1956. október 23. – Történelem és mindennapok

Amikor 1956-ról beszélünk, legtöbbször a budapesti eseményekről esik szó, pedig a vidék forradalma legalább annyi figyelmet érdemel, mint a fővárosé. Az 1956-os forradalom és szabadságharc ugyanis vidéken kezdődött és vidéken ért véget.

A Skanzen idei október 23-i programján személyes sorsok és történetek bemutatásán keresztül ismerhetjük meg az 1956-os szabadságharcot megelőző időszakot és a forradalom vidéki eseményeit. Az egész napos rendezvény során a látogatók így nemcsak azokkal az épületekkel és kiállításokkal találkozhatnak a múzeumban, amelyek szorosan kötődnek az egykori történésekhez, hanem a múzeumi színházi előadásokon, tematikus tárlatvezetéseken és különböző játékokon keresztül betekintést kaphatnak az ’50-es évek kemény mindennapjaiba és a magyar családok gyakran nélkülözéssel teli életébe is.

A valós események alapján kidolgozott és eljátszott történetek, a gasztronómiai tradíciók bemutatása, valamint a forradalom idején használatos közlekedési eszközök kipróbálásának lehetősége mind-mind azt a célt szolgálják ezen a napon, hogy a forradalomhoz vezető út minél jobban kézelfoghatóbbá váljon a látogatók számára.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum portái között több olyat találunk, amelyek 1956-ban a forradalom vidéki eseményeinek színterei voltak, így a látogatók megismerhetik azt, hogy mi történt 1956 októberében (és később) ezeken a vidéki településeken.

Részletes program

VI. ALFÖLDI MEZŐVÁROS

• Duna-menti Katonai Hagyományőrző Egyesület interaktív programja – Vígadóval szembeni füves terület
• „Az emlékezés virágai” közösségi alkotófal – Vígadóval szembeni füves terület
• ’56-os filmvetítés: a Remény c. film – Hajdúbagosi lakóház (VI-4)

Kézműves-foglalkozások:

• Nemzeti színű virág hajtogatása – Hajdúbagosi lakóház (VI-4)
• Zászlókészítés növényi festéssel – Vasúti őrház (VI-39)

Játékhelyszín:

„Legendák asztala: gombfocizz az Aranycsapattal” – Hajdúbagosi lakóház (VI-4)

VII. DÉL-DUNÁNTÚL

Katonai robur – Dél-Dunántúl tájegység (VII)

Múzeumi Színház: Ellátmány – Faddi lakóház előtt (VII-1)

11:00 és 14:00 órakor

Élelmiszer-és ruhagyűjtés zajlik, a gyűjtött javakat teherautóra pakolva viszik fel a budapesti forradalmároknak.

Az emberek a házaikból hozzák a felajánlott csomagokat kosarakban, zsákokban, batyukban. Megszólítják a járókelőket, hogy hallottak-e a gyűjtésről, hozzá tudnak-e járulni valamivel ahhoz. Közben arról mesélnek, hogy fent Pesten nagy dolgok történnek, végre felszólalt a nép az elnyomók ellen, ők pedig azzal tudnak az egészhez hozzájárulni a faluból, ha segítik az ellátásukat, támogatják őket azzal, amilyük van.

Összefonódva ’56-tal: hajfonás – Hidasi lakóház (VII-2)

Játékhelyszín:

Kiscsalád, nagycsalád – Csökölyi gyerekgazdaság (VII-4)

Múzeumi Színház: Padlássöprés – Őcsényi lakóház (VII-11)

12:00 és 15:00 órakor

A gazdák beszolgáltatási elmaradottságai és adótartozásai fejében a terményeken kívül gyakorta a család egyéb javait is lefoglalták. A kirendelt elszámoltató bizottság a pincétől a padlásig átkutatta a házat rejtett élelmiszertartalékokat kutatva. Felforgatták az ágyneműt, szekrényeket is. Főként kulákoknak minősített gazdák esetén írták elő a helyszíni elszámolásokat, de a kevésbé módosabb rétegeket sem kímélték.

Kézműves foglalkozások:

• Rongybaba (katona és leány) – Hidasi lakóház (VII-2)
• Golyós számológép – Hidasi lakóház (VII-2)
• Nemzeti karkötő – Őcsényi lakóház (VII-11)
• Korabeli füzet – Drávacsehi lakóház (VII-12)
• Svájci sapka – Drávacsehi lakóház (VII-12)

Mini tárlatvezetések:

• 10:20 és 14:20 órakor Csak egy „kis munka” – Falusiak málenkij roboton a II. világháború végén – Muraszemenyei lakóház (VII-7) Kajári Gabriella etnográfus vezetésével
• 11:20 és 15:20 órakor Búcsú a parasztságtól – Drávacsehi lakóház (VII-12) Szigethy Zsófia néprajzos-muzeológus vezetésével
• 12:20 és 16:20 órakor A történelem sodrában – Lakosságcsere a Dél-Dunántúlon az 1940-es években – Hidasi lakóház (VII-2) – Döbör-Hodászi Gréta néprajzos-muzeológus vezetésével
• 14:20 órakor 56-OS TÚRA – Találkozási pont: Faddi lakóház (VII-1) – Szegedy-Kloska Tamás történész-muzeológus vezetésével

Történelmi pontok:

• Bányásztüntetés – Hidasi lakóház (VII-2)
• Erőszak – Szennai lakóház (VII-5)
• Búcsú – Drávacsehi lakóház (VII-6)

IX. NYUGAT-DUNÁNTÚL

• Szakmai programok – Vöcköndi lakóház előtt (IX-2)-3)
• 10:00 óra Kommunista szociálpolitika magántőkéből – Dr. Balogh-Ebner Márton történész (Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum) előadása
• 10:45 óra Kényszerkollektivizálás és kulákság – László Bernadett történész (Terror Háza Múzeum) előadása
• 11:30 óra Nők és az állambiztonság – Lakatos Dorina történész (Terror Háza Múzeum) előadása

Játékhelyszínek:

• Tiszta udvar, rendes ház – Vöcköndi lakóház (IX-2)
• Fejtörő: rejtvények nagyobbaknak – Kondorfai iskola (IX-5)
• A sparhelt íze: köménymagleves kóstoltatás – Bagladi lakóház (IX-6)

Múzeumi Színház: Kulákság – Szentgyörgyvölgyi lakóház (IX-7)

13:00 és 16:00 órakor

A földosztással felszámolt nagybirtok, az államosításokkal megszüntetett magántőke, a politikai ellenfelek felszalámizása, az egyházak ellehetetlenítése után a kapitalizmus utolsó maradványának is nevezett, kuláknak bélyegzett gazdák számítottak a rendszer legfőbb ellenségeinek. A kulák szó az orosz nyelvből ered, jelentése ököl. A magyar kommunista hatóságok szovjet mintára úgynevezett „kuláklistákat” állítottak össze. A kommunista diktatúra első éveitől használták ugyan a megjelölést, de ekkor még igen gyakori volt a „nagygazda” vagy a „zsírosparaszt” elnevezés is. A kulákok földjeit elvették, sokakat kitelepítettek, internáltak vagy bebörtönöztek, gúny tárgyává tették őket, gyermekeiket sokszor kizárták a továbbtanulásból. 1953-ban eltörölték a kuláklistákat, azonban az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően a Kádár-diktatúra végül erőszakos eszközökkel véghezvitte a kollektivizálás folyamatát.

Kézműves foglalkozás:

Zászlókészítés – Faháza (IX-7)

KIÁLLÍTÁSOK

• Búcsú a parasztságtól – Drávacsehi lakóház (VII-12)
• Csak egy „kis munka” – Falusiak málenkij roboton a II. világháború végén – Muraszemenyei lakóház (VII-7)
• A történelem sodrában – Lakosságcsere a Dél-Dunántúlon az 1940-es években – Hidasi lakóház (VII-2)
• „Bélyeges téglák” – Őcsényi istálló (VII-11)
• A kertészkedő Jókai – Skanzen Galéria
• Örökölt invenció: a Budapesti Metropolitan Egyetem kiállítása – Magtár (I-20)
• Együtt egy élhetőbb világért – PontITT kiállítás, Bejárati épület
• Építészeti tudástár – Erdőhorváti Módszertani ház (I-11)

​2025. október 23., 9:00-17:00
Helyszínek: Alföldi mezőváros, Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl
Szentendrei Néprajzi Múzeum, 2000 Szentendre, Sztaravodai út 75.

Forrás

- Budapestimami -