Jelenlegi hely

Hogyan meséljünk a kamaszoknak? Létezik közös pont a szuperhősök és a mitológia között?

Kamaszoknak mesélni? Kell nekik egyáltalán a mese? És a felnőtteknek? Zalka Csenge Virággal beszélgettünk a mesélés titkairól. Csenge maga is egy tüneményes mesélő. Főállásban mesevilág uralkodónője, mellékállásban pedig A MESEVILÁG nagykövete.
  • Korábbi beszélgetésünkkor mondtad, hogy idézem
„A népmese hagyományosan felnőtt műfaj volt. Nagyon hamar ösztönösen belelazulnak az emberek, gyorsan átveszik a ritmust. Ez is olyan ambivalens: a gyerekeknek mondjuk a meséket, pedig a felnőtteket is úgy vonzza a mese, a történet. Kell a mese nekünk is nagyon.”

Nálunk nagy hagyománya van a népmeséknek, és ilyen sok ezer magyar népmese van felgyűjtve. Úgy tűnik, ez egy ritka szerencsés helyzet.

Igen, Nálunk ismerik a gyerekek a meséket. Nem egy olyan országban jártam, ahol megkérdeztem a gyerekeket, hogy milyen meséket ismernek, csak a Disney által feldolgozott meséket ismerték. Nagyon szerencsés helyzet, amiben egy magyar mesemondó van, a gyerekek tudják, mi a mese, a népmese, és erre lehet építeni.

  • Nagyon szerencsésen hangzik, hogy az 1900-as évek elején összegyűjtött értékeket az összes politikai hatás ellenében tovább tudtuk vinni.

Igen. De vannak olyan szerencsétlen országok, ahol kiirtották a népi kultúrát. Például Uruguay-ban kihalt az őslakosság,  és nem találtam már népmeséket tőlük. Gyakran futottam bele abba, hogy egy országban már túl későn kezdtek el gyűjteni, vagy el se kezdtek. Amerikában – kint éltem 6 évet, így arra látok rá a legjobban - a fehér mesemondók azt hiszik, hogy nekik nincsenek hagyományaik. Az indiánoknak nyilván van, az afrikai-amerikainaknak is van, ezt Magyarországon leginkább Rémusz bácsi meséiből ismerjük. Van hagyománya az ázsiai mesemondóknak; a new orleans-i kultúrkör - ahonnan a férjem is származik -  ez a cajun hagyomány. Egy cajun népmese a Varjúhercegbe is került, ez a Marie Jolie.

  • Azt várják, hogy mi olvassunk? Nagy igényük van a természetes, egyszerű dolgokra, miközben öntik rájuk a műanyag újdonságokat.

Ezeket a meséket én nem írtam át. Úgy válogatom, hogy passzolnak a mai élethelyzetekhez. A Ribizli a világ végén úgy indult, hogy feminista népmesék. Volt a blogomon egy sorozat, persze az F betűs szótól mindenkinek a haja égnek állt. Számomra a feminizmus az az értékrend, amivel a mai feministák is azonosulnak, nem csak a nőkről, a férfiakról is szól: a gondoskodó apafigura, az együtt dolgozó férfi és női alakok. Egy női karakter is lehet bántalmazó, például veri, zsarolja a férjét vagy a lányát. A feminizmus nekem arról szól, hogy a nőiesség és a férfiasság egyformán megbecsült, ez a kettő egymás mellett tud harmóniában létezni.

  • Ha már a feminista meséknél tartunk, nagyon izgalmas volt A kalóz királylány-ban, hogy volt választása, meg is tett érte mindent a saját lehetőségein belül, de folyamatosan tágította is azokat.

Így van. Vannak olyan értékek, mint az elfogadás, a sokféleség pl. a Futika azért került be a Ribizli a világ végén-be, mert van egy hiperaktív fiú, akinek napi 3x futni kell. Így ő olyan helyre megy el szolgálatba, ahol napi 3x futhat, és ezért a gazda nem nézi bolondnak érte. Így Futika jól működik, mindent elvégez a ház körül, sőt, hőssé válik, megmenti a gazdát a tolvajtól. Ez is például egy feminista érték a társadalomban, az elfogadás, a sokféleség. Ezek nagyon régi népmesék, csak igazítok rajtuk egy kicsit, de nem lényegében.

Csenge mesél a Debreceni Ünnepi Könyvhéten 2021-ben
  • Mégis markáns különbségek vannak Benedek Elek cirádás mondataihoz képest.

Igen, ő is újraírta a meséket, rájuk tett egy irodalmiasabb újramesélést, ezért is olyan szép a nyelvezete. Sok mesei fordulatot vagy ő talált ki, vagy ő népszerűsített. Például a magyar nyelvben nem általános tájnyelvi fordulatokat tett a mesébe: Hol jársz itt ahol a madár se jár.. kivette a tájnyelvi szövegekből és elterjedt mint a magyar mese nyelvezete. Nagyon szeretem a meséit, közel áll a stílusomhoz. Én is úgy írom le a meséket, ahogy én mesélem. De ez egy szövegezési kérdés, mert a történetükön nem változtatok.

Például nevet adtam a női hősöknek. Egy szóbeli mesélésnél nagyon zavaró tud lenni, hogy név nélkül utalunk rá, hogy „mondta az egyik lány a másik lánynak”. Igékkel nem tudunk visszautalni a magyar nyelvben, így mindig körbe kell írni.

  • A felnőttek olvasnak meséket?

Igen, úgy látom, van bennük igény. Sőt, kulturális szempontból is érdekli őket a mese, más népek történetei, kultúrái, a saját hagyományaik. Nem úgy, mint a gyerekeket.

  • És a két életkor között vannak a kamaszok.

Igen. A Hősök és pimaszok című könyvem erre született. Mit és hogyan meséljünk kamaszoknak. Nekem a kamaszok a kedvenc közönségem. Én úgy érzem, ha nem szakad meg a kisgyermekkor után a mese és a mesélés igénye, hogy felnőttként újra fel kelljen venni, akkor a kamaszkor egy nagyon nagyon értékes kor.

Én kamaszként imádtam a mitológiát, a görög, római mondákat. Dömötör Tekla Germán kelta regék és mondák könyvét, G. Beke Margit Északi hősök, északi istenek-jét.

  • Azért itt elég erős a párhuzam a Marveles szuperhősökkel…

Igen. A Világszép Alapítványos táborba járó fiúkat rászoktattam az északi mitológiára. Azzal, hogy egyszer azon veszekedtek, hogy a Mjöllnirral (Thor kalapácsának mitológiai neve – a szerk.) el lehet-e törni az Amerika kapitány pajzsát. Beszálltam ebbe a kérdéskörbe, hogy akkor a vibránium pajzs vagy a Mjöllnir az erősebb. Persze csodálkoztak, hogy én honnan tudom ezt, és rögtön meg is volt a kapcsolódás, és utána az egész tábor alatt északi mitológiát kellett mesélni, a Fenrír farkast, Loki ellopja az aranyalmákat, Thor mint menyasszony, az összes klasszikus északi mitológiát. Fél év múlva a gyerekotthonban is azt mesélték vissza.

Évezredes grönlandi szörnyek ma... (Fotó: Zalka Csenge)

  • A népmesék és a popkultúra találkozása…

Nagyon a szívem csücske a népmesék s a popkultúra kapcsolata, hogyan kapcsolódnak a népmesék a történetekhez, amikben a kiskamaszok benne élnek. Két éve nyáron a táborban Naruto-s meséket meséltem. A Naruto anime sorozatot nézik a kamaszok, ez a sorozat japán nindzsalegendákon alapszik.

Én elolvastam ezeket a legendákat és azokat meséltem a táborban. A kamaszok felismerték a szereplőket, a rajzfilmben is felbukkanó motívumokat, és ezekről remekül lehetett beszélgetni. Teljes áhítattal hallgatták a japán legendákat, de az utánuk következő táborban a 20 évesek is.  A kamaszoknak mesélni zseniális dolog, imádom csinálni.

A mesélés átvezet egy olyan felnőttkorba, ahol a felnőtt nem újra megtalálja a meséket, mert el sem veszítette őket.

ADL - Debrecenimami

Fotók: Wikipedia; Zalka Csenge Virág; Debrecenimami

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

A népmese napja és apró történetek a meséről

A népmese napja és apró történetek a meséről

Idén 17 éve, hogy szeptember 30., Benedek Elek születésnapja a népmese napja. Hoztunk Nektek sok apró érdekességet a népmesékről.
3 tipp, hogy szinten tartsuk a szeretettankunk!

3 tipp, hogy szinten tartsuk a szeretettankunk!

Vajon mennyire figyelünk oda, hogy tele legyen a saját és társunk szeretettankja? Mennyire befolyásolják a külső események, hírek a saját szerelmi életünket? Mit tehetünk azért, hogy boldogan éljünk, szeretetben? Van még ilyen? – Ihász Anita párkapcsolati tréner írása.
Amikor gördeszkától zajos a tér - legújabb kamaszoknak szóló könyvéről beszélgettünk Egressy Zoltán íróval

Amikor gördeszkától zajos a tér - legújabb kamaszoknak szóló könyvéről beszélgettünk Egressy Zoltán íróval

Nem sok közöm volt valaha a gördeszkás sporthoz, persze hogy deszkás fiatalokról szóló könyvet sem olvastam. Ahogy felnőttként kamaszoknak szólót se. Így igazi üdítő könyves kaland volt Egressy Zoltán új, (nem csak) kamaszoknak szóló könyve, A virágot jelentő deszkák.
Hogyan meséljünk a kamaszoknak? Létezik közös pont a szuperhősök és a mitológia között?

Hogyan meséljünk a kamaszoknak? Létezik közös pont a szuperhősök és a mitológia között?

Kamaszoknak mesélni? Kell nekik egyáltalán a mese? És a felnőtteknek? Zalka Csenge Virággal beszélgettünk a mesélés titkairól. Csenge maga is egy tüneményes mesélő. Főállásban mesevilág uralkodónője, mellékállásban pedig A MESEVILÁG nagykövete.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére