Egressy Béni Református Művészeti Középiskola

Alapelvek:

Az iskolánk 2001-2002-es tanévtől indította el működését, mint középiskola. Azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a művészeti középiskola akkor tölti be feladatát, ha önálló intézménnyé alakul, amelyben az oktató és nevelőmunkát koncentráltan, a művészi szakemberképzés jegyében végzi. Meggyőződésünk szerint ez az iskolatípus teremt a legoptimálisabb feltételeket ahhoz, hogy a tanulók a magas szintű szakmai képzést, és az emberi kiteljesedésükhöz szükséges általános műveltséget egyaránt megkapják. Mindezt olymódon, hogy a lehető legkisebb mértékűre csökkentse a kettős képzésből adó terheket.

Az iskola feladata:

Párhuzamos képzés keretében az általános műveltségi – közismereti oktatással összehangolt, főtárgy tanításon alapuló komplex zenei képzés megvalósítása. Az ismeret- és értékközvetítés, valamint a képességfejlesztés funkcióját helyezi előtérbe úgy, hogy ezek egyensúlyát is biztosítani kívánja. Ezek a képzés jellegéből és sajátosságaiból adódó, szükségszerűen megjelenő feladatok, amelyek együtt teszik eredményessé a tanulók szocializációját.

Az iskola emberképe:

Eszményképünk a szakképzett, művelt, a nemzeti és egyetemes értékekre figyelő, embertársaival együtt érző, humánus, kreatív ember.

Az iskola által közvetített értékek:

Az előzőekből következően iskolánk az alábbi értékeket közvetíti elsődlegesen:

• Tudás
• Kreativitás
• Esztétikum
• Humánum
• Hazaszeretet
• Egészség

Pedagógiai programunk annak összefoglalása, hogyan valósítjuk meg célkitűzéseinket.

Az oktatás célja:

Az iskola feladatának megfelelően alakulnak az oktatás céljai:

• Felkészíteni tanulóinkat az alapvizsgára
• Felkészíteni tanulóinkat az érettségi vizsgára
• Felkészíteni tanulóinkat a szakmai vizsgára
• Felkészíteni tanulóinkat a továbbtanulásra.

Az iskolánkban jelenleg az alábbi művészeti folyik képzés:

ZENÉSZ

Klasszikus zenész tanszakon:

Zongora, gitár, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, trombita, kürt, tuba, harsona, magánének, ütő, szolfézs, hegedű, mélyhegedű, gordonka, gordon, hárfa

Jazz /Pop-Rock- tanszakon

Zongora, bőgő, basszusgitár, szaxofon, trombita, harsona, gitár, ének, ütő

SZÍNÉSZ

Színházi és filmszínész (Színész II)

Az iskolába kerülés feltételei:

A jelentkezőnek a szakmai kritériumoknak kell megfelelnie. A szakmai program az alábbiakat fogalmazza meg ezzel kapcsolatban:

Tanuló feleljen meg az alapfok utolsó évfolyamának megfelelő hangszeres, hangszeres elméleti és színművészeti követelményekn ek, amelyről a felvételi vizsgán ad számot. Az elsődleges feltétel tehát a szakmai tudás, de emellett fontos szempont a képesség és a fejleszthetőség is. Ezért iskolánk a több lépcsős szakmai alkalmassági vizsgarendszert alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy az alkalmassági vizsga előtt három hónappal előfelvételi meghallgatáson – szakmai konzultáció keretében – képet alkot a jelentkezők pillanatnyi felkészültségéről és képességéről. A szakmai alkalmassági vizsga során így nemcsak a tudásszint, hanem a fejlődés is nyilvánvalóvá válhat. Azok a tanulók, akik a követelményeknek csak részben feleltek meg, pótmeghallgatáson vehetnek részt, s az itt nyújtott teljesítményük alapján születik meg a döntés arról, hogy bekerülhetnek-e a képzésbe. A felvételről, illetve a pótmeghallgatáson való részvételről a tanszakvezetők és az iskolavezetés együttes tanácskozásán születik döntés.

A tanulói jogviszony:

A tanulói jogviszony létrehozásánál az alábbi alapelvek és szempontok érvényesülnek:

• Szakmai alkalmasság
• Az átjárhatóság biztosítása
• Esélyegyenlőség, speciális képességfejlesztés

Az iskola tanulója lehet:

• 5. évfolyamra az a tanuló, aki általános iskolában, a 4. évfolyam eredményes befejezését dokumentummal igazolja, és az eredményes alkalmassági vizsga alapján a 5. közismereti évfolyamra beiratkozik.
• 9. évfolyamra az a tanuló, aki általános iskolában, vagy 6 – 8 osztályos gimnáziumban a 8. évfolyam eredményes befejezését dokumentummal igazolja, és az eredményes alkalmassági vizsga alapján az I. szakmai évfolyamra és a 9. közismereti évfolyamra beiratkozik.
• Az a tanuló, aki más középiskolában folytatta, illetve folytatja tanulmányait, az eredményes alkalmassági vizsga után a megfelelő szakmai, illetve a megfelelő közismereti évfolyamon be tud kapcsolódni a képzésbe.
• Bármely másik zeneművészeti szakközépiskola tanulója, szülői kérelem és az igazgató döntése alapján.
• 13. évfolyamra, aki eredményes alkalmassági vizsgát tett, érettségi vizsgája van, és a három éves szakmai képzés első évfolyamán kívánja folytatatni tanulmányait.

A tanulói jogviszony megszűnése:

Tanköteles korban csak abban az esetben kerülhet sor a tanulói jogviszony megszüntetésére, ha a tanuló más iskolában folytatja tanulmányait. Nem tanköteles korban, más iskolába történő átvételkor, valamint az igazolatlan mulasztások törvényben előírtaknak megfelelő esetében (20 igazolatlan óránál több mulasztás és a szülő kétszer írásban történt értesítése) és szülői döntés alapján.

A képzés rendje:

Intézményünkben az oktatás 5-13. évfolyamon kizárólag nappali képzés keretein belül folyik. Érettségi utáni 3 éves képzésben 13-15. évfolyamon nappali és esti képzést is folytatunk.

Az iskola egyik jellegzetessége, hogy párhuzamos – szakmai és közismereti – képzést folytat. Ennek az a magyarázata, hogy a művészeti képesség az egyik legkorábban megmutatkozó képességek egyike, amely az alsó fokú művészeti oktatásra építve folyamatos fejlesztést igényel. A központilag kiadott szakmai program a szakmai képzést több variációban teszi lehetővé:

Zeneművészeti ág:

• Párhuzamos képzés öt éven keresztül – a 9. évfolyamtól a 13. évfolyamig, a tanuló az érettségi vizsgát 12. évfolyamon a szakmai vizsgát a 13. évfolyam befejezése után teheti le Képzési idő (4+1) év.
• a 12. évfolyam befejezése után három éves kiegészítő szakképzés, amely után szakmai vizsga tehető.

Színművészeti ág:

• Párhuzamos képzés négy éven keresztül – a 9. évfolyamtól a 12. évfolyamig, a tanuló az érettségi vizsgát és a szakmai vizsgát 12. évfolyam befejezése után teheti le Képzési idő (4) év.
• A 12. évfolyam befejezése után három éves kiegészítő szakképzés, amely után szakmai vizsga tehető.

A képzés további sajátosságai:

• A tanulóközösségek alacsony létszáma. Ennek több oka is van. Egyrészt a képzés jellege és magas költségei miatt az iskola nem folytat tömeges képzést.
• A hangszeres és Korrepeticiós órák a 80591-es szakfeladat értelmében egyéni órák keretében zajlanak, illetve egyes szakmai tantárgyak oktatása is kis létszámú csoportokban történik. Mindehhez hozzájárul a zeneművészet és a színművészet időigényessége, a magas óraszámok.

A képzés humán jellege:

A szakközépiskolák döntő többsége – mivel a várható munkaerő-piaci igényt elégíti ki – a természettudományos tantárgyakat helyezi előtérbe, a humán tantárgyak közül pedig az idegen nyelveket. Ez az iskola jellegéből következik. Egyrészt az időigényes szakmai képzés nem teszi lehetővé, hogy az érettségi tantárgyak kiemelt jelentősége mellett a többi tantárgy tekintetében egyensúly jöjjön létre. Másrészt a továbbtanulásra történő felkészítés alapvető fontosságú szempont, s bár tanítványaink elsősorban a szakirányú felsőoktatást választják, a tanulók egy része más jellegű pályák felé orientálódik az érettségi vizsga után. Az iskola nem tudja vállalni, hogy minden irányba eséllyel indítsa növendékeit, de azt igen, hogy a humán jellegű felsőoktatás reális esélyt jelentsen azok számára, akik úgy döntenek, hogy nem a művészeti pályát választják.

A nevelő-oktató munka súlypontja a szakmai képzés területére esik. Ez azt jelenti, hogy a közismereti – általános műveltségi – tanterv kialakítása maximálisan figyelembe veszi a képzés jellegét, ugyanakkor szükségesnek és fontosnak tartja, hogy a tanulók megszerezzék azt a tudást, melynek birtokában személyiségük kiteljesedik, szakmai felkészültségük gazdagodik, s meg tudnak felelni a modern világ kihívásainak, nyitottak lesznek a kultúra, a művészet, a tudomány új eredményeire, felismeréseire.

A pedagógiai folyamat:

Az iskolaoktatási, képzési, nevelési céljai nem választhatók szét egymástól. Az oktatási célokban megjelölt végzettségek mellett fontos az is, hogy a tanulók olyan szemlélettel és szellemiséggel hagyják el az iskolát, amelyek éppen úgy elengedhetetlenek szakmájuk eredményes gyakorlásához, mint megszerzett ismereteik és kibontakozó képességük.

A bevezetőben már meghatároztuk emberképünket, valamint azokat az értékeket és célokat, amelyek a pedagógiai folyamatban megjelennek: tudás, kreativitás, esztétikum, humánum, hazaszeretet, egészség

Ezek alapján céljainkat az alábbiakban foglalhatjuk össze:

• Legyen a tanuló magas szinten képzett, ugyanakkor művelt
• Alakuljanak ki helyes tanulási szokásai, legyen adottságainak megfelelő gyakorlási és tanulási módszere, és rendelkezzék koncentráló- és kontrolláló képességgel
• Legyen igénye az állandó önképzésre, fejlődésre, ismereteinek és tudásának gazdagítására
• Megszerzett tudását, képességeit önállóan, kreatív módon alkalmazza
• Legyen képes adott helyzetben a felkészültségének és tudásának megfelelő legjobb teljesítményt nyújtani
• Váljon társaiért és önmagáért felelős emberré
• Legyen együtt érző és segítőkész embertársaival
• Becsülje az alkotó embert, mások tehetségét és tudását
• Tisztelje az egyéniséget, mivel ő maga is ezt várja el másoktól
• Legyen tájékozott a művészetekben, váljon értő és érzékeny befogadóvá
• Fogadja el, hogy eredmény csak kitartó munkával érhető el, s a benne rejlő tehetség kibontakoztatása nemcsak a tanárai, hanem az ő felelőssége is
• Tartalmilag ötvözze az ismeretek, képességek rendszerét és a pályaválasztáshoz szükséges alkotó beállítottságot, az értelmiségi lét szellemét

Az iskola által képviselt nevelési célok megvalósítása:

Szakképzettség és műveltség (tudás)

Ezt az alapvetően polgári, s jelenünkben egyre erőteljesebben megfogalmazódó igényt iskolánk képviseli és vallja. A szakmai oktatás velejárójának tekinti az általános műveltséget, a művészetek mindegyikében való jártasságot. A művészetet hivatásának tekintő emberrel kapcsolatban ez az igény a múlt század közepén fogalmazódott meg, és iskolánkban is jelen van. A művészeti és általános műveltségi tantárgyak kapcsolódása bizonyos esetekben egyértelmű – pl. az irodalom, a művészettörténet a humán tantárgyak tekintetében. A természettudományokhoz való kötődés viszonylag lazább, de a kapcsolódási pontok ott is kimutathatók: például a fizika hangtani fejezete, vagy az elektronikus zenével való kapcsolata, illetve a biológia és a zenélő ember fiziológiai összefüggései. Ezek alapján nyilvánvaló, hogy torz szemlélet volna, ha a szakmai képzés egyoldalú lenne. Az idegen nyelvek ismerete szintén fontos szakmai feltétel: a művészet nemzetközi, az iskolának külföldi kapcsolatai vannak, növendékeink olyan zenei táborokban és kurzusokon vesznek részt, ahol a nyelvtudásra szükség van. Az idegen nyelv ismerete pályájukon később is elemi követelmény lesz. A kommunikatív készség szintén a szakma velejárója. Leendő tanítványaink nagy része tanár lesz, vagyis az anyanyelv választékos használata, a stílusérzék, a biztos helyesírás a szakmai felkészültséghez tartozik.

A nemzeti és egyetemes értékekre figyelő, humánus, alkotó ember

A művészetet oktató intézmény egész létével ezeket, az alapelveket képviseli. A művészet az emberi lényeg egyik legfontosabb hordozója és megnyilatkozása (az ember az egyetlen lény, aki a szépség mértékével is viszonyul a környezetéhez, a világhoz). A művészethez, illetve esztétikumhoz való viszonyban olyan magatartás kialakítása a cél, hogy a tanulóban legyen igény a művészeti – és a művészeten kívül eső – esztétikumra, hogy olyan befogadóvá váljon, aki felismeri: az adott műalkotásban, adott közegben (formai-szerkezeti-stiláris) emberi mondandó jelenik meg, ez pedig teljesebb emberré tesz. A művészet az esztétikai nevelés legfőbb eszköze. Ugyanakkor a műalkotásban a tartalom és forma egyedi egysége valósul meg, s ez az egyediség és az egyéniség, vagyis az egyes ember fontosságát és méltóságát hangsúlyozza. Ez a kreativitást is erősíti, hiszen az interpretáció is csak akkor értékes, ha abban az egyéniség – az előadó egyénisége, a mű önálló értelmezése – megjelenik. A művészet tehát humanizál, tudatosítja az emberi lényeget, élménnyé válva az emberi kiteljesedést szolgálja.

Mindez a művészi alkotásokkal való találkozás, azok megismerése révén bontakozhat ki. Természetesen a képzésből adódóan a zeneművészet kiemelkedő alkotásai kerülnek előtérbe, ugyanakkor a többi művészettel foglalkozó tantárgy is ezt a szellemiséget képviseli. Tanítványaink nemcsak osztályközösségben élnek, hanem szakmai közösségekben is. Ennek több nevelő hatása is van. Meg kell tanulniuk az együttműködést, az egymást támogató, egymásra figyelő magatartást. Tapasztalhatják, hogy egyéni tevékenységük színvonala az egész közösség teljesítményét befolyásolja. Mindez alkalmazkodásra és felelősségtudatra nevel. Intézményünk Egressy Béni nevét viseli. Névadónk szellemiségének ápolása is az egyetemesség – európaiság – magyarság összefüggéseit hangsúlyozza. Az iskola már alapításakor azt a feladatot kapta, hogy “… bár a művészet, és így az ének és zene minden nemzetiségen kívül áll, mindazonáltal a magyar nemzeti szellemre kiváló gond fordíttassék. ” Ezért tekintjük alapvető fontosságúnak, hogy diákjaink megismerjék a magyarság múltját és jelenét, hagyományait és kultúráját, és ezzel párhuzamosan az emberiség múltját, jelenét, az egyetemes emberi kultúrát is.

A szakmai kultúra

A zenész szakma kétarcú: folyamatos önképzést, fejlődést kíván, ugyanakkor bizonyos vonatkozásokban konzervatív. A muzsikussal szembeni elvárások hosszú idő óta változatlanok a színpadi viselkedés, az öltözék, az ott nyújtott teljesítmény tekintetében. Mindezeknek tanulóink számára természetes követelménnyé kell válnia. Ezért – s más szempontok miatt is – támogatjuk és ösztönözzük tanítványaink iskolai és iskolán kívüli szerepléseit, fellépéseit. Ezek természetesen nem jelenthetnek olyan elfoglaltságot, amely tanulmányaikra káros hatással jár. A tanulás folyamatát, a szereplések arányát az iskola szabályozza, ezért iskolán kívüli, illetve nem iskolai szervezésű szerepléseket csak a főtárgy tanár hozzájárulásával és az igazgató jóváhagyásával lehet vállalni. A szereplések azért is fontosak, mert hozzászoktatják növendékeinket a nyilvános fellépéshez, a lámpaláz és szorongás legyőzéséhez, s a szakma egyik legnehezebben megszokható és elfogadható kihívásához, vagyis ahhoz, hogy ezen a pályán az adott pillanatban nyújtott teljesítmény alapján történik az értékelés és minősítés. Az így elsajátított szereplési gyakorlat viszont az élet más területén is érvényesül, vagyis diákjaink megtanulják az adott helyzetben a legjobb formájukat nyújtani.

Egészség

Az állóképesség, a megfelelő edzettség, erő és ügyesség a zenei tevékenységet folytató növendék számára éppoly fontos, mint más életpályára készülő kortársainak. Sajátosságként ezen a területen a hangszerkezelés testi követelményeivel történő összehangolás jelentkezik, ami egyfelől bizonyos kímélést, másfelől bizonyos szervek erősítését, illetve a hosszas gyakorlás következtében – szükségszerűen -az egyoldalú erőfeszítésre kényszerülő test speciális edzését jelenti. Ebből következően a testedzésnek sajátos szempontoknak kell megfelelnie. Tágabb értelemben az egészséges életmódot szolgálja a tiszta környezet megteremtése és megtartása, az értelmesen megszervezett gyakorlás. Meg kell akadályoznunk, hogy a túlhajszoltság következtében testi és lelki sérüléseket szenvedjenek el tanulóink. Éppen ezért fokozatosan kell hozzászoktatni őket az iskola – kétségkívül igen nagy – megterheléseihez. Az önállóság, a jól megtervezett időbeosztás nemcsak a tanulás, de az egészség szempontjából is nagyon fontos. Ide kapcsolódik a turisztika. Az Országjáró Diákkörnek szervezett csoportját szeretnénk működtetni iskolánkban. Ezek a célok a nevelőtestület együttműködésével valósíthatók meg. Vagyis minden pedagógusnak el kell fogadnia ezeket a nevelési célokat és elveket, hiszen mindannyian felelősek a tanítványok személyiségének formálódásáért. Mindaz az előny, amelyet e képzési forma képvisel, csak egységes nevelési szemlélet mellett aknázható ki, vagyis a zenei és a közismereti képzés egy szervezeti egységben történő megvalósításának csak ilyen szemlélet mellett van értelme. Az egy tanár – egy növendék kapcsolat, amely a főtárgyi órákon kialakul, az osztály- illetve csoportkeretekben működő általános oktatási helyzettel szemben jelentős és vitathatatlan pedagógiai előnyt jelent. A tanár – tanítvány kapcsolatának e sehol máshol meg nem lévő lehetőségét felelősséggel kell kihasználni. Ez azt is jelenti, hogy a főtárgy tanárok emberi és szakmai tekintetben is döntő szerepet játszanak a pedagógiai folyamatban Ez a fentieken túl azért is így van, mert ok testesíthetik meg leginkább azt a modellt, emberképet, amelyet programunk megfogalmaz. Az osztályfőnökökre is különleges szerep vár, ezért az ő felelősségük is fokozott, hiszen – a főtárgy tanárokkal együttműködve – koordináló, és kiegyensúlyozó szerepet töltenek be a két terület között.

Kollégium

Kollégiumi elhelyezés a Sziget Középiskolai Kollégiumban.

Forrás: http://egressybeni.hu/