Jelenlegi hely

Az év végi bizonyítvány - és ami mögötte van

Tanév végi bizonyítványosztások előtt állunk. Rövidesen láthatóvá válnak a büszke szülők fotói gyermekük bizonyítványáról a közösségi oldalakon. S mi van azokkal, akiknek éppen nem kitűnőre teljesít a gyermekük? Ők valószínűleg kevésbé posztolnak.

 

 

Mit tehetnek helyette?

Megerősíteni gyermeküket, hogy teljesítményétől függetlenül is feltétlenül elfogadják és szeretik. Fontos, hogy nagyon figyeljenek oda kommunikációjukra, hiszen gyermeküknek egész életükre szóló önmagukban való hitet vagy éppen sebeket tudnak okozni.

„A legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak.” (Goethe)

Ha képesek vagyunk gyermekünk önbizalmát megerősíteni, dicsérni, biztatni, elhitetni vele, hogy szeresse magát és képes rá, akkor szárnyakat tudunk adni neki.

Örökre nyomot hagynak

Ha azonban egy szülő folyamatosan szidja, kritizálja, degradálja, megszégyeníti vagy negatívan összehasonlítgatja másokkal, akár egész életére megsebezheti gyermekét.

A verbális (szóbeli) bántalmazás maradandó nyomokat, tüneteket okozhat a gyermekben, sőt felnőtt korára is kihathat. Az egyén elhiszi ezeket a szavakat, főleg, hogy attól hallja, akiben a legjobban bízik: a saját szüleitől. Így önértékelési zavarokkal küzdő, szorongó, akár depressziós gyermekké is válhat.

Majd felnőttkorában ugyanezekkel a problémákkal küszködve, fejében évek múltán és visszhangzanak a hallott mondatok (“Nem értesz semmihez!”, “Nem vagy képes megcsinálni!”, “Ennyi eszed van?”…), s akár szenvedélybeteg is lehet belőle.

Mivel bántalmazott gyermekként a világot fenyegető helynek éli meg, ezért nehezen tud majd megbízni másokban, nehezen tudja mások szeretetét viszonozni.

A bántalmazás tehát szóban is történhet, s ez az úgynevezett verbális bántalmazás, hatásában a fizikai bántalmazás következményeihez hasonló. Természetesen ha bántalmazásról beszélünk, akkor tartósan fennálló folyamatról van szó, tehát a gyermek ebben az esetben rendszeresen kapja a negatív kritikákat a környezetétől.

Fizikai tünetek

A szavak örökre nyomot hagyhatnak gyermekünk személyiségében. Újabb kutatások azonban azt is kimutatták, hogy az agyban különböző területeket érintve fizikai elváltozásokat is okozhatnak. Agyi képalkotó eljárásokkal bizonyították, hogy fizikai és érzelmi fájdalom esetén agyunk ugyanazon része aktiválódik, tehát ezek a szavak is ugyanúgy fájhatnak, mint a fizikai bántás. Sérülhet a két agyféltek közti összeköttetés és az emlékezet, érzelemszabályozás, de a hallásért felelős területeket is negatívan érintheti.

Örökös teljesítési vágyat, bizonyítási kényszert nevelhetünk így gyermekünkbe, mert ha azt érzi, hogy sosem tud megfelelni, nem tud elég jó lenni, egész életében ezért fog küzdeni.

 

 

Szeressük és fogadjuk el tehát feltétel nélkül

Adjunk neki időt, ha ez a tanév nem is sikerült olyan fényesen, fontos, hogy ne vegyük el a kedvét a további tanulástól!

Nem a jegyek, az értékelés számít, hanem az, hogy mi szülőként hogyan reagálunk ezekre!!!  ...hiszen kimondott szavainknak ereje van, ha egyszer kimondtuk, az már mindig úgy marad. Természetesen meg kell, hogy beszéljük a gyermekkel, meg kell, hogy értse, miért fontos a tanulás, de ahogy szavainkkal szárnyakat is tudunk adni gyermekünknek, úgy az önbecsülésüket is a sárba tiporhatjuk vele. Gondoljuk ezt át, mielőtt kinyitjuk gyerekünk bizonyítványát és megszólalunk…

 

Felhasznált irodalom:

Ann PolcariKeren Rabi,Elizabeth BolgerMartin H. Teicher: Parental Verbal Affection and Verbal Aggression in Childhood Differentially Influence Psychiatric Symptoms and Wellbeing in Young Adulthood

Childhood trauma has lasting effect on brain connectivity in patients with depression (University of Pennsylvania School of Medicine)

 

Szerző: Teveliné Horváth Melinda 
okleveles pszichológus, pedagógus, terápiás kutya felvezető, life coach
https://www.facebook.com/tevelinemelinda/

- KAPOSVÁRIMAMI -

 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Az ünnepi ételek és desszertek bősége sokunk számára kihívást jelent. Hogyan élvezhetjük ki az ünnepi asztal örömeit anélkül, hogy túlevésbe csúsznánk? Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó hasznos tippeket hozott nekünk, hogy meg tudjuk tartani a mértéket, miközben élvezhetjük is a finom falatokat.
Címlap Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

A fogyókúrázóknak vagy friss életmódváltóknak gyakran éppen a cukor és az édes ízek hiányoznak a legjobban. Az ünnepi időszak közeledtével mindannyian szeretnénk valami finomsággal megörvendeztetni szeretteinket, miközben egyre többen keresünk egészségesebb alternatívákat. Hogyan lehet édességeinket és desszertjeinket természetes módon, cukor nélkül elkészíteni anélkül, hogy kompromisszumot kötnénk az ízélmény terén? Ehhez hozott Nektek most tippeket Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó, sportedző.
Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

A bakancslista is egy élettervezési módszer, kicsit játékosabban, de tervezésre ösztönöz. Jó módszer a gyerekek és magunk előre tervezésre szoktatására.
Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kiránduló helyek

Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kirándulóhelyek

Karácsony gondolatán, nincs az a fényár, amitől besokallnék, még ha az egész ország egy csillogó villogó nagy meseházzá öltözne, én azt is gyönyörűnek látnám. Lassan a porták ünnepi kivilágításba borulnak, ám vannak, akik igazán kiemelkedő módon öltöztetik fel házaikat, és turistalátványossággá növik ki magukat kicsik és nagyok örömére egyaránt.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére