Jelenlegi hely

Ír, olvas, számol – de nem úgy, ahogy azt elvárná(n)k?

3. rész - A szakértő szemével

Diszgráfia, diszlexia, diszkalkulia. Sokat emlegetett fogalmak. Vajon mit jelentenek pontosan ezek a kifejezések, miért alakulhatnak ki, és mikor kell szakemberhez fordulni a probléméval? Erősné Brunner Katalin, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Beszédvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézményének igazgatója szakszerű tanácsokkal látja el a szülőket, hogy mielőbb felismerhessék és orvosolhassák gyermekük esetleges tanulási zavarait. 

Mit nevezünk tanulási zavarnak? Mikor beszélünk átmeneti, mikor tartós nehézségről?

Elkülönítünk tanulási zavarokat és tanulási nehézségeket. A két problémakör között minőségi, tartalmi különbözőség van, ennek megfelelően a terápiás segítség is más-más módon oldható meg, más szakemberekre tartozik a segítségnyújtás. A tanulási zavar gyűjtőfogalom, mely magában foglalja az „olvasási zavart”, „írás zavart”, „számolási zavart”. Szakértői vizsgálatot követően dönthető el, hogy az írott nyelvi szinten megjelenő tüneteknek van-e háttere a beszélt nyelvi szinten. Specifikus írott nyelvi zavarok alatt azt értjük, ha átlagos szintű intelligencia, ép érzékszervi - és ép idegrendszeri állapot mellett, az írott nyelvi zavarnak nincs beszélt nyelvi előzménye, illetve párhuzamosan nem áll fenn beszélt nyelvi zavar. A „zavar” fogalma, többek között azt is jelzi, hogy a probléma tartósan fennáll, a tünetek csökkenéséhez, megszűnéséhez célzott, szakszerű, logopédiai terápia szükséges. A „nehézség” inkább átmeneti jellegű, amikor a tananyagban egy-egy részterületnek a rögzítése, elsajátítása nem a tipikus ütemben történik, ez tantárgyi korrepetálással javítható.

Mi okozza a tartós tanulási zavarokat? 

A tanulási zavar kialakulásának okai között szerepel: a nyelvfejlődés késése, az organikus háttér, örökletes tényezők. 

Kijelenthetjük, hogy a leggyakrabban előforduló tartós tanulási zavar a diszgráfia, diszlexia és diszkalkulia? Mik a tünetei ezeknek a zavaroknak?

Tanulási zavaron általában az olvasás, írás és matematika tantárgyak köré csoportosított problémákat értik. Változatos tüneti képekkel találkozhatunk, hiszen az egyén fejlődésmenetében, szociális környezetében sem tudunk részletek tekintetében "kőbevésett" tüneteket mondani. Gyakori probléma a hang-betű megfeleltetésének, a fonématudatosságnak a hiánya, a sorba rendezés követésének problémája, a szűk emlékezeti kapacitás, a vizuális- és auditív észlelés bizonytalansága és így tovább.

Mennyi idős kortól alakulhatnak ki a zavarok? 

Diszlexiáról, diszgráfiáról, diszkalkuliáról akkor beszélünk, ha az írás- és számolástanulás az alapozó, illetve a bevésési szakaszon is túl van, és a gyermek még mindig nem sajátította el az anyanyelv írott változatát, illetve számolási gondjai vannak, tehát 3. osztálytól. 

Hogyan ismerhetik fel a szülők, hogy gyermekük tanulási zavarral küzd? 

A szülők aggódnak, ez a dolguk. Azt tanácsolhatjuk, ha valami eltérést látnak a fejlődésben, jelen esetben a beszéd és nyelvi fejlődés alakulásában, a beszédszervek működésében, akkor forduljanak logopédus szakemberhez.  Például, ha a gyermeküknek 2 éves koráig nincs 50 aktív szava, akkor érdemes szakembertől tanácsot kérni.

Hova fordulhat a szülő, amennyiben gyermeke disz-es? 

Amennyiben a szülők eltérést észlelnek a gyermek fejlődésében, úgy a lakóhely szerint illetékes pedagógiai szakszolgálat megkeresése javasolt. A beszédkésés okának felderítésekor érdemes hallásvizsgálatot is végezni.


Hogyan bánjanak az óvónők és a tanárok azokkal a gyerekekkel, akiknek disz-problémájuk van? Amikor én gyakorló tanításon voltam, nem szólíthattam fel olvasni a diszlexiás gyermekeket. Ez helyes módszer?

A pedagógusok pozitív értelemben alkalmazzák ezeknél a gyermekeknél/tanulóknál az egyéni elbírálás elvét. Jó, ha sikerélményhez juttatják a diákot azzal, hogy önmagához mérik fejlődését. Ezt többféle módon lehet megtenni, gyermektől függő, milyen módszert kell alkalmazni. Ennek megítélése helyzetfüggő, pedagógusfüggő, osztályfüggő, szülőfüggő, vagyis nagyon sok minden befolyásolhatja. 

Kinőhető a tanulási zavar? 

A tanulási zavart nem lehet kinőni, azaz tünetei akkor is fennállnak, ha szakszerű terápiával enyhítik azok súlyosságát. A szakemberek a maradványtüneteket egészen biztosan felismerik a későbbiekeben is. 

Azt olvastam, hogy a diszgráfia és a diszlexia általában együtt jelentkezik, igaz ez? Mi az oka? 

Gyakori, hogy együtt jelentkezik a diszlexia és a diszgráfia, hiszen mindkét esetben írásbeliségről beszélünk, a nyelvi rendszer struktúráinak alkalmazásáról, az olvasott szöveg értelmezéséről, és/vagy az írásbeli szövegalkotásról. A szókincs aktivizálásáról, a fogalomalkotás köréről és így tovább.

Amennyiben a tanulási zavar nem javul az érettségiig, felmentést kaphat a diák bizonyos érettségi tárgyak vizsgájának letétele alól? 

A hatályos törvények értelmében felvételi pontot a beszédfogyatékos tanulók részére a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Beszédvizsgáló Tagintézménye javasolhat, amely országos hatáskörrel rendelkezik. A megyei szakértői bizottságok pedig mentesítést ajánlhatnak egy-egy tárgy esetében. Mindezt csak akkor, ha a tanuló fejlődését az adott bizottság nyomon követte, s a tanuló középiskolai tanulmányai alatt mindvégig korábban is kedvezményben részesült. 

Milyen következményekkel jár, ha nem ismerik fel a gyermeknél, hogy diszgráfiás, diszlexiás vagy diszkalkuliás? 

Amennyiben nem ismerik fel a diszfunkciót, úgy az iskolai előmenetel kérdéses lesz. Azt gondolom, hogy a mai oktatási rendszerben erre már nincs/nem lehet precedens.

Igaz az, hogy a disz-zavarokkal küzdő gyerekek az átlagosnál magasabb intelligenciaszinttel rendelkeznek? 

Ez sajnos nem igaz, ezeknek a gyerekeknek általában nem magasabb az intelligenciája az átlagosnál.

Felnőttkorban is lehet még kezelni a disz-problémákat?

Hogy mennyire eredményes a felnőttkorban történő kezelés, az ismét nagyon sok mindentől függ, tehát nem lehet egyértelmű választ adni a kérdésre. De minél előbb ismerjük meg a problémát, annál hatékonyabb lehet a terápia.

A sorozat 1. része itt, 2. része pedig itt olvasható.

Szerző: Szentkuti Anna

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

A mi adventi naptárunk Nektek: 24 talányos és találós kérdés kicsiknek és nagyoknak

A mi adventi naptárunk Nektek: 24 talányos és találós kérdés kicsiknek és nagyoknak

Tanító nénik, kisgyerekes szülők, most főleg rátok gondoltunk! Idén egy újdonságot készítettünk olvasóinknak. Fókuszban a találos és talányos kérdések!
2025 és az 5 hosszú hétvége - versbe faragva hoztuk nektek

2025 és az 5 hosszú hétvége - versbe faragva hoztuk nektek

A tervezést soha nem lehet elég korán elkezdeni! Mutatjuk a 2025-ös ünnepeket és a hosszú hétvégéket rímekbe szedve:
Fénylő ablakok nyílnak – Világító adventi kalendárium

Fénylő ablakok nyílnak – Világító adventi kalendárium

Élő adventi naptárrá változnak azok a települések, ahol a házak ablakait ünnepi fénybe és díszbe öltöztetik, számmal jelölve a napokat december elsejétől karácsonyig. A várakozás izgalma igazi közösségi élménnyé válik. Testi-lelki egészséget szolgáló program lehet ilyenkor az esti séta lakóhelyünk utcáin. 
Azok a titokzatos tanulási képességek

Azok a titokzatos tanulási képességek

Miért lenne fontos már az oviban a tanulási képességekkel foglalkozni? Hiszen fényévekre van még a suli! Pedig nagyon is az! Cikksorozatunk második része ezt a témát járja körbe.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére