Jelenlegi hely

Ha szorong a gyermekünk…

Nem tudom nem észrevenni ezt a sajnos növekvő tendenciát, ami nálam is egyre hangsúlyosabban jelentkezik, hiszen egyre többször keresnek fel a szülők szorongó gyermekükkel.

A tünetek elég változatosak, de általánosságban egy alapokra visszavezethetőek, nevezetesen arra, hogy a gyermek biztonságérzete valamikor valami hatására megsérült.

A pszichoszomatikus tünetek megjelenése már azt jelzi, hogy hosszabb ideje fennálló jelenségről van szó. Alvásproblémák, has –és fejfájás, gyakori megfázások, levertség, figyelem –és koncentrációs zavarok, vagy akár allergia hátterében is állhat a túlzott szorongás.

Lehet jó is a stressz?

Képzeld el, hogy a szavannán a gepárd megpróbálja vacsorára elejteni az antilopot, de elvéti az ugrást. Mit csinál az antilop? Miután elmúlt a veszély, kiremegi magából a felgyülemlett stresszt, ami megmentette az életét, de már nincsen rá szüksége.  

Az ember /gyermek/ ezzel szemben tovább cipeli magában, miközben már ’elmúlt a veszély’, s nap mint nap az újabb ingerekre adott válaszreakcióként szépen lassan telítődik vele a szervezete.

Nem egyforma a stressztűrő képességünk sem. Minden ötödik ember szuperérzékeny, akinek már sokkal kevesebb is elég, hogy kibillenjen a lelki egyensúlyából.

Rohanó világunk tempóját leggyakrabban sajnos az emberi kapcsolataink sínylik meg.

Hisz mire van idő, mikor fáradtan hazaér a család? Tartalmas beszélgetésekre nemigen, főleg, hogy készülni kell a másnapra. /A mobiltelefont már meg se merem említeni…/ Így a gyermek sokszor egyedül marad az őt ért negatív élményekkel, pihenésre alig van ideje, a teljesítménye szemmel láthatóan romlik, s a szülő sokszor csak ilyenkor figyel fel arra, hogy valami nincs rendben.

Mi a megoldás?

Kisebb gyermeknél nagyon jó módszer a mesélés. Akár a saját napját meséljük el neki egy allegorikus szereplővel, vagy hagyhatjuk, hogy ő válasszon mesét. Ösztönösen ráéreznek arra, ami segítséget nyújt nekik. Nem véletlenül meséltek annyit régen a fonóban az idősek!

 A magyar népmesék gyönyör szimbólumvilága sokféle élethelyzetre jelentett gyógyírt akkor is, s természetesen most is. /Aki szeretne kicsit elmélyedni a témában, figyelmébe ajánlom Boldizsár Ildikó könyveit./

Nagyobb gyermeknél már valamilyen relaxációs, imaginációs technika is működhet, ez is egyfajta ’kiremegése’ a feszültségnek.

Tiszteljük meg csemeténket azzal, hogy nem minősítjük, mikor megnyílik nekünk. Lehet, hogy számunkra banálisnak ható történet váltotta ki benne a szorongást, de neki igenis nehéz vele megbirkózni.

Iskolai kudarcok, csúfolás, beilleszkedési problémák, mobbing, családi problémák, kimerültség, esetleg egy félreértelmezett információ – mind stresszforrásként jelenik meg a gyermek életében.

Ilyenkor a támogató, biztonságot adó családi háttér is elég lehet, hogy ismét magára találjon, ám ha huzamosabb időn keresztül sem tapasztalható javulás, érdemes a kiváltó okok megszüntetésére törekedni, akár iskolaváltással, vagy szakember segítségét kérni.

Ha magunkból indulunk ki, mi, a felnőttek sem vagyunk képesek jól teljesíteni egy olyan környezetben, ahol nem érezzük jól magunkat.

A megmagyarázhatatlan, indokolatlan félelmek hátterében is állhatnak ilyen prózai okok.

Aktívabb gyerekeknek nagyon jó stresszkezelésnek a sport, amit szívesen s örömmel csinál.

Hétvégén pedig szakítsunk időt arra, hogy csak úgy legyünk.. Nem dől össze a világ, ha reggel összebújunk a takaró alatt, s forró kakaót szürcsölgetünk.

Ha azt látja s érzi a csemeténk, hogy mi jól érezzük magunkat a bőrünkben, s időt szánunk a feltöltődésre, a közös, békés pillanatokra, nagy valószínűséggel ő is jobban fogja kezelni a kihívást igénylő helyzeteket.


Szerző:Vincze Vilmosné /Nagy Erika/ - Kecskemét
Transzperszonális pszichológus

Már gyerekként is vonzott a lélek világa, először mégis másfelé kanyarodtam el az utamon. Hiába voltam azonban sikeres abban, amit csináltam, valami hiányzott. Majd jött egy 'nagy pofon', ami rávilágított arra, hogy komoly változtatásra van szükség az életemben. Elkezdtem kutatni a miérteket. Ennek egyenes következményeként transzperszonális pszichológus diplomát szereztem Budapesten, s azóta is folyamatosan képzem magam. Tudom, mennyire nehéz kilépni a komfortzónából, s elindulni a változás felé. El kell engedni a régit, hogy jöhessen az új, ami teljes szívet és elhatározást kíván, s rengeteg Énidőt. Ebben segítek azoknak, akik a miértjeikre válaszokat szeretnének, mert különböző nehézségű feladatokkal, problémákkal küzdenek a mindennapjaikban.
www.facebook.com/Gondolatébresztegetők

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Bizonyítványosztás: építsünk és ne romboljunk avagy mit mondjunk és mit ne?

Bizonyítványosztás: építsünk és ne romboljunk avagy mit mondjunk és mit ne?

A bizonyítvány nem mindig úgy sikerül, ahogy gyermekünk megérdemelné. A Bethesda Gyermekkórház szakemberei összegyűjtöttek néhány mondatot segítségképpen, mit és hogyan mondjunk szülőként, hogy ne romboljunk, hanem építsünk.
Előzzük meg a bajt!  –  A nyári szünetben is legyenek biztonságban!

Előzzük meg a bajt! – A nyári szünetben is legyenek biztonságban!

A nyári szünet alatt sok veszély leselkedik a gyerekekre, ilyenkor érdemes jobban odafigyelni rájuk. Ahhoz, hogy a nyár gondtalan legyen, felhívjuk a figyelmet néhány hasznos tudnivalóra.
Segítség, gluténérzékeny a gyerekem! - A gluténmentes étkezés szülői szemmel

Segítség, gluténérzékeny a gyerekem! - A gluténmentes étkezés szülői szemmel

Magyarországon a cöliákia becslések szerint a lakosság körülbelül 1%-át érinti, ami közel százezer embert jelent. A gluténmentes étrendet követők köre ennél tágabb: hazai adatok szerint a 15 éves és idősebb magyarok 1,8%-a követett gluténmentes diétát, a nem-cöliákiás gluténérzékenység pedig egyes becslések szerint már több százezer embert is érinthet. (1;2) Ezért a gluténmentes étkezés nem egy szűk, elszigetelt probléma, különösen akkor nem, ha a gyerekeket nézzük. Egy diagnózis vagy tartós étrendi korlátozás nemcsak a gyereket érinti, hanem az egész család hétköznapjait átrendezi: a bevásárlást, az uzsonnacsomagolást, az óvodai és iskolai ünnepeket, a menzával kapcsolatos döntéseket, a kirándulásokat és sokszor még azt is, hogy a szülő mennyire érzi biztonságban a gyerekét egy közösségi étkezési helyzetben.
Nyári ötletelő – 67 tipp a szünidő túléléséhez

Nyári ötletelő – 71 tipp a szünidő túléléséhez

Mit csináljunk a gyerekekkel, amikor épp nincsenek táborban vagy a nagyinál és a családi nyaralás is messze van? Nem kell feltétlenül nyaralni menni ahhoz, hogy élményekben gazdag legyen a vakáció. Ehhez adunk inspiráló öteleteket!

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére