NYERJ BELÉPŐT A LEGO KOCKA KIÁLLÍTÁSRA A BUDAPESTIMAMIVAL!
KLIKK
A JÁTÉKHOZ!
Szerencsére szomorúságot nem látok az arcokon, csillogó szemeket annál inkább...
Igaz, és őszintén szólva, számomra ez a legfontosabb. A legfőbb célom, hogy élményt adjak az embereknek. Amikor 4 éve elhatároztam, hogy szeretnék egy Lego kiállítást életre hívni, három fontos szempontom volt: 1. Ismeretátadás, azaz a szórakoztatáson kívül ismeretterjesztés, edukálás. 2. Élmény nyújtás, vagyis élményszerűen közelebb vinni az emberekhez a történelmet, a sportot, stb. 3. Mobilitás, vagyis mindezt elvinni a különböző országokba, közelvinni az emberekhez. Így indult tulajdonképpen minden, ahol most álluk, ez pedig már a 33. kiállításom.
És miért pont a LEGO?
A LEGO egy hihetetlenül kreatív és nagyszerű dolog. De hozzáteszem, nem vagyok a LEGO ügynöke (mosolyog), a kiállítás a LEGO cégtől teljesen független. Minden gyerek szeret építeni, szeret alkotni, emellett LEGO-ból tulajdonképpen az égvilágon mindent meg lehet építeni, a segítségével be lehet mutatni bármit, emellett a modellek jól mozgathatók, tehát a fent említett három fő szempontom - ismeretátadás, élmény, mobilitás - a LEGO kockákkal nagyszerűen teljesíthető. A gyerekkoromban egyébként nem volt még LEGO. Lengyelországban nőttem fel, és abban az időben, amikor én voltam gyerek, még csak külföldről lehetett LEGO-t szerezni, így nekem gyerekként a legózás szinte teljesen kimaradt. Aztán amikor megszületett a fiam, szép lassan bepótoltam az elmaradást. (mosolyog) A kisfiam eléggé aktív, izgága kisgyerek volt, de a LEGO-val tökéletesen le lehetett kötni.
Akkor ezek szerint a fiának köszönhetjük ezt a kiállítást?
Tulajdonképpen igen. (mosolyog) Az ötletet ő adta, de rengeteg ember dolgozik azon, hogy amit itt látunk, az létrejöjjön.
Hol érdemes kezdeni a kiállítást, és nagyjából mennyi idő alatt járható be kényelmesen?
Azt tapasztalom, hogy átlagosan 2-2,5 órát töltenek itt a családok, ez nagyjából elég arra, hogy egyszer megnézzünk mindent. Érdemes rászánni az időt, a gyerekek itt garantáltan nem unatkoznak. A kiállítás hét téma szerint lett felépítve, bármilyen irányból elindulhatunk, én általában Martina Navratilova, teniszezőnő életnagyságú modelljétől szoktam körbevezetni mindenkit. Ez egy új, most készülő kiállítás egyik darabja, ahol híres sportcsillagok 1:1 életnagyságban elkészített másait szeretném bemutatni. A kiállítás a Sportsztárok Útja címet viseli majd, és a fő üzenete a gyerekek, fiatalok felé, hogy ha van egy célod - legyen az sport, vagy bármilyen más teljesítmény - és eléggé kitartóan teszel érte, akkor nincs lehetetlen.
A legnagyobb kihívás egyébként - bármilyen furcsa - nem is megépíteni, hanem kitalálni a modelleket. Én eredetileg történelem-politika szakon diplomáztam, a történelem mindig is nagyon érdekelt, így a kiállításaimon mindig van egy-két történelmi téma, érdekesség amit bemutatunk. Így esett a választás például a világ legmagasabb emberére (Robert Pershing Wadlow 272 cm volt), vagy a Berlini fal keleti és nyugati oldalának élethű bemutatására, na és persze a jelenlegi kiállítás legfőbb látványosságára a Titanic modelljére is.
A Titanic mellett van olyan modell, ami ezen a kiállításon debütált?
Folyamatosan bővül a kiállítás, a legújabb modellek az emberi testet bemutató darabok. Itt a csontváz mellett a LEGO-ból kirakott szív, agy, tüdő, vagy akár a vérünk alkotóelemei is megvizsgálható érdekes adatokkal, leírásokkal kiegészítve.
Melyik az Ön személyes kedvence?
Több is van. (mosolyog) Titkolni se tudnám, hogy - a fiammal együtt - nagy Star Wars rajongó vagyok, így az egyik büszkeségem a több, mint 50 darabos Star Wars gyűjtemény, ezen belül is a - a több tízezer LEGO építőelemből felépített Csillagromboló. A másik pedig a Boeing 767 repülőgép replikája, amely nem a méretei, vagy a megépítés nehézsége miatt különleges, hanem a története okán. Ez az az utasszállító repülőgép ugyanis, amellyel 2011-ben Tadeusz Wrona kapitány behúzott kerekekkel bravúros módon landolt a varsói Chopin reptéren. Ez is egy darabka történelem. A modellt egyetemi hallgatók kézítették 7 500 kockából, és a törzsén látható aláírás magának a repülőgép kapitányának kézjegye.
Van olyan építmény, ami az adott országból, vagy annak történelméből mutat meg valamit, ahol éppen a kiállítás van?
Általában igyekszem becsempészni egy-két olyan épületet, történelmi eseményt, ami kiállító országhoz köthető. Magyarországra is készülőben van ilyen, ez egyelőre meglepetés.
Mennyi idő alatt jön létre egy ilyen nagyszabású kiállítás?
Az egész folyamat nagyjából 5-6 lépés. Az első lépés, ami egyben a legnehezebb mindig az ötletelés, hogy pontosn mit is szeretnénk megépíteni. Ezután következik a kutatás rész, történelmi adatok, fotók beszerzése, majd az egész felvázolása papíron, számítógép segítségével. Meg kell tervezni nem csak a megépítés folyamatát, de azt is ki kell találni, hogy miként rögzítsük az elemeket, hogy mozgathatóak, szállíthatóak legyen. Ha ez megvan, meg kell vásárolni az alapanyagot, vagyis az építőkockákat, ez sokszor több hétbe is telhet, főképp az olyan nagyobb modelleknél, mint a Titanic. Különböző aukciós oldalakról szerezzük be az építőkockát, sokszor több részletben. Ha az alapanyagunk is megvan, akkor már csak a felépítés és végül a kiállítás van hátra. Amire büszke vagyok, hogy sikerült egy olyan kiállítási technikát kifejlesztenem, amivel nagyon egyszerűen és biztosnásogan mozgathatóak a modellek. Így ha már összeállt a kiállítás témája és megvannak a modellek, onnantól kezdve egyik országból a másikba szállítani az egyes darabokat már szerencsére nem jelent különösebb kihívást, mindössze 2 hét alatt a teljes kiállítást át tudjuk vinni bárhová.
Ha már szóba jöttek az országok, van különbség a magyar és a külföldi látogatóközönség között?
Alapvetően nincs. Nézzen körbe, nézze meg az arcokat! (mosolyog) Minden rá van írva az emberekre és ez minden országban pontosan ugyanilyen. Csillogó szemeket látok, mosolygó családokat, az apukák lelkesen magyaráznak a gyerekünek, ők különösen jól érzik magukat a kiállításon (mosolyog), de az anyukák sem unatkoznak. Egyetlen érdekesség van, amit először Magyarországon tapasztalok: nem csak gyerekek, családok jönnek, hanem nagyon sok felnőtt, egyedül érkező, idősebb látogató is eljön a kiállításra. Ez talán egy olyan jellegzetesség, ami a magyar közönség sajátja.
Mi a következő állomás? És mik a tervek a jövőre nézve?
Sok tervem van témát tekintve is, és kiállítás célpontot tekintve is. Először is szeretném minél több országba elvinni a jelenlegi kiállításamat. A magyar kiállítással egyidőben Gdanskban fut egy másik kiállításom, ami hasonló a budaörsihez felépítésében, koncepciójában, csak teljesen más modellekkel. Ezt a kiállítást szeretném szintén elhozni majd Magyarországra, reményeim szerint jövőre azt is láthatja a magyar közönség. Az itt látható kiállítás következő állomása pedig Prága-Budaörs után Bécs lesz, ahová júniusban utazunk. Fontosnak tartom, hogy a gyerekek ne csak nézőként vegyenek részt a kiállításaimon, hanem minél több módon be tudjanak kapcsolódni az építésbe, az alkotásba. Ezért vannak beépítve minden kiállításba interaktív elemek, és erre szolgál a fun park játszóház, ahol a gyerekek a saját fantáziájuk szerint játszhatnak LEGO-val: építhetnek kisebbtől a hatalmas építményekig bármit, festhetnek, írhatnak a kockákkal.
Szöveg és képek: Vági-Tóth Lilla - Budapestimami
Bővebb információ: www.kockakiallitas.eu
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
