Jelenlegi hely

Dresszkód: szecesszió – Divat a századfordulón

A Ráth György-villa időszaki kiállításán megismerhetjük a 19-20. század fordulójának a divatját, jellegzetes kiegészítőit, a hölgyek gardróbját, életmódját és a szecessziós nőideált.

A századforduló környékén milyen öltözékben tölthették a hölgyek szabadidejüket a strandon, a délutáni tea vagy egy estély alkalmával? Milyen hosszúságú ruha, szín vagy forma illeszkedett egy-egy társasági eseményen való megjelenéshez?

Harisnya és cipő, valamint az egész testet eltakaró viselet a vízparton? Manapság bizony nagy feltűnést keltenének a századforduló fürdőszettjei és strandolási szokásai.

Az Iparművészeti Múzeum legújabb időszaki kiállítása, a Dresszkód: szecesszió a 19-20. század fordulójának női viseleteit, köztük az egyre aktívabb életmódú nő munkába, sportoláshoz vagy szabadidős tevékenységekhez viselt öltözékeit mutatja be a Ráth György-villában.

A 19. század vége felé divatba jött a sportolás és elfogadottá vált a hölgyeknek is az aktív életmód, amely mind az öltözködés, mind a szabadidős tevékenységek terén új lehetőségeket nyújtott.

Egyszerűbb, szabadabb és nagyobb mozgást engedő öltözékek jelentek meg, a korábban inkább férfiak által űzött sportok – mint például a tenisz, a golf és az úszás – a hölgyeknek is új perspektívákat nyitottak.

Szemérmes csobbanás

Bár a fürdőzés és az úszás szenvedélyének a nemek külön helyszíneken hódolhattak, a tengerparti séták és a vízbe csobbanás a társasági élet meghatározó tevékenységévé vált a századfordulón. A középosztály kiszélesedésével és az infrastruktúra fejlődésével egyre gyakoribbá vált a különféle gyógyvizekkel rendelkező fürdővárosok látogatása.

Nem is feltétlenül a gyógyulás állt a középpontban, hanem a hozzá kapcsolódó társasági élet. Például a Balaton északi települései iránt már a 19. század első felében megnőtt az érdeklődés, de a déli, majd később az északi parton végigfutó vasútvonal kiépítése hozott igazi turizmust a tó környékére.

Az 1800-as évek második felében jöttek létre az első fürdőtelepek, amelyeken fövenyes strandokat létesítettek, fürdőházakat építettek. Érdekes tény például, hogy Füreden először a savanyú vizéről ismert gyógyforrás volt népszerű és nem a selymes vizű Balaton.

A nyári kikapcsolódás jegyében a fővárosi elit akár heteket töltött el egy-egy kedvelt európai fürdővárosban vagy a tengerparton.

A lazítás fő eleme nem a vízbe csobbanás és a napozás volt, sokkal inkább a vízparti séták, a tóparti ücsörgések és a beszélgetések. A fürdőzési etikettet a kor illemszabályai ebben az időben még jelentősen befolyásolták. Egy igazi úrinő kalap és kesztyű nélkül nem léphetett ki az utcára, hiszen a hófehér bőr kiváltságnak számított, míg a napbarnított vagy szeplős bőr egyáltalán nem volt divatos.

A századfordulón aztán a szabadidős sportok elterjedésével a fürdőzés népszerű nyári program lett, így a fürdőruhák terén is hódított a praktikum: könnyebb, légiesebb anyagokat használtak és a kétrészes nadrág része is térdig érhetett már. 

A korszakban használt köpenyszerű fürdőruhák – a szemérmesség és a szőrtelenítés kezdetlegességéből adódóan – még nem mutatták meg a fedetlen lábszárakat és karokat. Fontos elvárás volt, hogy a fürdőruha anyaga még vizesen se legyen átlátszó.

A testhezállóbb strand- vagy sportöltözékek akkor jöttek divatba, amikor a világversenyeken már rövidebb és kényelmesebb dresszekben szerepeltek a sportolónők. Innen pedig egy pár évtizedes ugrással eljutunk a ma is használatos, színben és formavilágban egyátalán nem kötött fürdőviseletekhez.

Tárlatvezetések és túrák

Az Iparművészeti Múzeum legújabb időszaki kiállításának kurátora, Csepregi Noémi több előadást és tárlatvezetést is tart a nyáron:

  • Július 7-én és augusztus 4-én, 17 órától a századfordulós női viseletekről és az életstílusról mesél
  • Július 14-én és augusztus 11-én, 17 órától kurátori tárlatvezetésre hívja az érdeklődőket
  • Július 9-én, 16 órától Hölgyek, múzsák, művészek címmel Borsai Dóra művészettörténész tematikus sétára invitálja - nemcsak a nőket - a női tárgyak és női történetek között
  • Július 16-án, 18 órától egy igazi kuriózumra számíthatnak a századfordulós ruhák szerelmesei: szubjektív tárlatvezetésre érkezik a Ráth-villába Zoób Kati divattervező
  • Július 18-án, 10 órától pedig ARTrolleres városi túrán gurulhatja körbe a VI. kerületet Joó Julianna művészettörténésszel, aki kíváncsi a luxusra és eleganciára, azaz a nagypolgári életre a századfordulón

A Dresszkód: Szecesszió című tárlat augusztus 15-ig látogatható a Ráth György-villában.

Ráth György-villa, 1068 Budapest, Városligeti fasor 12.

Forrás

- Budapestimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Támogatás a gyermekvállalás útvesztőjében

Támogatás a gyermekvállalás útvesztőjében

Sok pár életében elérkezik az a pillanat, amikor úgy érzik: készen állnak arra, hogy bővüljön a család, és gyermek érkezzen az életükbe.
A háziasszonyok dicsérete

A háziasszonyok dicsérete

Valójában mit jelent háziasszonynak lenni? Ha be tudnánk lesni az emberek fejébe, hogy valóban az őszinte véleményüket kapjuk meg, akkor valami ilyesmit találnánk: sütni-főzni, mosni-vasalni, takarítani, rendben tartani. Hát vágyhat ennél többre egy modern, öntudatos nő 2025-ben?
11 dolog, amire az utazás tanított

12 dolog, amire az utazás tanított

Szélesebb látókör, inspiráció, problémamegoldás, mélyülő önismeret, újabb nézőpontok… Minden utazás tanít valamit.
Ingerlékeny, türelmetlen, túl van pörögve? És tessék mondani, hogy aludt?

Ingerlékeny, türelmetlen, túl van pörögve? És tessék mondani, hogy aludt?

Egyre több ismerősöm említi, hogy nem alszik jól, fáradt, türelmetlenebb, rosszabbul koncentrál, nem halad olyan gyorsan a napi feladatokkal. Ijesztőbb, hogy tinédzser gyerekeim ugyanezzel küzdenek időnként.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére