A Lánchíd kőoroszlánjai
A Lánchíd hídfőinek oroszlánjai 1852-ben kerültek a helyükre. A legenda szerint a szobrok alkotója, Marschalkó János elfelejtett nyelvet faragni az oroszlánoknak. Az összegyűlt sokaság pedig nevetve gúnyolódott rajta. A pletykákat hallva a mester szégyenében beleugrott a Dunába, ezzel a Lánchíd első öngyilkosa is lett. Az oroszlánok hiányzó nyelvéről szóló legenda annyira elterjedt, hogy még a Magyar anekdotakincs című gyűjteménybe is bekerült.
Valójában a művész nem lett öngyilkos, hiszen 59 éves korában, 1877-ben hunyt el. Az oroszlánoknak pedig van nyelvük, de fekvőhelyzetben hátra húzódik, nem látszik alulról (csak egészen közelről), a szobrász is ilyennek formálta meg.
A New York kávéház kulcsa
A történet szerint a nevezetes pesti irodalmi kávéház, a New York megnyitása napján (1894. október 23-án) a törzsvendégek ünnepélyesen elmentek a Duna-partra, és Molnár Ferenc saját kezűleg dobta a folyóba a kulcsot, hogy „soha ne zárjon be”. Valójában a kávéház megnyitásakor az író 16 éves gimnazista volt. Ha történt ilyen kulcs-bedobás, az valószínűleg az 1927-es újranyitáskor lehetett.
Az Alagútba tolható Lánchíd
A Várhegy-alagút a Lánchíd budai hídfőjét (Clark Ádám tér) Krisztinavárossal összekötő 350 méter hosszú alagút. 1857-ben adták át a forgalomnak. A fővárosi polgárok azon viccelődtek az átadás után, hogy eső esetén a Lánchidat be lehet tolni az Alagútba. A legenda ma is ismert.
Kőkedves
A XIV. kerület, Thököly út 61. számnál áll az a ház, ahol egy ajtó nélküli teraszon néz az utcára a „Kőkedvesnek” is nevezett női kőszobor.
Az Új Idők 1941 márciusi számában így írnak róla: „A világháború kitörésekor ifjú asszony búcsúzott ifjú férjétől és erről az erkélyről nézett a távozó után. Ezen az erkélyen várta évekig férjét, a postát, amely levelet hoz tőle. Halálos hír érkezett s az erkélyen ölte meg a fiatal asszonyt.”
A „kővé dermedt nő”, a „márványmenyasszony” legendájának többféle változata is ismert, pl. a hölgy a spanyolnátha-járvány közepén, betegen, a kőkorlátra támaszkodva hitte, hogy megláthatja hazatérő kedvesét és a várakozásba halt bele – egy nappal az előtt, hogy férje valóban hazatért a frontról. A megözvegyült tiszt pedig mély fájdalmában szobrot állíttatott hűséges kedvesének, az erkély ajtaját pedig befalaztatta, hogy többé senki ne léphessen ki rajta.
Valójában nem egy befalazott erkélyről van szó, csak egy erkélyt imitáló díszről és egy mellszoborról. Az erkélyen figyelő alak ötletét a ház tervezőjének, Ybl Lajos építésznek a fia hozta Párizsból. A díszítőelemet csak egyszer alkalmazta, ennél a háznál. 1903-ban Ligeti Miklós készítette a szobrot.
Titkosírás a Deák téren
Az M3-as metró Deák téri aluljárójában található egy furcsa feliratokkal díszített csempefal. A legenda szerint a színes csempék fura betűi titkosírást rejtenek.
Valójában a csempeburkolat egy verses installáció, amely João Vieira portugál képzőművész alkotása és a Lisszaboni Közlekedési Vállalat ajándékozta a magyar fővárosnak 1996-ban. A szöveg magyar költők versrészleteit ábrázolja portugálul, illetve portugál költők versrészleteit magyarul, többek között Ady Endre, József Attila Fernando Pessoa sorait.
Felh. forrás: urbanlegends.hu
- Budapestimami -
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
