Szavak tükre
„Lenge lány, aki sző, holdvilág mosolya: ezt mondja a neved, Ilona, Ilona.” És a te neved mit mond? A FSZEK Központi Könyvtár márciusi biblioterápiás foglalkozásán erre is fény derült. Az Ötpacsirta Szalonban – az egykori Pálffy-palota impozáns termében – gyűltek össze az érdeklődők. A legtöbben rendszeresen járnak az alkalmakra, hiszen „a léleknek is kell a táplálék” – ahogy az egyik hölgy fogalmazott.
Az irodalomterápia (más néven biblioterápia) egy népszerű önismereti módszer. A beszélgetés kiindulásánál mindig egy irodalmi művet használnak. A választott irodalmi művek magukban hordozzák azt a „tükröt”, amelybe belenézhetünk. A „tükör” ezen az estén Kosztolányi Dezső: Ilona című verse volt.
A bemutatkozó kör után egy feladattal kezdtünk: „Írj le egy nevet, ami számodra pozitív (közel áll hozzád, szereted valami miatt) és egy másik nevet, amihez negatív asszociációk társulnak.” Majd a papírokra írt nevekből mindenki választott egyet és megosztotta a többiekkel, hogy mit jelent számára az adott név.
Közösen elolvastuk a verset, majd elkezdünk beszélgetni róla. Mit fejez ki? Milyen képeket használ? Milyen benyomást kelt?
„Vigasság, fájdalom, nem múlik el soha s balzsam is, mennyei lanolin, Ilona.” A költő rajongását, csodálatát fejezi ki a szeretett asszony, Ilona felé, de vajon mit rejt a mi nevünk? Ha valaki verset írna róla, miről szólna?
A nevünk az identitásunk része, a személyiségünkhöz tartozik, talán fel sem merült bennünk, hogy másképp is hívhatnának… vagy mégis? Te szereted a saját nevedet? Vagy szívesen megváltoztatnád? Ha igen, mit választanál helyette? Tudod, hogy miért éppen ezt a nevet választották a szüleid? Van története a nevednek?
Vicces és megrendítő beszámolók szóltak a témáról, valakit egy regényhősről neveztek el (az anyukája éppen akkor olvasta), mást egy szappanmárkáról, de előfordult, hogy csak fiúnévvel készültek, mert fel se merült, hogy lány születik… A ráragadt becenevekről, gúnynevekről is esett szó.
A résztvevők különböző korúak, sokféle a foglalkozásuk, családi hátterük, de összeköti őket az irodalom szeretete és a nyitottság, érdeklődés. A foglalkozásokon a művek élményszintű feldolgozása zajlik, az elhangzottakkal nem kell egyetérteni, vitába is szállhatunk.
Itt nincs rossz válasz, mindenkit meghallgatnak, a résztvevők pedig csak annyit osztanak meg, amennyit szeretnének.
Mindenkinek van egy története
Az irodalmi szöveghez kapcsolódva érzések, gondolatok törnek felszínre, gyermekkori emlékek, családi történetek jönnek elő. Ahány résztvevő, annyiféle élethelyzet, nézőpont, értelmezés jelenik meg, ezeket megismerve másként tekintek a saját helyzetemre. Jó érzés megtapasztalni, hogy nem vagyok egyedül, mások is küzdenek hasonló problémákkal.
Mi az, ami nekem is ismerős? Mi jut eszembe róla? A jó hangulatú beszélgetés során személyes példák, asszociációk, egymásnak visszajelzések hangzanak el. Fontos a közösségi élmény, hiszen egyedül nem jönnénk rá ennyi jelentésre, a csoport segítségével viszont jobban megismerjük önmagunkat.
Itt mindenki közelebb jut a saját válaszához és jó kérdéseket kap, amelyeken tovább gondolkodhat.
"Az irodalomterápia (biblioterápia) művészetterápiás módszer, amely a személyiségfejlődést támogatja, szövegek élményszintű felhasználásával. A biblioterápia alkalmazása egyéni vagy csoportos formában valósulhat meg, segítő szakember vezetésével. A biblioterápia elnevezés a görög eredetű biblion (könyv) és therapeia (gyógyítás, segítés, kísérés) szavak kapcsolatából született.
A szépirodalmi művek gyógyító hatását évszázadok óta szinte minden kultúrában elismerik. Napjainkban a terápiás folyamatban két tevékenységi formát alkalmaznak: a receptív terápia a művek élményszintű, élőszóban történő feldolgozására összpontosít, aktív terápiában pedig a kliensek, páciensek maguk írnak verset, naplót, emlékiratot stb.
Akkor is beszélhetünk irodalomterápiáról, ha a terápiás beszélgetésen fizikailag nincs jelen a könyv, hanem a kiindulópontot egy-egy idézet, vagy a kollektív emlékezet egy gyöngyszemének a felidézése adja. Idős, beteg embereknél vagy gyerekek esetében ez például gyakori, jól bevált módszer" – olvasható a Magyar Irodalomterápiás Társaság oldalán, az irodalomterapia.hu-n.
Ha szeretnéd kipróbálni...
Aki szeretne csatlakozni a nyitott csoportokhoz, ezeken a budapesti helyszíneken megteheti:
(A részvétel ingyenes, csak egy regisztráció szükséges hozzá.)
- Központi Könyvtár 1088 Budapest, Ötpacsirta Szalon, 1088 Budapest, Ötpacsirta utca 4.
- Körúti Könyvtár, 1066 Budapest, Teréz krt. 2-4.
- Sashalmi Könyvtár, 1163 Budapest, Veres Péter út 53.
- Török utcai Könyvtár, 1023 Budapest, Török utca 7-9.
- Online biblioterápiás beszélgetések
Halász Kinga
- Budapestimami -
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
