Jelenlegi hely

Mi a parentifikáció és milyen hatással van a gyermek fejlődésére?

A parentifikáció olyan érzelmi jelenség, amikor a gyermek szülői szerepet vesz át a családban, akár érzelmi, akár fizikai szinten. Ezzel egyfajta korai felelősségvállalásra kényszerül, amelyre érzelmileg még nincs felkészülve, és az életkora sem teszi ezt természetessé. Ilyen esetekben a gyermek az önállóság és gyermeki lét elvesztését élheti át, ami hosszú távon negatív hatásokkal járhat.

Kiknél fordulhat elő a parentifikáció?

A parentifikáció általában olyan családokban alakul ki, ahol a szülők különféle problémákkal küzdenek. Ezek lehetnek pszichés vagy érzelmi nehézségek, függőségek vagy komoly élethelyzeti krízisek, melyek miatt a gyermekre támaszkodnak. Gyakran előfordul olyan helyzetekben is, ahol a család egyetlen szülőből áll, vagy ahol az egyik szülő túlságosan elfoglalt vagy érzelmileg elérhetetlen. Így a gyermek támogatásként „kell, hogy részt vegyen” a családi dinamika fenntartásában, és olyan feladatokat vállal magára, melyekre érzelmileg nincs felkészülve.

A parentifikáció leggyakrabban a következő körülmények között alakul ki:

  • Egyszülős családok: Gyakori, hogy az egyedülálló szülők a gyermeket vonják be érzelmi vagy anyagi támogatásként.
  • Pszichés betegségek a családban: Mentális betegségekkel élő szülők sokszor érzelmileg elérhetetlenek, így a gyermek úgy érezheti, neki kell gondoskodnia róluk.
  • Függőségi problémák: Alkohol- vagy drogfüggőség esetén a gyermek gyakran vállal feladatokat, hogy helyreállítsa a családi egyensúlyt.

Mikor jelentkezhet a parentifikáció?

A parentifikáció bármely életkorban kialakulhat, de már egészen fiatal korban, akár óvodáskorban is megjelenhet. Különösen azoknál a gyerekeknél figyelhető meg, akik korán találkoznak családi nehézségekkel. Kisiskolás korban már megértik, ha a szülők támogatásra szorulnak, és egyre inkább igyekeznek megfelelni az elvárásoknak. Serdülőkorban pedig az érzelmi felelősség terhe még erősebben jelentkezhet, mivel ilyenkor már aktív szerepet vállalhatnak a háztartás fenntartásában, anyagi helyzet stabilizálásában vagy a szülők érzelmi támogatásában.

A korai parentifikáció általában azzal jár, hogy a gyermek nem élheti meg szabadon a gyermekkorát, ami felnőttkorában komoly lelki terhet róhat rá. Az érzelmi támogatást igénylő gyerekek ebben az időszakban nehezen tudják kialakítani a saját határaikat, mert túl korán kell szembenézniük azzal a felelősséggel, ami még a szülők feladata lenne.

Milyen későbbi hatásai lehetnek a gyermekre?

A parentifikáció hosszú távú következményekkel járhat, hiszen a gyermekkori érzelmi túlterheltség felnőttkorra is hatással lehet, akár az életminőség, akár a kapcsolatok szintjén.

A leggyakoribb későbbi hatások a következők:

  • Önértékelési problémák: A túlzott felelősségvállalás miatt a gyermek könnyen azt érezheti, hogy sosem elég jó, és mindig jobban kellene teljesítenie. Felnőttkorban ez gyakran szorongásos zavarokhoz vezethet.
  • Érzelmi elérhetetlenség: Mivel a gyermekkorában saját érzéseit háttérbe kellett szorítania, felnőttként nehezen nyílik meg, és gyakran nem ismeri fel saját érzelmi igényeit.
  • Túlzott felelősségvállalás és kiégés: A gyermekkorban berögzült szerep miatt felnőttként is hajlamos mások problémáit magára vállalni, ami állandó feszültséget és kiégést eredményezhet.
  • Kapcsolati problémák: Mivel korán tanulta meg a gondoskodó szerepet, párkapcsolataiban gyakran alárendelt szerepet vehet fel, és hajlamos lehet figyelmen kívül hagyni saját szükségleteit.

Egy klinikai szakpszichológus szakértő támogatást nyújthat a parentifikáció következtében kialakult problémák feltárásában és kezelésében. Segítségével az érintettek feldolgozhatják a gyermekkori érzelmi terheket, és megtanulhatják felismerni saját érzelmi szükségleteiket, amivel hosszú távon javíthatják életminőségüket és kapcsolataikat.

Szponzorált tartalom

Az információk változhatnak, érdeklődj a megadott elérhetőségeken!
Pontatlanságot találtál? Itt jelezheted nekünk!

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Az ünnepi ételek és desszertek bősége sokunk számára kihívást jelent. Hogyan élvezhetjük ki az ünnepi asztal örömeit anélkül, hogy túlevésbe csúsznánk? Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó hasznos tippeket hozott nekünk, hogy meg tudjuk tartani a mértéket, miközben élvezhetjük is a finom falatokat.
Címlap Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

A fogyókúrázóknak vagy friss életmódváltóknak gyakran éppen a cukor és az édes ízek hiányoznak a legjobban. Az ünnepi időszak közeledtével mindannyian szeretnénk valami finomsággal megörvendeztetni szeretteinket, miközben egyre többen keresünk egészségesebb alternatívákat. Hogyan lehet édességeinket és desszertjeinket természetes módon, cukor nélkül elkészíteni anélkül, hogy kompromisszumot kötnénk az ízélmény terén? Ehhez hozott Nektek most tippeket Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó, sportedző.
Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

A bakancslista is egy élettervezési módszer, kicsit játékosabban, de tervezésre ösztönöz. Jó módszer a gyerekek és magunk előre tervezésre szoktatására.
Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kiránduló helyek

Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kirándulóhelyek

Karácsony gondolatán, nincs az a fényár, amitől besokallnék, még ha az egész ország egy csillogó villogó nagy meseházzá öltözne, én azt is gyönyörűnek látnám. Lassan a porták ünnepi kivilágításba borulnak, ám vannak, akik igazán kiemelkedő módon öltöztetik fel házaikat, és turistalátványossággá növik ki magukat kicsik és nagyok örömére egyaránt.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére