Jelenlegi hely

1956. október 23. – Történelem és mindennapok

Sokat tudunk az 1956-os forradalom budapesti eseményeiről, de vajon ismerjük-e a vidéken lezajlott eseményeket? A nemzeti ünnepen az 50-es évek kemény mindennapjait és a tragikus események néhány vidéki epizódját elevenítik fel személyes sorsokon és történeteken keresztül október 23-án a szentendrei Skanzenben.

Amikor 1956-ról beszélünk, legtöbbször a budapesti eseményekről esik szó, pedig a vidék forradalma legalább annyi figyelmet érdemel, mint a fővárosé. Az 1956-os forradalom és szabadságharc ugyanis vidéken kezdődött és vidéken ért véget.

A Skanzen idei október 23-i programján személyes sorsok és történetek bemutatásán keresztül ismerhetjük meg az 1956-os szabadságharcot megelőző időszakot és a forradalom vidéki eseményeit. Az egész napos rendezvény során a látogatók így nemcsak azokkal az épületekkel és kiállításokkal találkozhatnak a múzeumban, amelyek szorosan kötődnek az egykori történésekhez, hanem a múzeumi színházi előadásokon, tematikus tárlatvezetéseken és különböző játékokon keresztül betekintést kaphatnak az ’50-es évek kemény mindennapjaiba és a magyar családok gyakran nélkülözéssel teli életébe is.

A valós események alapján kidolgozott és eljátszott történetek, a gasztronómiai tradíciók bemutatása, valamint a forradalom idején használatos közlekedési eszközök kipróbálásának lehetősége mind-mind azt a célt szolgálják ezen a napon, hogy a forradalomhoz vezető út minél jobban kézelfoghatóbbá váljon a látogatók számára.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum portái között több olyat találunk, amelyek 1956-ban a forradalom vidéki eseményeinek színterei voltak, így a látogatók megismerhetik azt, hogy mi történt 1956 októberében (és később) ezeken a vidéki településeken.

Részletes program

VI. ALFÖLDI MEZŐVÁROS

  • Duna-menti Katonai Hagyományőrző Egyesület interaktív programja – Vígadóval szembeni füves terület
  • „Az emlékezés virágai” közösségi alkotófal – Vígadóval szembeni füves terület
  • ’56-os filmvetítés: a Remény c. film – Hajdúbagosi lakóház (VI-4)

Kézműves-foglalkozások:

  • Nemzeti színű virág hajtogatása – Hajdúbagosi lakóház (VI-4)
  • Zászlókészítés növényi festéssel – Vasúti őrház (VI-39)

Játékhelyszín:

„Legendák asztala: gombfocizz az Aranycsapattal” – Hajdúbagosi lakóház (VI-4)

VII. DÉL-DUNÁNTÚL

Katonai robur – Dél-Dunántúl tájegység (VII)

Múzeumi Színház: Ellátmány – Faddi lakóház előtt (VII-1)

11:00 és 14:00 órakor

Élelmiszer-és ruhagyűjtés zajlik, a gyűjtött javakat teherautóra pakolva viszik fel a budapesti forradalmároknak.

Az emberek a házaikból hozzák a felajánlott csomagokat kosarakban, zsákokban, batyukban. Megszólítják a járókelőket, hogy hallottak-e a gyűjtésről, hozzá tudnak-e járulni valamivel ahhoz. Közben arról mesélnek, hogy fent Pesten nagy dolgok történnek, végre felszólalt a nép az elnyomók ellen, ők pedig azzal tudnak az egészhez hozzájárulni a faluból, ha segítik az ellátásukat, támogatják őket azzal, amilyük van.

Összefonódva ’56-tal: hajfonás – Hidasi lakóház (VII-2)

Játékhelyszín:

Kiscsalád, nagycsalád – Csökölyi gyerekgazdaság (VII-4)

Múzeumi Színház: Padlássöprés – Őcsényi lakóház (VII-11)

12:00 és 15:00 órakor

A gazdák beszolgáltatási elmaradottságai és adótartozásai fejében a terményeken kívül gyakorta a család egyéb javait is lefoglalták. A kirendelt elszámoltató bizottság a pincétől a padlásig átkutatta a házat rejtett élelmiszertartalékokat kutatva. Felforgatták az ágyneműt, szekrényeket is. Főként kulákoknak minősített gazdák esetén írták elő a helyszíni elszámolásokat, de a kevésbé módosabb rétegeket sem kímélték.

Kézműves foglalkozások:

  • Rongybaba (katona és leány) – Hidasi lakóház (VII-2)
  • Golyós számológép – Hidasi lakóház (VII-2)
  • Nemzeti karkötő – Őcsényi lakóház (VII-11)
  • Korabeli füzet – Drávacsehi lakóház (VII-12)
  • Svájci sapka – Drávacsehi lakóház (VII-12)

Mini tárlatvezetések:

  • 10:20 és 14:20 órakor Csak egy „kis munka” – Falusiak málenkij roboton a II. világháború végén – Muraszemenyei lakóház (VII-7) Kajári Gabriella etnográfus vezetésével
  • 11:20 és 15:20 órakor Búcsú a parasztságtól – Drávacsehi lakóház (VII-12) Szigethy Zsófia néprajzos-muzeológus vezetésével
  • 12:20 és 16:20 órakor A történelem sodrában – Lakosságcsere a Dél-Dunántúlon az 1940-es években – Hidasi lakóház (VII-2) – Döbör-Hodászi Gréta néprajzos-muzeológus vezetésével
  • 14:20 órakor 56-OS TÚRA – Találkozási pont: Faddi lakóház (VII-1) – Szegedy-Kloska Tamás történész-muzeológus vezetésével

Történelmi pontok:

  • Bányásztüntetés – Hidasi lakóház (VII-2)
  • Erőszak – Szennai lakóház (VII-5)
  • Búcsú – Drávacsehi lakóház (VII-6)

IX. NYUGAT-DUNÁNTÚL

  • Szakmai programok – Vöcköndi lakóház előtt (IX-2)-3)
  • 10:00 óra Kommunista szociálpolitika magántőkéből – Dr. Balogh-Ebner Márton történész (Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum) előadása
  • 10:45 óra Kényszerkollektivizálás és kulákság – László Bernadett történész (Terror Háza Múzeum) előadása
  • 11:30 óra Nők és az állambiztonság – Lakatos Dorina történész (Terror Háza Múzeum) előadása

Játékhelyszínek:

  • Tiszta udvar, rendes ház – Vöcköndi lakóház (IX-2)
  • Fejtörő: rejtvények nagyobbaknak – Kondorfai iskola (IX-5)
  • A sparhelt íze: köménymagleves kóstoltatás – Bagladi lakóház (IX-6)

Múzeumi Színház: Kulákság – Szentgyörgyvölgyi lakóház (IX-7)

13:00 és 16:00 órakor

A földosztással felszámolt nagybirtok, az államosításokkal megszüntetett magántőke, a politikai ellenfelek felszalámizása, az egyházak ellehetetlenítése után a kapitalizmus utolsó maradványának is nevezett, kuláknak bélyegzett gazdák számítottak a rendszer legfőbb ellenségeinek. A kulák szó az orosz nyelvből ered, jelentése ököl. A magyar kommunista hatóságok szovjet mintára úgynevezett „kuláklistákat” állítottak össze. A kommunista diktatúra első éveitől használták ugyan a megjelölést, de ekkor még igen gyakori volt a „nagygazda” vagy a „zsírosparaszt” elnevezés is. A kulákok földjeit elvették, sokakat kitelepítettek, internáltak vagy bebörtönöztek, gúny tárgyává tették őket, gyermekeiket sokszor kizárták a továbbtanulásból. 1953-ban eltörölték a kuláklistákat, azonban az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően a Kádár-diktatúra végül erőszakos eszközökkel véghezvitte a kollektivizálás folyamatát.

Kézműves foglalkozás:

Zászlókészítés – Faháza (IX-7)

KIÁLLÍTÁSOK

  • Búcsú a parasztságtól – Drávacsehi lakóház (VII-12)
  • Csak egy „kis munka” – Falusiak málenkij roboton a II. világháború végén – Muraszemenyei lakóház (VII-7)
  • A történelem sodrában – Lakosságcsere a Dél-Dunántúlon az 1940-es években – Hidasi lakóház (VII-2)
  • „Bélyeges téglák” – Őcsényi istálló (VII-11)
  • A kertészkedő Jókai – Skanzen Galéria
  • Örökölt invenció: a Budapesti Metropolitan Egyetem kiállítása – Magtár (I-20)
  • Együtt egy élhetőbb világért – PontITT kiállítás, Bejárati épület
  • Építészeti tudástár – Erdőhorváti Módszertani ház (I-11)

​2025. október 23., 9:00-17:00
Helyszínek: Alföldi mezőváros, Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl
Szentendrei Néprajzi Múzeum, 2000 Szentendre, Sztaravodai út 75.

Forrás

- Budapestimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

... már ha van nekik ;-) Nem tudom, ti hogy vagytok vele, évekkel ezelőttig azt gondoltam, hogy nincs az mennyiségű szaloncukor, ami nem fogy el decemberben. Általában a Mikulás nap táján vett első zacskók pár nap alatt elfogytak, a fára (vagy inkább csak alá) szánt szaloncukrokat el kellett dugni, hogy megérjék a fadíszítést. Mára változtak az étkezési szokásaink - kevesebb szaloncukrot veszek - és marad az ünnepek után is. Na, attól nem félek, hogy lejár a szavatosságuk, de elgondolkodtam azon, hogy milyen változatos módon lehet még őket felhasználni.
Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Télen sok szülő érzi úgy, hogy az öngondoskodás egy szép, de elérhetetlen fogalom. Mintha ez is még egy feladat lenne a listán, amit jó lenne kipipálni – de valahogy sosem jut rá idő, energia vagy tér. Pedig gyakran nem arról van szó, hogy nem törődünk magunkkal, hanem arról, hogy kevesebből próbálunk ugyanannyit adni. Ha télen azt érzed, hogy fáradtabb vagy, türelmetlenebb, és nehezebb magadra figyelni, az nem kudarc. Ez az időszak eleve többet vesz ki belőlünk, mint máskor.
Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Az év eleje sokaknál nem friss lendülettel indul, hanem csendesebb, nehezebb érzésekkel. Az ünnepek elmúltak, a hétköznapok visszatértek, kint korán sötétedik, és mintha belül is lassabban mozdulna minden. Családként ez gyakran még erősebben érződik: újraindul az ovi, az iskola, a munka, miközben az energiaszintünk nem igazán tart lépést a naptárral. Ha ilyenkor azt érzed, hogy az év eleje inkább nyomasztó, mint lelkesítő – fontos kimondani: nem vagy egyedül, és nem veled van a baj.
Élményajándék tippek - felesleges tárgyak felhalmozása helyett

Élményajándék tippek - felesleges tárgyak felhalmozása helyett

Karácsonykor mindenki szeretne örömet szerezni – de egyre többen azt érezzük, hogy a rengeteg tárgy helyett valami maradandóbbra vágyunk. Valami olyanra, ami nem porosodik a polcon, közös élménnyé, emlékké válik.Összegyűjtöttük a legjobb élményajándék-ötleteket, melyeket gyerekeknek, pároknak, nagyszülőknek vagy akár barátoknak is adhatsz – és amelyek könnyedén elérhetők.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére