Jelenlegi hely

Hogyan köss barátságot magaddal?

Hibáinkra vagy az erősségekre érdemes koncentrálnunk a változás érdekében? A legtöbbször két végpont között ingázunk: nekem van igazam, a leglegleg-nek hiszem magam, vagy a hibáim tükrében ostorozom magam. A leggyakoribb, hogy hol itt-hol ott vagyok.

Ahelyett, hogy „vagyok, aki vagyok” nézőpontból szemlélném magam.

De mondd, valójában mennyire érzed magad elég jónak? Ha skáláznád, 1-től 10-ig mekkora értéket mondanál?

És mi kellene ahhoz, hogy 10-es legyen az érték? Vagyis hogy teljes mértékben elégedett legyél magaddal?

A „Nem vagyok elég jó!” hiedelem manapság népszerűbb, mint valaha. Millió elvárás között lavírozunk, meg akarunk felelni a párunknak, a magunk ideáljának, a főnökünknek, és a gyerekeinket is jól szeretnénk nevelni.

Néha Te is érzed, hogy ez lehetetlen???

Ez egy olyan játék, amiben nem lehet nyerni! Rohanunk, törekszünk, igyekszünk változni, mindig jobban csinálni a dolgainkat, hogy elégedettek legyenek velünk. Mások. Mert akkor mi is elégedettek lehetünk magunkkal...

Ez egy őrjítő mókuskerék, amiből jobb kiszállni, de hogyan???

A változás paradoxonja egy olyan szemlélet, mely megfordítja a gondolkodásunk. A változást a megismerés és elfogadás mentén szemléli:

A változás akkor következik be, amikor azzá válsz, aki vagy, és nem akkor, amikor megpróbálsz megváltozni. 

Arnold Beisser mottója látszólag ellentmond a józan észnek. Azon az elven alapul, hogy az elfogadással abbahagyjuk önmagunk kritizálását és korlátozását, utat nyitva új lehetőségek és kedvező alkalmak előtt, s így kialakulhat az előre el nem tervezett változás. Ha viszont szántszándékkal erőltetjük, hogy változzunk, mert a kritikáink szemüvegén keresztül nem tartjuk elég jónak magunkat, akkor blokkoljuk azokat a kreatív folyamatokat, melyben a változás spontán módon megtörténhet.

Mondd - mikor ismerted el utoljára ÚGY IGAZÁN önmagad?

Mikor néztél utoljára a tükörbe SZERETETTEL, mikor mondtad magadnak, hogy “szép vagyok”?

Mikor soroltad fel utoljára mindazt, amit elértél, amit fantasztikusan csinálsz, amire igazán büszke lehetsz, ahelyett, hogy folyton csak a hiányosságokra, és az “ez sincs még kész”-ekre gondolnál?

Mikor kérdezted meg utoljára magadtól, mihez lenne kedved - és csináltad azt, és csakis azt: engedélykérés és bűntudat nélkül?

Abban a pillanatban, amint megtanulod MEGISMERNI és ÉRTÉKELNI, amilyen valójában vagy, s amit teszel, és nem bántani magad mindazért, amire (még) nem jutott időd vagy figyelmed: soha többé nem szorulsz arra, hogy mások elismerjenek.

Az elfogadás a változás előszobája!

A következő videóban a céljaid eléréséhez szolgálok támpontokkal:

Jövő héten találkozunk:

Csilla


Jakab Csilla coach és meseterapeuta vagyok.

A Pantarhei-coaching megalapítójaként hiszek abban, hogy az egyedüli biztos pont az életben zajló szüntelen változásban csak önmaga lehet az ember. Az a belső erő, érték, esszencia, mely sokszor magunk számára is rejtve marad, vagy feledésbe merül… Tenni kell érte, hogy feltárjuk, megismerjük, összhangba kerüljünk belső értékeinkkel és kibontakoztassuk a világban. Hiszek az erőltetés nélküli, örömteli változás, fejlődés megélésében, s ebben támogatom a hozzám fordulókat is. Kedvenc témáim a nőiesség megélése; termékenység, mint anyává válás, és mint kibontakozás; a párkapcsolati fejlődés; értékalapú gyermeknevelés; tudatos életszervezés; életcél-küldetés megtalálása; betegségek üzenete; önfejlesztés; önismeret.

Bátran elküldheted nekem a kérdéseid, tapasztalataid. Kíváncsian várom, hogy szuperálnak nálad a vitalitástippek, illetve örülök, ha megírod nekem a saját bevált praktikáid!
Tegyünk együtt önmagunkért és jövőnkért!
Tarts velem közösségi oldalamon is! 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Hogy valóban élményekkel teli legyen a nyár!

Hogy valóban élményekkel teli legyen a nyár!

Mostanra már nyakig vagyunk a nagy nyári szünet kellős közepében. Mindenki elképesztően várta, a szülők talán már el is felejtik a holazalvókám-elfelejtettükalogopédiafüzetet-beposhadtazúszáscucc kombinációját, a gyerekeknek pedig egy ideje nem kell a szülők gyengéd (vagy épp agyvérzésközeli hangvételű-keljmárfelmertelkésünk!!!) ébresztésére kelniük. Szóval mit csinálnak? Hát még az ébresztőóra megcsörrenése ELŐTT természetesen közlik, hogy felkeltanaaaap, éhesvagyooook, kakiltaaaaam :D Én nem tudom, hogy vannak kódolva, de egyszerűen félelmetes, hogy a tanév idején 7kor sírva nyalábolom ki az ágyból az ovist, bezzeg a szünidőben 6kor már arcon pörögnek a testvérével együtt… Kis-Kovácsné Vancsa Barbi írása.
Rázva, keverve... jeges tea és kávé italok forró napokra

Rázva, keverve... jeges tea és kávé italok forró napokra

A nagy nyári melegben gyakran úgy érezzük, hogy könnyebb lenne egy kávéval, vagy teával. Forró helyzetekre jól jön néhány jeges korty akár mindkettőből.
Bolhazsákok és könyvmolyok

Bolhazsákok és könyvmolyok

Emlékszel még gyerekkorodból az összebújós meseolvasásokra? Az első kiböngészett betűkre, mikor végre összeállt egy szó? A takaró alatt zseblámpával olvasott regényekre? A könyvek világába belépés élménye egy életre elkísér bennünket.
Így lesz ügyes kezű gyereked

Így lesz ügyes kezű gyereked

Sok szülő csak az iskolaérettségi vizsgálatok során szembesül azzal, hogy óvodás gyermekének a rajzkészsége, vonalvezetése még nagyon távol áll attól, amilyen készségekre az első osztályban szüksége lesz. Kézenfekvőnek tűnhet ilyenkor színezők és feladatlapok garmadájával elárasztani a gyereket, ám a mozgások finomodásához nem erre van szükség.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére