Jelenlegi hely

Aranyhasú mangábé született az Állatkertben

Rendkívül ritka majomfaj szaporodott a Fővárosi Állatkertben: az aranyhasú mangábét az óriáspandánál is ritkábban látni állatkertben

A nyugat-afrikai erdőségekben honos majomfaj rendkívüli ritkaságnak számít az állatkertekben, még óriáspandát is több helyen tartanak, mint aranyhasú mangábékat. A faj vadonbeli egyedszáma ismeretlen, de az biztos, hogy őshazájában ritkulóban van.

Újabb kisállattal gyarapodott a Fővárosi Állat- és Növénykert: ezúttal egy ritka majomfajnál, az aranyhasú mangábénál volt gyermekáldás. A kicsi még október 22-én született, s mostanra már a nagyközönség is zavartalanul láthatja. A gondozóknak azt még nem sikerült kétséget kizáróan megállapítani, hogy a jövevény milyen nemű, így nevet is csak később fog kapni.

Az apróság napjait nagyrészt anyukája ölében tölti, noha már kisebb felfedező utakra is vállalkozik.

Az aranyhasú mangábé (Cercocebus chrysogaster) az óvilági majmok, ezen belül a cerkóffélék közé tartozó faj, amely Nyugat-Afrikában, a Kongó-medence sűrű erdőségeiben őshonos. Mivel élőhelyük a kutatók számára nehezen hozzáférhető, és egyébként is rejtett életmódot folytatnak, nincs információ a vadonbeli állomány pontos nagyságáról. Csak az vehető bizonyosra, hogy a faj egyedszáma csökkenőben van. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által kidolgozott, a veszélyeztetettség mértékét kifejező kategóriarendszerében a faj az „adathiányos” besorolást kapta.

Az állatkertek világában az aranyhasú mangábé igazi ritkaság! A világ több ezer állatkertje közül ugyanis mindössze 12 állatkertben láthatók aranyhasú mangábék: összesen 27 egyed. Ez azt jelenti, hogy ezzel a majomfaj még az óriáspandáknál is ritkábban lehet találkozni állatkerti körülmények között (utóbbi ugyanis nagyjából a világ két tucat állatkertjében kerül bemutatásra)!

A Fővárosi Állat- és Növénykertben az aranyhasú mangábéknak mind a tartása, mind a szaporítása több évtizedes múltra tekint vissza, és az elmúlt évtizedekben a városligeti intézmény egyike volt annak a három állatkertnek (San Diego és Wuppertal mellett), ahol rendszeres és jelentős számú szaporulat volt. A most született kölyökkel együtt jelenleg 5 aranyhasú mangábé él Budapesten, ez ma a legnagyobb létszámú állatkertben bemutatott csapat ebből az állatfajból.

Az aranyhasú mangábék állatkerti szaporítása nemcsak azért fontos, mert a kölykök nagyon aranyosak, hanem a dolog természetvédelmi jelentőséggel is bír. Az állatkerti világállomány csekély egyedszáma miatt azonban egyre nehezebb olyan állatokat találni, amelyek nem rokonai egymásnak. Ebből a szempontból a nemrégiben született kölyök különösen fontos, mert apai ágon a felmenői mind amerikai állatkertekben éltek, anyai ágon viszont európai állatkerti egyedek az ősei. Így az apróság megszületésével vérfrissítésként az amerikai vérvonal is megjelent az európai állományban.

Az aranyhasú mangábék a Fővárosi Állat- és Növénykertben a Madagaszkár-házban, illetve a hozzá tartozó kifutóban láthatók, jóllehet maga a faj nem Madagaszkáron őshonos. Mostanában főként a belső, fűtött férőhelyen lehet találkozni velük. Itt – a kicsi születése miatt – ugyan egy ideiglenes kordont állítottak fel az üvegfal előtt, de ez nem akadályozza meg az állatok megfigyelését, sőt, valójában így egy időben többen is láthatják a kismajmot és a csapat többi tagját is.

A kis aranyhasú mangébé mellett az Állatkertben idén sok más kisállat is a világra jött. Többek között gyermekáldás volt a rókakuzuknál, a kuszkuszoknál, a kormos és a Bennett-kenguruknál, a tatuk közé tartozó matakóknál, a sörényes hangyászoknál, a gyűrűsfarkú makiknál, a törpe selyemmajmoknál, az ormányosmedvéknél, a rókamangusztáknál, a zebráknál, a cebui disznóknál, a muntyákszarvasoknál, az indiai antilopoknál, a vízidisznóknál, a nagy maráknál, az agutiknál, a pingvineknél, a jácintkék és a vörösfülű aráknál, a kormoránoknál, a batláknál, a skarlát íbiszeknél, a koronásdarvaknál, a flamingóknál, a huszárteknősöknél és az új-kaledóniai vitorlásgekkóknál is.

Bár nem idén születtek, de még mindig gyereknek számítanak az orangután kölykök, az első születésnapját nemrégiben ünneplő kiselefánt, valamint a gorillakölyök, aki decemberben tölti be első életévét.

Hétvégén Márton-napi Liba Buli a Holnemvolt Várban!

Szombaton és vasárnap, azaz november 10-én és 11-én ismét változatos programokkal várja a nagyközönséget a Fővárosi Állat- és Növénykert. Az Állatkert új játszóparkjában, a májusban megnyílt Holnemvolt Várban ezen a két napon Márton-napi Liba Bulit tartanak. A programok között naponta háromszor lesz libaterelés, amely a városi látogatók számára különösen érdekes eseménynek ígérkezik.

A Szamóca Kiskertész Tanoda közreműködésével a gyerekek még libalegelőt is vethetnek. Lesz családi libatotó, táncház tánctanítással, népi játékok sokasága, kézműves program csuhébáb és Márton-napi lámpás, illetve liba ujjbáb készítéssel és gyertyaöntéssel. Természetesen gasztronómiai élményekből sem lesz hiány: a libazsíros kenyértől a libasültön át a lúdláb tortáig sok mindent meg lehet majd kóstolni.

Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert

- Budapestimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Gondoltad volna, hogy a z éjszaka sötétjében is mosolygó, házainkat őrző hóembereknek saját ünnepük van? Ha nem, akkor ideje előkeresni a garázsba utolsó alkalommal elrejtett alkatrészeit, közeledik január 18-a, a hóemberek világnapja!
Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

... már ha van nekik ;-) Nem tudom, ti hogy vagytok vele, évekkel ezelőttig azt gondoltam, hogy nincs az mennyiségű szaloncukor, ami nem fogy el decemberben. Általában a Mikulás nap táján vett első zacskók pár nap alatt elfogytak, a fára (vagy inkább csak alá) szánt szaloncukrokat el kellett dugni, hogy megérjék a fadíszítést. Mára változtak az étkezési szokásaink - kevesebb szaloncukrot veszek - és marad az ünnepek után is. Na, attól nem félek, hogy lejár a szavatosságuk, de elgondolkodtam azon, hogy milyen változatos módon lehet még őket felhasználni.
Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Télen sok szülő érzi úgy, hogy az öngondoskodás egy szép, de elérhetetlen fogalom. Mintha ez is még egy feladat lenne a listán, amit jó lenne kipipálni – de valahogy sosem jut rá idő, energia vagy tér. Pedig gyakran nem arról van szó, hogy nem törődünk magunkkal, hanem arról, hogy kevesebből próbálunk ugyanannyit adni. Ha télen azt érzed, hogy fáradtabb vagy, türelmetlenebb, és nehezebb magadra figyelni, az nem kudarc. Ez az időszak eleve többet vesz ki belőlünk, mint máskor.
Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Az év eleje sokaknál nem friss lendülettel indul, hanem csendesebb, nehezebb érzésekkel. Az ünnepek elmúltak, a hétköznapok visszatértek, kint korán sötétedik, és mintha belül is lassabban mozdulna minden. Családként ez gyakran még erősebben érződik: újraindul az ovi, az iskola, a munka, miközben az energiaszintünk nem igazán tart lépést a naptárral. Ha ilyenkor azt érzed, hogy az év eleje inkább nyomasztó, mint lelkesítő – fontos kimondani: nem vagy egyedül, és nem veled van a baj.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére