Jelenlegi hely

1956. október 23. – Történelem és mindennapok

Sokat tudunk az 1956-os forradalom budapesti eseményeiről, de vajon ismerjük-e a vidéken lezajlott eseményeket? A nemzeti ünnepen az 50-es évek kemény mindennapjait és a tragikus események néhány vidéki epizódját elevenítik fel személyes sorsokon és történeteken keresztül október 23-án a szentendrei Skanzenben.

Amikor 1956-ról beszélünk, legtöbbször a budapesti eseményekről esik szó, pedig a vidék forradalma legalább annyi figyelmet érdemel, mint a fővárosé. Az 1956-os forradalom és szabadságharc ugyanis vidéken kezdődött és vidéken ért véget.

A Skanzen idei október 23-i programján személyes sorsok és történetek bemutatásán keresztül ismerhetjük meg az 1956-os szabadságharcot megelőző időszakot és a forradalom vidéki eseményeit. Az egész napos rendezvény során a látogatók így nemcsak azokkal az épületekkel és kiállításokkal találkozhatnak a múzeumban, amelyek szorosan kötődnek az egykori történésekhez, hanem a múzeumi színházi előadásokon, tematikus tárlatvezetéseken és különböző játékokon keresztül betekintést kaphatnak az ’50-es évek kemény mindennapjaiba és a magyar családok gyakran nélkülözéssel teli életébe is.

A valós események alapján kidolgozott és eljátszott történetek, a gasztronómiai tradíciók bemutatása, valamint a forradalom idején használatos közlekedési eszközök kipróbálásának lehetősége mind-mind azt a célt szolgálják ezen a napon, hogy a forradalomhoz vezető út minél jobban kézelfoghatóbbá váljon a látogatók számára.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum portái között több olyat találunk, amelyek 1956-ban a forradalom vidéki eseményeinek színterei voltak, így a látogatók megismerhetik azt, hogy mi történt 1956 októberében (és később) ezeken a vidéki településeken.

Részletes program

VI. ALFÖLDI MEZŐVÁROS

  • Duna-menti Katonai Hagyományőrző Egyesület interaktív programja – Vígadóval szembeni füves terület
  • „Az emlékezés virágai” közösségi alkotófal – Vígadóval szembeni füves terület
  • ’56-os filmvetítés: a Remény c. film – Hajdúbagosi lakóház (VI-4)

Kézműves-foglalkozások:

  • Nemzeti színű virág hajtogatása – Hajdúbagosi lakóház (VI-4)
  • Zászlókészítés növényi festéssel – Vasúti őrház (VI-39)

Játékhelyszín:

„Legendák asztala: gombfocizz az Aranycsapattal” – Hajdúbagosi lakóház (VI-4)

VII. DÉL-DUNÁNTÚL

Katonai robur – Dél-Dunántúl tájegység (VII)

Múzeumi Színház: Ellátmány – Faddi lakóház előtt (VII-1)

11:00 és 14:00 órakor

Élelmiszer-és ruhagyűjtés zajlik, a gyűjtött javakat teherautóra pakolva viszik fel a budapesti forradalmároknak.

Az emberek a házaikból hozzák a felajánlott csomagokat kosarakban, zsákokban, batyukban. Megszólítják a járókelőket, hogy hallottak-e a gyűjtésről, hozzá tudnak-e járulni valamivel ahhoz. Közben arról mesélnek, hogy fent Pesten nagy dolgok történnek, végre felszólalt a nép az elnyomók ellen, ők pedig azzal tudnak az egészhez hozzájárulni a faluból, ha segítik az ellátásukat, támogatják őket azzal, amilyük van.

Összefonódva ’56-tal: hajfonás – Hidasi lakóház (VII-2)

Játékhelyszín:

Kiscsalád, nagycsalád – Csökölyi gyerekgazdaság (VII-4)

Múzeumi Színház: Padlássöprés – Őcsényi lakóház (VII-11)

12:00 és 15:00 órakor

A gazdák beszolgáltatási elmaradottságai és adótartozásai fejében a terményeken kívül gyakorta a család egyéb javait is lefoglalták. A kirendelt elszámoltató bizottság a pincétől a padlásig átkutatta a házat rejtett élelmiszertartalékokat kutatva. Felforgatták az ágyneműt, szekrényeket is. Főként kulákoknak minősített gazdák esetén írták elő a helyszíni elszámolásokat, de a kevésbé módosabb rétegeket sem kímélték.

Kézműves foglalkozások:

  • Rongybaba (katona és leány) – Hidasi lakóház (VII-2)
  • Golyós számológép – Hidasi lakóház (VII-2)
  • Nemzeti karkötő – Őcsényi lakóház (VII-11)
  • Korabeli füzet – Drávacsehi lakóház (VII-12)
  • Svájci sapka – Drávacsehi lakóház (VII-12)

Mini tárlatvezetések:

  • 10:20 és 14:20 órakor Csak egy „kis munka” – Falusiak málenkij roboton a II. világháború végén – Muraszemenyei lakóház (VII-7) Kajári Gabriella etnográfus vezetésével
  • 11:20 és 15:20 órakor Búcsú a parasztságtól – Drávacsehi lakóház (VII-12) Szigethy Zsófia néprajzos-muzeológus vezetésével
  • 12:20 és 16:20 órakor A történelem sodrában – Lakosságcsere a Dél-Dunántúlon az 1940-es években – Hidasi lakóház (VII-2) – Döbör-Hodászi Gréta néprajzos-muzeológus vezetésével
  • 14:20 órakor 56-OS TÚRA – Találkozási pont: Faddi lakóház (VII-1) – Szegedy-Kloska Tamás történész-muzeológus vezetésével

Történelmi pontok:

  • Bányásztüntetés – Hidasi lakóház (VII-2)
  • Erőszak – Szennai lakóház (VII-5)
  • Búcsú – Drávacsehi lakóház (VII-6)

IX. NYUGAT-DUNÁNTÚL

  • Szakmai programok – Vöcköndi lakóház előtt (IX-2)-3)
  • 10:00 óra Kommunista szociálpolitika magántőkéből – Dr. Balogh-Ebner Márton történész (Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum) előadása
  • 10:45 óra Kényszerkollektivizálás és kulákság – László Bernadett történész (Terror Háza Múzeum) előadása
  • 11:30 óra Nők és az állambiztonság – Lakatos Dorina történész (Terror Háza Múzeum) előadása

Játékhelyszínek:

  • Tiszta udvar, rendes ház – Vöcköndi lakóház (IX-2)
  • Fejtörő: rejtvények nagyobbaknak – Kondorfai iskola (IX-5)
  • A sparhelt íze: köménymagleves kóstoltatás – Bagladi lakóház (IX-6)

Múzeumi Színház: Kulákság – Szentgyörgyvölgyi lakóház (IX-7)

13:00 és 16:00 órakor

A földosztással felszámolt nagybirtok, az államosításokkal megszüntetett magántőke, a politikai ellenfelek felszalámizása, az egyházak ellehetetlenítése után a kapitalizmus utolsó maradványának is nevezett, kuláknak bélyegzett gazdák számítottak a rendszer legfőbb ellenségeinek. A kulák szó az orosz nyelvből ered, jelentése ököl. A magyar kommunista hatóságok szovjet mintára úgynevezett „kuláklistákat” állítottak össze. A kommunista diktatúra első éveitől használták ugyan a megjelölést, de ekkor még igen gyakori volt a „nagygazda” vagy a „zsírosparaszt” elnevezés is. A kulákok földjeit elvették, sokakat kitelepítettek, internáltak vagy bebörtönöztek, gúny tárgyává tették őket, gyermekeiket sokszor kizárták a továbbtanulásból. 1953-ban eltörölték a kuláklistákat, azonban az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően a Kádár-diktatúra végül erőszakos eszközökkel véghezvitte a kollektivizálás folyamatát.

Kézműves foglalkozás:

Zászlókészítés – Faháza (IX-7)

KIÁLLÍTÁSOK

  • Búcsú a parasztságtól – Drávacsehi lakóház (VII-12)
  • Csak egy „kis munka” – Falusiak málenkij roboton a II. világháború végén – Muraszemenyei lakóház (VII-7)
  • A történelem sodrában – Lakosságcsere a Dél-Dunántúlon az 1940-es években – Hidasi lakóház (VII-2)
  • „Bélyeges téglák” – Őcsényi istálló (VII-11)
  • A kertészkedő Jókai – Skanzen Galéria
  • Örökölt invenció: a Budapesti Metropolitan Egyetem kiállítása – Magtár (I-20)
  • Együtt egy élhetőbb világért – PontITT kiállítás, Bejárati épület
  • Építészeti tudástár – Erdőhorváti Módszertani ház (I-11)

​2025. október 23., 9:00-17:00
Helyszínek: Alföldi mezőváros, Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl
Szentendrei Néprajzi Múzeum, 2000 Szentendre, Sztaravodai út 75.

Forrás

- Budapestimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Nyári ötletelő – 67 tipp a szünidő túléléséhez

Nyári ötletelő – 71 tipp a szünidő túléléséhez

Mit csináljunk a gyerekekkel, amikor épp nincsenek táborban vagy a nagyinál és a családi nyaralás is messze van? Nem kell feltétlenül nyaralni menni ahhoz, hogy élményekben gazdag legyen a vakáció. Ehhez adunk inspiráló öteleteket!
Kicsi ruhák, nagy mentőakciók – így lesz kidobás helyett kedvenc darab

Kicsi ruhák, nagy mentőakciók – így lesz kidobás helyett kedvenc darab

A kisgyerekes ruhatár egy külön világ. A darabok gyorsan cserélődnek, mégis közben meglepően gyorsan el is használódnak. Egy body, amit pár hete vettél, már foltos. Egy nadrág térde elvékonyodott, pedig még bőven hordható lenne.Ilyenkor nem az a legjobb döntés, hogy kidobjuk. Ezek a ruhák nagyon jól javíthatók – ráadásul egy kis átalakítással még jópofábbak is lehetnek, mint új korukban.
"Elfogyott a gyömbérszörp?"

"Elfogyott a gyömbérszörp?"

A gyömbérszörpről először a 90-es években hallottam, a Hupikék törpikék egyik „dalában”. Igaz, akkoriban a gyömbér még nem volt mindennapos vendég a boltok zöldséges pultján. Aztán ahogy egyre könnyebben hozzáférhetővé vált, úgy kedveltem meg én is egyre jobban.
Illatos kincs a bokrokról – ezért érdemes most bodzát gyűjteni

Illatos kincs a bokrokról – ezért érdemes most bodzát gyűjteni

Május végén és június elején országszerte virágzik a bodza, amely nemcsak az utak mentén és erdőszéleken illatozik, hanem igazi konyhai és házipatikai kincs is. Sokan ilyenkor indulnak kosárral bodzát szedni, hiszen néhány marék virágból egész évre elegendő szörp, tea vagy akár különleges finomság készülhet.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére