Jelenlegi hely

Szabadság, avagy a lét elviselhetetlen könnyűsége

Hetek óta dolgozik bennem ez a gondolat, de nehéz volt belefognom, mert olyan szerteágazóan gazdag ez a téma: Szabadság. Hol is kezdjem?

Így március 15 környékén sokan és sokat gondolunk azokra, akiknek 170 évvel ezelőtt a szabadság fontosabb volt az életüknél. Sőt, fontosabb volt még a szerelemnél is! Hősies kor, hősökkel és lánglelkű költőkkel.

De hogyan is vagyunk a szabadsággal mi most?
Mit jelent nekünk a szabadság?
Mit jelent nekem személyesen, és Neked, meg Neked?
Mit jelent a szabdság a mindennapokban?

Valószínűleg még soha nem voltunk a történelem során ennyire szabadok, mint manapság - igaz ennek többnyire nem nagyon vagyunk a tudatában.

A korlátok a húsunkba vájóan tudnak fájni, a szabadság meg olyan, mint az éltető, friss levegő. Csak a hiánya tűnik fel.

Azért anyáinkkal, nagyanyáinkkal beszélgetve, régebbi korokról olvasva rácsodálkozhatunk, hogy mennyi megkötöttséggel éltek akárcsak pár évtizeddel ezelőtt is elődeink.

A szokások, elvárások és a szükség életük szinte minden fontos vagy apró részletét meghatározta az öltözködéstől és étkezéstől kezdve a párválasztáson és a pályaválasztáson át a hétköznapok és ünnepek ritmusáig mindent. Mindez már a múlt, hiszen ezekben a kérdésekben ma már általában szabadon dönthetünk. Mi hát ebben az "elviselhetetlen"?

Az, hogy a szabadság nagyon szorongató is lehet. Olyannyira, hogy a szabadság a négy alapvető egzisztenciális szorongás egyike a halál, az izoláció és az értelem nélküli élet mellett!

Meglepő? Talán, de csak első látásra.

Ha jobban belegondolunk, nagyon nagy az ára a szabadságnak, bár ma már nem kell az életünket áldoznunk, vagy a vérünket ontanunk érte.

A szabadság, vagyis a döntéseink szabadsága azt is jelenti, hogy minden felelősség a miénk. Ha elkerüljük ezt a felelősséget, akkor a "szabadság" valójában csak önzést és káoszt jelent, sőt akár önkénybe is fajulhat, ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy minden ember szabadsága csak addig terjedhet, amig nem sérti másokét.

Ezért javasolta Viktor Frankl bécsi pszichológus, hogy a Szabadság szobor párjaként az USA nyugati partján fel kellene állítani a Felelősség szobrát is.

A Felelősség szobrának terve - S. Covey – a Sikeres emberek 7 szokása szerzője bízta meg a tervezésével Gary Lee Price szobrászművészt a tervezésével.

Nagy szó ez attól az embertől, aki túlélte a haláltáborokat, ahol elveszítette édesanyját, testvérét és feleségét is, majd 1946-ban megírta két híres könyvét az "Orvosi lelkigondozás - a logoterápia és egzisztenciaanalízis alapjai"-t és a "…mégis mondj igent az életre"-t.

Ezekben az írásaiban kifejti, hogy a borzalmak túlélésében két pszichológiai erő segíthet minket: a döntési képesség és az akarat szabadsága. De csak akkor, ha vállaljuk annak felelősségét, hogy minden döntésünkkel befolyásoljuk a saját és környezetünk jövőjét. Ez a szabadság felemelő, de a felelősség súlya nagyon nyomasztó lehet.

Szabadság vagy biztonság?

És ez nem az egyetlen ár, amit a szabadságért adnunk kell. A márciusi ifjak a rabság és a szabadság között választottak. Számunkra az a kérdés, hogy szabadság vagy biztonság? A szabadság megszabadít ugyan a korlátok és szabályok „rabságából”, de ezektől „megszabadulva” elveszítjük a biztonságot adó támaszainkat, fogódzóinkat is. Hozzá kell szoknunk a folyamatos bizonytalansághoz is.

Nincsenek előre kitaposott, jól ismert „járt utak”, és ha szabadon nekivágunk, akkor szembe kell néznünk az ezzel járó összes nehézséggel és kockázattal. Mindig, mindenben.

Vegyünk egyetlen témát, a munka világának felszabadulását. Egyre többen hagyjuk ott a biztos alkalmazotti létet. Az EU-ban már 30 millióan vannak az „önalkalmazottak”, ami a teljes foglalkoztatottak 14%-a, de például Görögországban ez az arány majdnem 30%. Egyre több közöttük az egyszemélyes vállalkozás és a nők aránya is fokozatosan emelkedik.

Vannak köztünk „kényszervállalkozók”, akik a munkanélküliség elkerülése miatt döntöttek így, de sokan hagynak ott önként állásokat, hogy saját kreativitásukat élhessék meg, vagy egy olyan életmódot alakíthassanak ki, ami jobban megfelel a családi helyzetüknek.

Mivel az ilyen vállalkozók száma egyre nő, egyre több kezdeményezés van arra is, hogy különféle támogatásokat kapjanak: képzések, kedvezményes hitelek, pályázatok stb formájában. Azzal azonban nem igazán láttam eddig kezdeményezést, hogy az egyéni, szabadfoglalkozás mentálhigiénés kihívásait hogyan is lehet kezelni.

Ez a hiány inspirált arra, hogy néhány barátommal közösen létrehozzunk egy olyan 5 alkalmas tréninget, ahol a résztvevők közösen feltérképezik a saját kihívásaikat és erőforrásaikat és a csoport támogató erejével megtalálhatják azokat az eszközöket, amik segítenek nekik abban, hogy megtalálják a számukra legmegfelelőbb egyensúlyt a szabadság szárnyalása és a keretek biztonsága között.

Várjuk mindazokat, akik már belevágtak ebbe a szabadabb létformába, vagyis kiléptek az alkalmazotti körből, vagy gondolkodnak rajta. Tedd magad szabaddá 5 kedd délelőtt és csatlakozz a "Segíts magadon" önismereti-önfejlesztő- önsegítő körhöz- további részletek a felhívásban:

Önismereti-önfejlesztő-önsegítő kör szabadúszó nőknek

Hoós Rita, kommunikációs tréner
www.gubancfono.blogspot.com  gubancfono@gmail.com

- Budapestimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Segítség, gluténérzékeny a gyerekem! - A gluténmentes étkezés szülői szemmel

Segítség, gluténérzékeny a gyerekem! - A gluténmentes étkezés szülői szemmel

Magyarországon a cöliákia becslések szerint a lakosság körülbelül 1%-át érinti, ami közel százezer embert jelent. A gluténmentes étrendet követők köre ennél tágabb: hazai adatok szerint a 15 éves és idősebb magyarok 1,8%-a követett gluténmentes diétát, a nem-cöliákiás gluténérzékenység pedig egyes becslések szerint már több százezer embert is érinthet. (1;2) Ezért a gluténmentes étkezés nem egy szűk, elszigetelt probléma, különösen akkor nem, ha a gyerekeket nézzük. Egy diagnózis vagy tartós étrendi korlátozás nemcsak a gyereket érinti, hanem az egész család hétköznapjait átrendezi: a bevásárlást, az uzsonnacsomagolást, az óvodai és iskolai ünnepeket, a menzával kapcsolatos döntéseket, a kirándulásokat és sokszor még azt is, hogy a szülő mennyire érzi biztonságban a gyerekét egy közösségi étkezési helyzetben.
Nyári ötletelő – 67 tipp a szünidő túléléséhez

Nyári ötletelő – 71 tipp a szünidő túléléséhez

Mit csináljunk a gyerekekkel, amikor épp nincsenek táborban vagy a nagyinál és a családi nyaralás is messze van? Nem kell feltétlenül nyaralni menni ahhoz, hogy élményekben gazdag legyen a vakáció. Ehhez adunk inspiráló öteleteket!
Kicsi ruhák, nagy mentőakciók – így lesz kidobás helyett kedvenc darab

Kicsi ruhák, nagy mentőakciók – így lesz kidobás helyett kedvenc darab

A kisgyerekes ruhatár egy külön világ. A darabok gyorsan cserélődnek, mégis közben meglepően gyorsan el is használódnak. Egy body, amit pár hete vettél, már foltos. Egy nadrág térde elvékonyodott, pedig még bőven hordható lenne.Ilyenkor nem az a legjobb döntés, hogy kidobjuk. Ezek a ruhák nagyon jól javíthatók – ráadásul egy kis átalakítással még jópofábbak is lehetnek, mint új korukban.
"Elfogyott a gyömbérszörp?"

"Elfogyott a gyömbérszörp?"

A gyömbérszörpről először a 90-es években hallottam, a Hupikék törpikék egyik „dalában”. Igaz, akkoriban a gyömbér még nem volt mindennapos vendég a boltok zöldséges pultján. Aztán ahogy egyre könnyebben hozzáférhetővé vált, úgy kedveltem meg én is egyre jobban.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére