Helga Horgolt Álmai
Süni jön velem, ez már egészen biztos...
Ezeket az állatfigurákat nagyon szeretik az emberek, és az az igazság, hogy én magam is szeretem csinálni őket. Még ha két ugyanolyan figurát is kérnek, azok sem teljesen egyformák, mert én nem mintából dolgozom, hanem fejből. Találok egy képet a neten, vagy kapok a megrendelőtől, ránézek, és az alapján minta nélkül elkészítem. Na persze én sem vagyok zseni, bizony előfordul, hogy bontani kell, többször is, de a végén kialakul a dolog. (mosolyog)
Inkább gyerekeknek vagy felnőtteknek is horgolsz?
Szívesen horgolok gyerekeknek is, felnőtteknek is, de egyelőre több gyerekdarabot rendelnek tőlem. Tudod, hogy van ez, az ember a gyerekeiknek hamarabb megveszi a cuki dolgokat, mint saját magának bármit. És persze a gyerekeknek egy állatka, egy kis hátizsák, egy kistáska, egy sapka, egy sál, egy kis pulcsi megfizethető kategória. De már egy felnőtt poncsó vagy szoknya alapanyagárban is jóval drágább, ez sokaknak már meggondolandó tétel. Ennek ellenére egyre több érdeklődést kapok felnőtt holmikra is, gyönyörű dolgokat lehet készíteni, és szépen kezelve ezek évekig hordhatóak, egyediek, nem divatfüggőek, és soha nem mennek ki a divatból.
Egyre jobban vágyunk az egyedi dolgokra, te is tapasztalod, hogy az emberek egyre inkább vágynak a minőségi kézműves dolgokra a tucattermékek helyett?
Azt látom, hogy egyre nagyobb igény van arra, hogy ne bóvli, rossz minőségű dolgokat adjuk a gyerekek kezébe, hanem egy kicsit igényesebb játékokat. Apróbb kis állatkákat, babákat szívesebben visznek ajándékba, mint egy műanyag vackot. Manapság a gyerekeknek rengeteg játékuk van, ha ajándékozni szeretnél valamit, akkor nem tudod, hogy most épp melyik trendi mesefiguráért rajong a kislány vagy a kisfiú, ahová szánod. De egy aranyos kis horgolt baba, vagy állatka mindig szuper ajándék, mert olyan másnak nincs.
Ha nem is trendi, de egyedi, és büszke rá a gyerek, mert csak neki van olyan.
NYERJ HORGOLT MAJA, A MÉHECSKE FIGURÁT!
Nálad honnan jött az ötlet, hogy ezzel foglalkozz?
Azt hiszem a kislányomra foghatom az egészet. (mosolyog) Elég sok haja van ugyanis, és mindig probléma volt a sapka. Ami jó volt a fejére, az alá nem fért be a haja, amibe pedig belefért a haja, az bezuhant az arcába. Egy ponton túl ebből lett elegem, és elhatároztam, hogy csinálok neki egy sapkát. Azt hiszem így indultam el a lejtőn. Ma már ez a hobbim, az életem.
Hol tanultad meg a technikát?
Azt tudni kell, hogy én kézimunkában nőttem fel. Amikor egészen kicsi gyerek voltam, a nagymamám, aki velünk lakott, és az anyukám is bedolgozóként hímeztek. Kisbaba ruhákra pici virágokat, több száz kis darabot csináltak meg hetente. Engem ez már kislányként is nagyon érdekelt. Már alsó tagozatos koromban együtt dolgoztam velük. Azután kötött az anyukám egyedi, különleges mellényeket például Tirolba, akkor már 18 éves voltam, abban is segítettem neki. Szóval sokfélét hímeztek, a keresztanyám pedig riseliőzött.
Egy új szó a szótáramban, mit jelent a riseliőzés?
Ne aggódj, sokan nem tudják, hogy az mi. (mosolyog) Ez egyfajta gépi hímzés. Körbe varrsz egy formát, kivágod az anyagot, és a lyukba hálót varrsz, majd abba mintát hímzel. Igen aprólékos munka ez is. De én pont ezt szeretem benne. Sokan csodálkoznak, hogy nem unalmas-e egész nap bíbelődni a fonallal, de én ezen csak mosolygok. Nemhogy nem unalmas, ez az igazi kikapcsolódás számomra.
Miközben jár a kezem, közben szabad vagyok. Arra járhatok fejben, amerre csak akarok.
Mi volt az első műved, amit horgoltál?
Azt hiszem egy babacipőt horgoltam először, és egy kisebb táskát.
Mikor lett a hobbiból vállalkozás?
Egy időre abbahagytam a kézműveskedést, sokat dolgoztam, mást csináltam. És amikor a kislányom 3 körüli volt, előjött a sapka probléma, és akkor újra elővettem. Eleinte magunknak horgoltam, aztán egyre több ismerős kért meg, hogy horgoljak nekik ezt-azt, sapkát, sálat, poncsót, szőnyeget, stb. Egyedül nevelem a kislányomat, sajnos segítő nagymama sincs, mert az anyukám beteg. Naponta kb. 70 km utazunk busszal az oviba oda-vissza. Az hamar nyilvánvalóvál vált, hogy nem tudok 8 órában munkát vállalni, mert nem tudom megoldani, hogy a gyerek munka előtt eljusson az oviba, és én oda érjek érte ovi zárás előtt. Ezért alternatív utat kellett találnom. Így lett az egyik tevékenység a horgolás, és mellette több éve korrepetálok is, így a kettőt párhuzamosan csinálva ki tudtam alakítani egy otthonról működtethető vállalkozást.
Konkrét elképzelésekkel is megkeresnek a megrendelők?
Sokszor van konkrét igény, de főleg a figurára, vagy a színre, de legtöbbször előre elkészített darabok tetszenek meg a vevőknek, ahogy most neked is a süni. Ősszel óvodai gyakorlatomon báboztam például a gyerekeknek a Sündisznócska lovagol mesét. Ehhez meghorgoltam az összes bábot. A sünit, a macit és a cinegéket. Annyira jól sikerült, hogy az egyik tanítványom anyukája rögtön lecsapott rá és megvette.
A kislányom Waldorf óvodába jár, ott a gyerekek természetes játékokkal játszanak. Oda is horgoltam még tavaly a babákra ruhákat. Most is kért az egyik óvónéni a kislánya bábjának ruhát. A másik óvónéninek pandát horgoltam, és készülőben van számára egy alpakka. Egy másik tanítványom a lányának mókust kért, az is még készülőben van. A nyáron a horgolás rajongó ismerősömnek csináltam egy könyökig érő csipke perelint, és egy csipke kalapot, itt csak a színt egyeztettük.
Mik a terveid a jövőre nézve?
Ó, rengeteg tervem van, csak kapacitásom legyen hozzá. A következő évben igyekszem előre dolgozni raktárra, hogy lehessen azonnali határidővel is rendelni akár itt a Budapestimami oldalán kersztül is. Biztosan fogok csinálni Valentin napra szívecskéket, húsvétra tojásokat és nyuszikat. Terveim között szerepel, hogy egyre többféle holmit készítsek el mintadarabként. Nagyon szeretnék például jópofa gyerek hátizsákokat csinálni. Szeretnék kis poncsókat gyerekeknek, nagyokat felnőtteknek. Babákat készíteni többféle formában és méretben, és persze mindenféle állatkát, pici babáknak takarókat, ékszereket, nyakláncokat, fülbevalókat. Óvodáknak játékokat, sütiket, kis konyhai dolgokat.
Melyik darabra, ötletre vagy a legbüszkébb?
Jelenleg a nemrégiben elkészült zsiráfommal vagyok a legelégedettebb. Ha nem is büszke, de azzal elégedett vagyok. Maximalista vagyok nagyon, olyan nincs, hogy én valamire, amit megcsináltam, azt mondjam, hű ez igen, ez tuti lett. Azt mondom, hogy ez jó vagy nagyon jó, de sosem 100%. Mindenen lehet mindig javítani.
Mit üzennél az újratervező, kézműves vállalkozás indításán gondolkodó nőknek?
Hogy mit üzenek? Azt gondolom, és ezt a saját életemre érvényesítem leginkább, az élet túl rövid ahhoz, hogy olyan munkával sanyargassuk magunkat, amit nem szeretünk.
Hiszem, hogy amit az ember szívvel csinál, és valóban tesz is érte nem csak álmodozik róla, az működik, működnie kell, mert erről szól az élet, hogy megtaláljuk önmagunkat, hogy fejlődjünk lélekben, tapasztalatokban, jellemben.
Úgy hiszem, nem azért születtünk meg bizonyos adottságokkal és életfeladatokkal, hogy mint a robotok dolgozzunk valahol, amiről pontosan tudjuk, hogy nem a mi utunk. Mondom ezt annak ellenére, hogy nekem is megvan a magam mókuskereke, sokat hajtok, keveset pihenek, de törekszem arra, hogy ezt a sokat olyan feladatokkal töltsem ki, amik nem önmagam, a gondolataim és az elveim feladására késztetnek nap, mint nap. És még egy nagyon fontos dolog, ami összefügg a Waldorffal.
Ha olyan emberekkel veszi körül magát mindenki, akik elfogadják, szeretik úgy és olyannak, amilyen, az szárnyakat tud adni, és még az is könnyen elérhetővé válik, amiről azt gondolja lehetetlen.
Ha viszont benne ragadunk egy kritikus, bíráló környezetben, ahová a muszáj és a jobb anyagi lét miatt járunk, az szép lassan felemészti az energiánk nagy részét, és lehúz. Ilyenkor van az, hogy sokkal kevesebb feladatot, dolgot vagyunk képesek elvégezni, mint amire alkalmasak vagyunk. A lélek nagyon fontos. Ahol a lélek szabad és boldog, ott a test repül.
Vági-Tóth Lilla
- Budapestimami -
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
