Nyolcadikosok pályaválasztás előtt: a technikumtól az ösztöndíjig

A leglátványosabb talán az iskolák elnevezésének megváltozása.

Mi a különbség a technikum, a szakgimnázium, a szakképző iskola és a szakiskola között?

Ha inkább elméleti beállítódású és/vagy jó a tanulmányi eredménye és/vagy határozottan tudja, hogy felsőoktatásban szeretne majd továbbtanulni, de még bizonytalan abban, pontosan mit is, érdemes a 4-5 éves gimnáziumot választani. A 14 éves korban elkezdett gimnázium befejezését követően, 18-19 évesen a tanulók előtt több lehetőség is áll, választhat a felsőoktatásban való továbbtanulás, vagy egy szakma megszerzése között.

Elmélet vagy gyakorlat?

Nem kell választani. Az a tanuló, aki az általános iskolát jó tanulmányi eredménnyel végezte, de gyakorlatiasabb jellem, már 14 évesen szenvedéllyel művel egy hobbit, szakkört, elkötelezett valamely pálya iránt, választhatja a technikumot.

2020 szeptemberétől a szakgimnáziumok egy része technikum néven fut tovább, öt éves képzési idővel. Ez a működésükben is jelentős változást jelent. A tanulók nem feltétlenűl szakmát, inkább ágazatot választanak.

Új lehetőség a technikum

Az első két év alapozó, ágazati képzése után választanak szakmát. Az első két évben nem a gyakorlatra helyezik a hangsúlyt, inkább a közismereti tantárgyak kerülnek túlsúlyba. A 10. évfolyam után ágazati alapvizsgát tesznek, ezután kezdődik a hároméves duális szakképzés, amibe vállalatokat, cégeket vonnak be, a diákok így valós munkakörnyezetben sajátíthatják el a szakmát.

A harmadik évtől a duális képzési szakaszban szakképzési munkaszerződési jogviszonyban vannak, így jövedelemhez juthatnak a tanulók. Az érettségi mellé szakmát is szerezett tanulók, - amely egyben emeltszintű ágazati érettségi vizsgát is jelent - akár a felsőoktatásba is jelentkezhetnek azonos ágazaton belül.
A technikum másik fontos jellemzője a nagy óraszámú idegennyelv tanulás, amely lehetőséget ad a középfokú nyelvvizsga letételéhez.

A gazdasági szereplők szerint nagy a hiány a technikusi szintű munkaerőből, mely képzés a mérnöki képzés előszobája lehet. A szakgimnáziumokban végzők az ötödik év végén érettségi bizonyítványt és technikusi oklevelet is szereznek. Aki technikumban érettségizik, annak nem kell ötödik érettségi tantárgyat választania, a szakmai vizsga ugyanis beszámít majd az érettségi tantárgyai közé.

Szakgimnázium, szakképző iskola

A szakgimnáziumi képzési forma megmarad a oktatási, művészeti és kulturális ágazatoknál. Négy év után érettségi vizsgát tesznek a fiatalok, majd további egy illetve két év után szerezhetnek szakmai végzettséget. A szakmai vizsga és érettségi megszerzése után lehetőség van jelentkezni valamely felsőoktatási intézménybe, vagy a tanult szakterülettel kapcsolatos munkakörök betöltésére.

A kétkezi szakmákra specializálódott szakközépiskola a Szakképző Iskola. Ebben az iskolatípusban a képzési idő továbbra is 3 éves. Az első év ágazati ismereteket adó képzés, itt is ágazati alapvizsgát tesznek a tanulók, majd szakmát választanak és az azt követő két évben duális képzés folyik. A végzés után megvan a lehetőség az érettségi és ezt követően a technikusi képzettség megszerzésére.

Mivel a szakképző iskolában és a technikumban is ágazati alapképzés történik a képzés első szakaszában, a 9. évfolyam végén van átjárhatóság a két iskolatípus között különbözeti vizsga nélkül. Az ágazati alapképzés ágazati alapvizsgával zárul. A szakmai képzés lehetőséget biztosít a csak érettségizett, gimnáziumot végzettek, valamint az egyetemi tanulmányaikat feladó fiatalok részére. Erre szolgál a technikum 2 éves képzése.

Sajátos nevelésű, testi fogyatékkal élő diákok lehetőségei

A Szakiskola a sajátos nevelési igényű diákoknak ajánlott, ahol fogyatékossági területenként elkülönülve (vakok, látás- és mozgássérültek, enyhe értelmi fogyatékkal élők) zajlik a képzés. Két év alatt részszakképesítés, négy év alatt szakképesítés szerezhető. Adott a lehetőség az érettségi megszerzésére valamint a munkaerőpiaci elhelyezkedésre.

A Dobbantó program keretében szervezett alapkompetencia-fejlesztő év célja, hogy a magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó, vagy a rendszerből már kisodródott 15–25 éves fiatalok számára a szakiskolai képzés bázisán az oktatás vagy a munka világába visszavezető, a sikeres egyéni életút megtalálásához eljuttató lehetőséget biztosítson. 

A Műhelyiskolában azok a fiatalok tudnak részszakképesítést szerezni, akik lemorzsolódnának és végzettség nélkül lépnének ki a szakképzésből, vagy a Dobbantó programban alapfokú képesítést szereztek, de nem tudnak a klasszikus iskolai környezetben tanulni. A műhelyiskola a HÍD-programot váltja fel. A műhelyiskolában a szakma tanulása a gyakorlati képzés helyszínén történik. A műhelyiskolában a tanulónak a végzettség megszerzése nem tanévhez kötött, de legalább fél maximum két évig tart. Nincsenek közismereti tantárgyak. Minden ismeret a részszakképesítéshez kötődik, amelyet a tanuló a mesterétől sajátít el.  A pedagógus mentorként támogatja az oktatást.

Az egy éves Orientációs évfolyam azok számára fontos lehetőség, akik bizonytalanok a pályaválasztásban, esetleg az általános iskolában kompetenciahiányokkal vagy tanulási nehézségekkel és/vagy magatartászavarokkal küzdenek vagy lemorzsolódtak. A képzés jellemzője, hogy olyan alapkészségeket illetve kulcs- és életpálya-kompetenciákat fejleszt, melyek minden szakma tanulásához szükségesek.

OKJ-s jegyzékből a technikumba

A változó középiskolai oktatási rendszer megváltoztatta az OKJ-s képzéseket is. Erről rengeteg cikk jelent meg az utóbbi évben és még több „utolsó” tanfolyam indult. De mit is jelent ez a valóságban?

Az Országos Képzési Jegyzékben 770 képzés szerepelt, ami az uniós átlag többszöröse. A válaszható szakmák száma 2020. szeptember 1-jétől jelentősen csökkent, már csak 174 alapszakma található benne. Több szakmát összevontak, elhagytak, és megjelentek újak is, pl. ipari informatikus technikus képzés.

Az alapszakmákat csak az ötéves technikumban, illetve a hároméves szakképző iskolában, valamint a felnőttek számára iskolai rendszerű felnőttoktatásban lehet majd megszerezni.

A friss képzési lista az alapképzéseken kívül 73 rész-szakképesítést (például: vágóhídi munkás, gipszkarton szerelő) is tartalmaz, melyeket kizárólag iskolarendszeren kívül, tanfolyami formában lehet megszerezni 100-720 óra képzési idő alatt.

A felnőttek számára az iskolarendszerben a második szakma elsajátítása már jelenleg is ingyenes, a jövőben a képzési idő rövidül az Innovációs és Technológiai Minisztérium tervei szerint.

Füzetben az alapszakmák

Mit is jelent egy-egy szakma gyakorlása?
Nem tudod, mivel foglalkozik az automatikai technikus, mit kell tanulnia egy Fitness-wellness instruktornak, mit jelent a kereskedő és webáruházi technikus szakember kifejezés? Egy igazán nagy segítség: tájékoztató füzetet az összes alapszakmával és azok részletes leírásával.
A tájékoztató füzet INNEN letölthető.

Az OKJ-rendszer átalakulásai csak azokat érintik, akik 2020 szeptemberében választanak szakmát: mindenki abban a rendszerben zárja a tanulmányait, amiben elkezdte.

A legkeresettebb szakmák

Hogy mik a legkeresettebb szakmák?

Nehéz megjósolni, hiszen olyan gyorsan változik a piac. Ahogy a CNC marósok a 2000-es évek legkeresettebb szakemberei közé tartoztak, még pár év, és a 3D nyomtatósok lesznek a királyok. De addig is a pénzügyi szakemberek, informatikusok, gépkezelők a targoncástól az építőipari szakgépekig folyamatosan szükségesek, így nem nyúlhat mellé, aki ezekből választ akár csak egy OKJ-s képzést is.

A KSH adatainak segítségével a Szakmavilág weboldal felállított egy ötpontos listát a 2020-ban előreláthatóan legkeresettebb hiányszakmákról.

5. Mezőgazdasági gépész

Mindenki hallott már a munkások hiánya miatti betakarítatlan terményről. A traktorvezetőtől a keltetőgép-kezelőn át a rakodógép-kezelőig szinte mindenre szükség van.

4. Ács / kőműves

Az építőipar hirtelen fellendülésével az ács és kőműves szakemberekből folyamatos hiány van, az ácsok állnak a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjra jogosító szakképesítések listájának első helyén szinte az összes megyében, de a kőművesek is első helyeken szerepelnek.

3. Kamionos

A 80-as években legcsábítóbbnak hangzott kamionos szakma mára a a logisztikai szektor legnagyobb problémája. Ez abból is egyértelműen látszik, hogy nem is olyan régen a C-kategóriás jogosítvány megszerzésének korhatárát leszállították 21 évről 18 évre.

2. Ápoló

A magyar egészségügy rossz helyzetét az utóbbi időben nagy próbatétel elé állította a korona vírus okozta járvány, mely még markánsabbá tette a a szakképzett ápolók hiányát.

1. Informatikai szakember

Az előrejelzések szerint 2020-ra 800.000 informatikus fog hiányozni Európából. Gyakran összekeverik a mérnök-informatikust és a gazdasági informatikust a “mezei” programozókkal, rendszergazdákkal, IT-sekkel. Ez utóbbihoz ugyanis nem feltétlenül kell diploma.

Ösztöndíjrendszer indult a szakképzésben tanulóknak

A 2020/2021-es tanévtől, a megújuló szakképzéssel együtt, elindul az új szakképzési ösztöndíjrendszer is, amelynek célja, hogy minden tanuló számára biztosított legyen a támogatás, ugyanakkor a juttatások hiányzás- és eredményfüggők.

A technikumokban és a szakképző iskolákban a 9. évfolyamon, valamint az érettségit követő 13. évfolyamon 73 ezer tanuló közül több mint 50 ezren járnak technikumba. Ők az ágazati alapozó oktatás idején 8000 forint ösztöndíjat kapnak havonta, a szakképző iskolákban tanulók pedig 16 ezer forintot - ismertette.

Az ösztöndíjakat bankszámlára utalják majd, így minden érintett tanulónak számlát kell nyitnia.

Azoknál a diákoknál, akiknek még nincs bankszámlájuk, a számlanyitás folyamatát támogatja a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszerben (KRÉTA) az MKB Bank együttműködésével kialakított felület.

A KRÉTA rögzíti a diákok tanulmányi eredményét és hiányzásait, ezért a pedagógusokat, oktatókat nem terheli adminisztráció; az adatokat automatikusan figyeli és az ösztöndíj kifizetésekor figyelembe tudja venni a rendszer.

Még többet olvasnál a témában? A cikk első részét, Nyolcadikosok pályaválasztás előtt egy új rendszerben címmel találod meg weboldalunkon.

ADL - Debrecenimami

Forrás: eletpalya.munka.hu; oktatas.hu;  hrportal.hu; szakmaverzum.hu;