Jelenlegi hely

A gyermekek beszédfejlődése

A gyermekek beszédfejlődése születésük pillanatában indul, és döntően befolyásolja a szeretetteljes anya-gyermek kapcsolat. Ez a kapcsolat az érintéssel, mint a kommunikáció egyik formájával kezdődik, majd kiteljesedik a hangok és mozdulatok széles skálájával.

Az első hangok

Kezdetben a csecsemő sírással kommunikál, főként az édesanyja felé jelzi éhségét, fájdalmát. A gőgicsélés a sírással párhuzamosan fejlődik, 4.-6. héttől próbálnak utánzással hangokat képezni. A gőgicsélésnek meghatározó szerepe van a beszéd kialakulásában és megfelelő fejlődésében, mert a gyermek így gyakorolja be azokat a mozgásokat, melyek a későbbi beszédhangok létrehozásában szükségesek. A gőgicsélés kezdetben rövid ideig tart, majd egyre gyakoribbá és hosszabbá válik.

A gagyogás megjelenése 7-10 hónapos kor között már az első szavak ejtését jósolja. A kiadott hangok változatossága megnő, és csökken a hangok intenzitása, erőssége. A csecsemő a saját maga által kiadott hangokat játékos formában ismételni kezdi és duplázza, így egyre hosszabb hangkapcsolatokat mond ki. pl. „lalalalala”, „bababababa” stb.

6-12 hónapos kor között a gyermek beszédfejlődésében egyre nagyobb szerepet kap az utánzás, hiszen a környezetében lévők hanghordozását próbálja utánozni. Ebben az időszakban már képes megérteni a hozzá intézett kéréseket, tiltásokat. Ő is kifejezi kéréseit, egytagú szótagokkal nevez meg dolgokat, később a szótagokat ismétli.

Egy éves korukra a beszédfejlődés előkészítő szakasza a vége felé közeledik. Ilyenkor mondják ki az első szót, amin azt értjük, hogy az adott szót következetesen, egyértelműen használja. Ezek az első szavak gyakran hangutánzós szavak, pl.: vau-vau. Szókincsük ebben a korban 1-4 szóra terjed, de ez a szám fokozatosan nő.

A beszéd kialakulása

A második életév vége felé a gyermek beszédfejlődése a nyelv aktív elsajátításának szakaszához ér. Észreveszi, hogy minden tárgynak külön neve van, és hogy az a pár szó, amit eddig tudott, már nem elegendő a környezete leírására. A szókincs bőségében gyermekenként igen nagy eltéréseket tapasztalhatunk: egyes gyerekek még csak 5-10 szót használnak, mások akár 40-50-et is. Megjelennek a 2-3 szavas mondatok, elkezdik használni a tárgyesetet, a személyes névmásokat. A „Mi ez?” korszakot lassan felváltja a „Miért?” korszak.

A beszédfejlődés kezdete és üteme igen sok tényezőtől függ. Sokat számít, hogy milyen hajlamot örökölt a gyermek. Vannak emberek akik sokat és szívesen beszélnek, a lényegen kívül a részletekre is kitérnek, beszédüket gazdag mimikával kísérik – ezt a hajlamot örökölheti a gyermek, míg a szűkszavú családok gyermekei természetes, hogy kevesebb szókinccsel rendelkeznek.

A gyermek nemétől is függ, hogy mikor és milyen gyorsan tanul meg beszélni. A lányok általában 4-5 hónappal hamarabb tanulnak meg beszélni, és egész kisgyermekkorban beszédesebbek.

A 3. életév elejétől többszavas mondatokat alkotnak, mely nem mindig szabályos nyelvtanilag. Tartalmilag jól és folyamatosan beszélnek. Megjelenik a múlt, jelen, jövő idő. Szókincsük kb. 1000 szó.

4,5-5 éves korra az élettani pöszeség spontán javul, ha nem, az óvodában a logopédusok megkezdik az artikuláció javítást.

Beiskolázás idejére a gyermek beszédének mind hangképzés, mind nyelvtani szempontból hibátlannak kell lennie.

Mikor aggódjunk?

Általában akkor beszélünk a beszédindulás késéséről ha 3 éves kor után – ép hallás és ép értelmi funkciók mellett – a gyermek még nem beszél. Ha a gyermek kislány, és 2 éves kora körül nem jelennek meg az első szavak, vagy hónapok óta nem növekedett a használt szavainak száma, akkor ajánlatos szakemberhez fordulni. Kisfiúknál várhatunk még fél évet.

Akkor is érdemes szakemberhez fordulni ha a kisgyermek beszédét ebben a korban még csak a szűk családi kör érti meg. Első körben mindig a hallást vizsgáljuk. Otthon mi is megfigyelhetjük, hogy élvezi-e csörgős, csipogós játékokat, reagál-e a környezet hangjaira (csengő, telefon, kutyaugatás, mentőautó), lecsendesül, mosolyog-e ha zenét hall, reagál-e ha a zaj hirtelen megszűnik, mindig arra néz-e, aki beszél.

Ha a hallászavart kizártuk, el kell dönteni, hogy a gyermek érti-e a hozzá intézett beszédet. Például felismeri-e saját nevét, egyszerű utasításokat, kérdéseket megért-e. Ha úgy tapasztaljuk, hogy megértési probléma is fennáll, célszerűbb minél előbb logopédus segítségét igénybe venni.

Segítség kérhető kerületi logopédiai szakszolgálatoknál, nevelési tanácsadókban, korai fejlesztő központokban.

Szülőként mi a teendőnk?

  • Mondjunk minden nap rövid, életkornak megfelelő mesét, énekeljünk, mondókázzunk együtt (Csiga-biga gyere ki, Süss fel nap, Csipp-csipp csóka, Ecc-pecc kimehetsz). Csecsemőknél berregjünk az autókkal, intsünk „pá-pá”-t, telefonba mondjunk „Halló”-t. Nagy lehetőségek rejlenek a beszéd-, és gondolkodásfejlesztés terén a bábozásban!
  • Ha egy kiscsoportos gyermek az óvodai beszoktatás ideje után sem kezd el beszélni, érdemes vizsgálatra küldeni.(hallásvizsgálat, logopédiai vizsgálat)
  • A beszélgetések közben ne legyen háttérzaj. (pl. tévézés)
  • Igyekezzünk felkelteni beszédkedvét, de erőltetni nem szabad!
  • Ha a gyermek mutogatással fejezi ki magát ne tegyünk úgy, mintha nem értenénk, hiszen ezzel még inkább leszűkítjük kifejezési lehetőségeit. A beszéd megindulását ez nem fogja elősegíteni, de feszültséget kelt a gyermekben és magatartási zavarokhoz vezethet.
  • Fontos a helyes beszédpélda! Rövid, egyszerű mondatokat használjunk, ha a gyermekhez beszélünk, de ne „babanyelven” szóljunk hozzá. Az autó ne legyen „tütü”, a szép „csecse” stb.
  • A még csak beszélni kezdő gyermeknél semmi esetre sem szabad a kiejtést javítani! Amit mond a gyermek, ismételjék meg helyes kiejtéssel, ezzel is megerősítve a gyermeket abban, hogy megértették közlését.
  • Minden apró eredménynek örüljenek, dicsérjék a haladást a gyermeknél, sok-sok türelemmel foglalkozzanak vele!
  • Iskolaválasztásnál vegyék figyelembe a szakemberek véleményét!

Babasegély Szolgálat
www.babasegely.com

Miskolcimami

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Készíts saját Állatkertet! - 10 részes nyomtatható kreatív kézműveskedés és játék

Készíts saját Állatkertet! - 10 részes nyomtatható kreatív kézműveskedés és játék

A Fővárosi Állatkert oldalán ingyenesen letölthető és nyomtatható kreatív sorozatot találtunk, ami az alkotókedvű állatbarátoknak szól. Készítsd el saját állatkertedet! Az elefántoktól a majmokig, a szavannák lakóitól a kengurukig sok állattal megismerkedhettek, rejtvények, színezők és más kézműves foglalkoztatók várnak.
Fiús kontra lányos anyukák – tényleg van különbség?

Fiús kontra lányos anyukák – tényleg van különbség?

Balett, pörgős szoknya és színes hajcsatok, vagy foci, toronyépítés és mászókáról ugrálás?
Kincsre bukkantam, avagy hogyan táplálták anyáink 40 éve csecsemőiket

Kincsre bukkantam, avagy hogyan táplálták anyáink 40 éve csecsemőiket

Sokan mondják, hogy 6 hónapos kor előtt kizárólag anyatejet szabad adni a babának, mások meg azt, hogy már 3 hónaposan is elkezdhető a hozzátáplálás.
Az első itthoni vakációs nap margójára… avagy hogyan boruljunk ki már az első napon

Az első itthoni vakációs nap margójára… avagy hogyan boruljunk ki már az első napon

Alig várod, hogy elkezdődjön a vakáció, és végre együtt legyél a gyerekekkel. Tele vagy kreatív ötletekkel, ideákkal... aztán a nap végén már visszaszámolsz az első óvodai vagy tanítási napot várva. Ismerős?

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére