Jelenlegi hely

Házimunka = női munka?!

Vicces párbeszéd zajlott közöttünk a fiammal. 11 éves, okos, ügyes és elég makacs. Egy kis házimunkát kértem a három gyerekemtől egy olyan délutánon, amikor elég korán voltunk otthon az iskolából. A nővérei tudomásul vették, bár nem fogadták kitörő örömmel. A fiam először morgolódott, aztán dühös sírásba csapott át. Nem számítottam ilyen reakcióra. Próbáltam kihúzni belőle, miért akadt ki ennyire egy maximum 20 perces munkától, amikor az egész délután még előttünk áll. Kiderült, hogy az a baja, hogy 1. még sose mosott fel, és nem tudja, hogy kell, 2. az különben is női munka.

A munkának nincs neme

Itt egyszerre éreztem dühöt és vidámságot. Mert honnan a pokolból került az a fiam fejébe, hogy női munka??? Másrészt viszont egy olyan szituáció állt elő, ami alkalmat adott néhány fontos kérdés megbeszélésére. Kifejtettem neki, hogy nem létezik definíció szerinti női vagy férfimunka, csak különböző családi munkamegosztás. És beláthatja, hogy egy nagy házat a kerttel és az 5 fős család minden szükségletét én egyedül nem tudom ellátni.

Átbeszéltük, hogy régen más volt az átlagos családi munkamegosztás, de más volt az egész világ. Neki csak annyit emeltem ki ebből, hogy a családoknak elég volt egy kereső, aki általában a férfi volt, ezért a háztartás a nők dolga volt jellemzően.

Ma a legtöbb családban anya és apa is fizetésért jár a munkahelyére dolgozni, illetve a nők korábban kevesebbet tanulhattak, így kevés munkakört tölthettek be, függetlenül attól, hogy milyen okosak voltak egyébként, és ez nagyon igazságtalan világ volt. Ez egy szabadabb világ, minden család a saját helyzetének megfelelően oszthatja be az elvégzendő feladatokat, és noha nálunk éppen a régi klasszikus modell alakult ki, mert én főállásban anya vagyok, de apa például „női munkával” segíti a háztartást, mert néha bevásárol és hétvégenként több napra főz nekünk. Ez egy nagyon értékes munka!

Ekkor éreztem, hogy a fiam ellenállása kissé alábbhagyott, de még mindig duzzogott. Kérdeztem, hogy mi a gond. Azt mondta, ő inkább letakarítja a gáztűzhely tetejét, amit eredetileg a kisebbik nővérének adtam feladatául, de felmosni nem szeretne. Megkérdeztük az érintettet, a csere létrejött.

És a fiam zokszó nélkül letakarította a gáztűzhelyt. Szép lett, mintha én csináltam volna huszonévnyi tapasztalattal és kb. negyed óra volt. Büszke voltam rá. A nővére pedig szépen felmosott.

Közös családi vállalkozás: háztartás

Engem senki nem vádolhat rendmániával. Amíg picik voltak, megelégedtem, ha egy ösvény vezet az ágyig. Volt is olyan vicces történet ebből, hogy egyik reggel apa munkába indulás előtt még meg akarta szeretgetni a pici lányunkat, aki álmában legurult a karimás gyerekágyról, és a plüsstengerben  „elveszett”, a félhomályban nem látszott. Még mindig látom a lelki szemeimmel apa tekintetét!

Ma már nagyobbak, próbálom visszavenni az uralmat a nappalink felett. Részeredményeket tudok felmutatni. De összességében én se pakolok naponta magam után órákat, az alapelv csak annyi, hogy élni lehessen benne. Ezért a váratlan vendégek váratlan fogadtatásban részesülhetnek, ezt kéretik előre átgondolni! Ugyanakkor a háztartást működtetni kell. Én nem gondolom, hogy ez egy ember feladata kell legyen.

Úgy definiálom a feladatkörömet, hogy a család menedzsere vagyok. Bizonyos feladatokat kiszervezek másoknak, akikről tudom, hogy azt meg tudják csinálni. Nálunk a gyerekeknek rendszeres feladataik is vannak, amiket tanulás és sportolás mellett is el tudnak végezni. Ki merem mondani, nem boldogulnék a segítségük nélkül. Ha mindent én csinálnék, egy túlhajszolt, alulértékelt, kihasznált fúria lennék, és az senkinek nem lenne jó. Dolgoztatom a gyerekeimet? Igen. Ez jó nekem? Igen. De meggyőződésem, hogy nekik is jó!

Egyrészt egy kiegyensúlyozottabb anyukájuk van, akinek marad ideje az iskolai önkéntes munkára, a beszélgetésre, a közös programokra, és még saját magára is. Másrészt megtanulják, hogy bizony létezik a háztartási munka, rutint szereznek az időbeosztásban, kialakul a kötelességtudatuk és nem utolsósorban havi fizetést kapnak a jól elvégzett munkáért. Tudom, hogy ez is megosztja a véleményeket. Legközelebb elmesélem, hogy alakult ki nálunk erre a célra a pöcökrendszer.

Zsírnyúl
- Szegedimami -

Partnereink