A századforduló környékén milyen öltözékben tölthették a hölgyek szabadidejüket a strandon, a délutáni tea vagy egy estély alkalmával? Milyen hosszúságú ruha, szín vagy forma illeszkedett egy-egy társasági eseményen való megjelenéshez?
Harisnya és cipő, valamint az egész testet eltakaró viselet a vízparton? Manapság bizony nagy feltűnést keltenének a századforduló fürdőszettjei és strandolási szokásai.
Az Iparművészeti Múzeum legújabb időszaki kiállítása, a Dresszkód: szecesszió a 19-20. század fordulójának női viseleteit, köztük az egyre aktívabb életmódú nő munkába, sportoláshoz vagy szabadidős tevékenységekhez viselt öltözékeit mutatja be a Ráth György-villában.
A 19. század vége felé divatba jött a sportolás és elfogadottá vált a hölgyeknek is az aktív életmód, amely mind az öltözködés, mind a szabadidős tevékenységek terén új lehetőségeket nyújtott.
Egyszerűbb, szabadabb és nagyobb mozgást engedő öltözékek jelentek meg, a korábban inkább férfiak által űzött sportok – mint például a tenisz, a golf és az úszás – a hölgyeknek is új perspektívákat nyitottak.
Szemérmes csobbanás
Bár a fürdőzés és az úszás szenvedélyének a nemek külön helyszíneken hódolhattak, a tengerparti séták és a vízbe csobbanás a társasági élet meghatározó tevékenységévé vált a századfordulón. A középosztály kiszélesedésével és az infrastruktúra fejlődésével egyre gyakoribbá vált a különféle gyógyvizekkel rendelkező fürdővárosok látogatása.
Nem is feltétlenül a gyógyulás állt a középpontban, hanem a hozzá kapcsolódó társasági élet. Például a Balaton északi települései iránt már a 19. század első felében megnőtt az érdeklődés, de a déli, majd később az északi parton végigfutó vasútvonal kiépítése hozott igazi turizmust a tó környékére.
Az 1800-as évek második felében jöttek létre az első fürdőtelepek, amelyeken fövenyes strandokat létesítettek, fürdőházakat építettek. Érdekes tény például, hogy Füreden először a savanyú vizéről ismert gyógyforrás volt népszerű és nem a selymes vizű Balaton.
A nyári kikapcsolódás jegyében a fővárosi elit akár heteket töltött el egy-egy kedvelt európai fürdővárosban vagy a tengerparton.
A lazítás fő eleme nem a vízbe csobbanás és a napozás volt, sokkal inkább a vízparti séták, a tóparti ücsörgések és a beszélgetések. A fürdőzési etikettet a kor illemszabályai ebben az időben még jelentősen befolyásolták. Egy igazi úrinő kalap és kesztyű nélkül nem léphetett ki az utcára, hiszen a hófehér bőr kiváltságnak számított, míg a napbarnított vagy szeplős bőr egyáltalán nem volt divatos.
A századfordulón aztán a szabadidős sportok elterjedésével a fürdőzés népszerű nyári program lett, így a fürdőruhák terén is hódított a praktikum: könnyebb, légiesebb anyagokat használtak és a kétrészes nadrág része is térdig érhetett már.
A korszakban használt köpenyszerű fürdőruhák – a szemérmesség és a szőrtelenítés kezdetlegességéből adódóan – még nem mutatták meg a fedetlen lábszárakat és karokat. Fontos elvárás volt, hogy a fürdőruha anyaga még vizesen se legyen átlátszó.
A testhezállóbb strand- vagy sportöltözékek akkor jöttek divatba, amikor a világversenyeken már rövidebb és kényelmesebb dresszekben szerepeltek a sportolónők. Innen pedig egy pár évtizedes ugrással eljutunk a ma is használatos, színben és formavilágban egyátalán nem kötött fürdőviseletekhez.
Tárlatvezetések és túrák
Az Iparművészeti Múzeum legújabb időszaki kiállításának kurátora, Csepregi Noémi több előadást és tárlatvezetést is tart a nyáron:
- Július 7-én és augusztus 4-én, 17 órától a századfordulós női viseletekről és az életstílusról mesél
- Július 14-én és augusztus 11-én, 17 órától kurátori tárlatvezetésre hívja az érdeklődőket
- Július 9-én, 16 órától Hölgyek, múzsák, művészek címmel Borsai Dóra művészettörténész tematikus sétára invitálja - nemcsak a nőket - a női tárgyak és női történetek között
- Július 16-án, 18 órától egy igazi kuriózumra számíthatnak a századfordulós ruhák szerelmesei: szubjektív tárlatvezetésre érkezik a Ráth-villába Zoób Kati divattervező
- Július 18-án, 10 órától pedig ARTrolleres városi túrán gurulhatja körbe a VI. kerületet Joó Julianna művészettörténésszel, aki kíváncsi a luxusra és eleganciára, azaz a nagypolgári életre a századfordulón
A Dresszkód: Szecesszió című tárlat augusztus 15-ig látogatható a Ráth György-villában.
Ráth György-villa, 1068 Budapest, Városligeti fasor 12.
- Budapestimami -
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
