növekedhetnek.
Óvodáskorban megismertethetjük a gyerekekkel az állatmeséket, kiscsoportban még a rövidebbek kötik le őket, de egyre jobban fejlődik majd a figyelmük. Fontos, hogy lassan a képek szoruljanak ki, vagy legalábbis nagymértékben csökkenjenek, így fejlődik a gyermekek fantáziája. Nagyobb óvodásokat már jobban foglalkoztatják a tündérmesék is.
Ebben a korban mindenképpen találkozzanak a népmesékkel a gyerekek. A népmeséken keresztül adjuk át ugyanis kultúránkat, hagyományainkat, jelképeinket.
A kisiskolásoknak, akik ismerkednek az olvasással, először mindig rövid kis meséket adjunk, hogy sikerélményük legyen. Később már kínálhatunk nekik őket érdeklő regényeket (lovas, kalózos, dinós stb.). Először természetesen a nagyobb betűs, számukra könnyen olvasható könyvekből válaszunk.
Ha ügyesek voltunk és korábbi életét végig kísérték a gyermeknek a mesék és a könyvek, akkor biztos vagyok benne, hogy ő is igényelni fogja az olvasást, szeretni fogja a könyveket. Erre vonatkozóan is vannak kutatási eredmények, mely szerint nagyobb arányban lesz olvasó az a gyermek a későbbiekben, aki könyvekkel van körülvéve már kiskorától kezdve.
Ha valami miatt mégsem szeret olvasni a gyermekünk akkor annak oka van. Meg kell próbálni ezt kideríteni. Vagy olvasási nehézséggel küzd, vagy nem a számára megfelelő könyvet kínáltunk neki. Esetleg még megpróbálkozhatunk az együtt olvasással is. Összebújva akár mesélhetünk mi is neki, vagy játékosan bevonhatjuk őt. Például egy-egy szereplőt ő olvas, a másikat mi stb.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a szülőknek, nagyszülőknek, nevelőknek, tanároknak mekkora feladata, felelősége, hogy a kisgyermekekhez eljuttassák a meséket. A mesehallgatás elengedhetetlen a gyermek belső fejlődése számára, nélkülözhetetlen a kicsi egészséges személyiségfejlődése szempontjából.
Gazdagodik a szókincse, megtanul koncentrálni, odafigyelni. A mesék rávezetik arra, hogy minden problémás helyzetben van megoldás, ezáltal felkészül az életben később rá váró megpróbáltatásokra. Nem is beszélve a kötődés erősítéséről, mikor az ölünkbe ülve, a gyermeket ölelve olvashatunk neki.
Mi a Roland kiadónál, - mely 2011 óta foglalkozik elsősorban gyermekkönyvek kiadásával úgy gondoljuk, hogy akkor jó egy könyv, ha hat, ad, valamint segít. Minden könyvben él egy gondolat, amit át lehet adni, és a legjobb dolog segíteni a mesék által. Hiszen a könyv nemcsak arra jó, hogy formálhatja a gyermek gondolkodásmódját, de egy jól megválasztott könyv kulcs is lehet a gyermekünkhöz.
A szöveg hallgatása, vagy akár csak az illusztrációk nézegetése közben sok minden előjöhet a gyermekből (amiről esetleg a szülő nem is tud), tehát a könyv alkalmas sok téma megbeszélésére, átbeszélésére és kibeszélésére is, valamint érzelmek feldolgozására és érdeklődés felkeltésére bizonyos témák iránt.
Kiadónknak több egyedülálló sorozata is megjelent már. Ilyen nem mindennapi sorozat a Nagy könyvem is, melynek kötetei az óvodás és kisiskolás gyermekeket célozzák meg. A sorozat egy-egy kötete olyan témákat, nehézségeket ölel fel és próbál a mesékkel segíteni, mely minden kisgyermekes család életében jelen vannak. Segítséget igyekszik nyújtani a hiszti, a motivációhiány leküzdéséhez, valamint próbálja bemutatni, és ezzel közelebb hozni az iskola és az óvoda világát.
Külön kötetek segítik a gyermekeket az érzelmekkel való viszonyuk kialakításában, és a pozitív gondolkodás mindennapjaikban való beépülésének megteremtésében. A legújabb kötet, mely 2019 májusában fog megjelenni, az egészségtudatos magatartás kialakításához próbál meg segítséget nyújtani mind a gyerekek, mind a szüleik számára a meséken keresztűl.
Kívánjuk, hogy „Szárnyaljatok velünk a képzelet varázslatos birodalmába!”
Szerző: Sarkady-Filák Éva, gyermekkönyvtáros, a Roland kiadó munkatársa
- Budapestimami -
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges