Jelenlegi hely

Akkor milyen is legyen a kommunikáció?

A kommunikációról általánosságban mindenki tud beszélni. De mitől lesz valakiből hatékonyan kommunikáló személy? Hogyan taníthatjuk meg gyerekeinknek idejében mindezt, hogy ne felnőttként kelljen tanulniuk a kommunikációt?

A hatékony kommunikáció abban segít, hogy jobban megértsünk egy másik személyt vagy helyzetet. Hasznunkra van, ha bizalmat, elfogadást szeretnénk előidézni, ebben az esetben azonban nem elégedhetünk meg puszta információcserével. Aki hatékonyan szeretne kommunikálni, annak az üzenet mögötti érzelmi tartalmat is értenie kell. Hogyan javíthatunk a kommunikációs készségünkön, hogy segítségünkre legyen a munkában és magánéletben egyaránt?

NÉHÁNY KÉSZSÉG, AMELYEKRE ÉRDEMES ODAFIGYELNÜNK

1. Testbeszéd

A kommunikáció lényegesen több annál, mint amit kimondunk, vagy ahogyan mondjuk azt. Mindig jól jön, ha tudjuk, hogy mit üzen a testünk éppen, miközben beszélgetünk. Hiába mondjuk, hogy nyitottak vagyunk a másik fél javaslataira, ha közben karba tett kézzel állunk.

Beszéd közben általában remekül összehangolódunk a számunkra szimpatikus beszélgetőtárssal és remekül átvesszük azt, ahogyan ül, tartja a karját vagy a keze ügyében található tárgyakat. Ezzel is kommunikálunk, jeleket küldünk, hát tegyük ezt minél tudatosabban.

2. Kérdések

A beszélgetés közben előfordulhatnak kisebb-nagyobb szünetek. Akínos csendet néha bármilyen áron szeretnénk ugyan megtörni, ám oda nem illő kérdések néha más eredményt hoznak, mint vártuk. A semleges kérdések – amelynek tipikus példája az időjárás – nem aktivizálják a másik felet, így könnyen átfordulhat monológba, vagy valóban kínos csendbe akár, amelyet épp el akartunk kerülni.

Kérdezzünk valami olyat, amivel személyessé tesszük a beszélgetést, és használjunk nyitott kérdéseket, amelyekre partnerünk ki tudja fejteni a véleményét. Ilyen lehet pl. a „milyen könyvet olvasott legutóbb” vagy „milyen tervei vannak a hosszú hétvégére”. A jó kommunikátor számára fontosabb, hogy érdeklődő legyen, mint hogy ő maga érdekesnek tűnjön.

Ne akarjunk minden áron irányító szerepet vállalni a beszélgetésben, hagyjuk, hogy a másik fél is hallassa a hangját. Ám ne essünk át a ló másik oldalára sem, és ne simuljunk bele a passzív szerepbe mi magunk sem. Ráadásul a csend sem mindig olyan félelmetes, és néha kifejezetten helye van a párbeszédek között.

3. Visszajelzés

Gyakran előfordul, hogy a beszélgetés során az egyik fél nem érti pontosan, vagy épp másként érti az elhangzottakat, mint a másik.

Folytatás a Képmás magazin honlapján!

Szerzők: Skíta Erika és Turáni Szabolcs

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Bizonyítványosztás: építsünk és ne romboljunk avagy mit mondjunk és mit ne?

Bizonyítványosztás: építsünk és ne romboljunk avagy mit mondjunk és mit ne?

A bizonyítvány nem mindig úgy sikerül, ahogy gyermekünk megérdemelné. A Bethesda Gyermekkórház szakemberei összegyűjtöttek néhány mondatot segítségképpen, mit és hogyan mondjunk szülőként, hogy ne romboljunk, hanem építsünk.
Előzzük meg a bajt!  –  A nyári szünetben is legyenek biztonságban!

Előzzük meg a bajt! – A nyári szünetben is legyenek biztonságban!

A nyári szünet alatt sok veszély leselkedik a gyerekekre, ilyenkor érdemes jobban odafigyelni rájuk. Ahhoz, hogy a nyár gondtalan legyen, felhívjuk a figyelmet néhány hasznos tudnivalóra.
Segítség, gluténérzékeny a gyerekem! - A gluténmentes étkezés szülői szemmel

Segítség, gluténérzékeny a gyerekem! - A gluténmentes étkezés szülői szemmel

Magyarországon a cöliákia becslések szerint a lakosság körülbelül 1%-át érinti, ami közel százezer embert jelent. A gluténmentes étrendet követők köre ennél tágabb: hazai adatok szerint a 15 éves és idősebb magyarok 1,8%-a követett gluténmentes diétát, a nem-cöliákiás gluténérzékenység pedig egyes becslések szerint már több százezer embert is érinthet. (1;2) Ezért a gluténmentes étkezés nem egy szűk, elszigetelt probléma, különösen akkor nem, ha a gyerekeket nézzük. Egy diagnózis vagy tartós étrendi korlátozás nemcsak a gyereket érinti, hanem az egész család hétköznapjait átrendezi: a bevásárlást, az uzsonnacsomagolást, az óvodai és iskolai ünnepeket, a menzával kapcsolatos döntéseket, a kirándulásokat és sokszor még azt is, hogy a szülő mennyire érzi biztonságban a gyerekét egy közösségi étkezési helyzetben.
Nyári ötletelő – 67 tipp a szünidő túléléséhez

Nyári ötletelő – 71 tipp a szünidő túléléséhez

Mit csináljunk a gyerekekkel, amikor épp nincsenek táborban vagy a nagyinál és a családi nyaralás is messze van? Nem kell feltétlenül nyaralni menni ahhoz, hogy élményekben gazdag legyen a vakáció. Ehhez adunk inspiráló öteleteket!

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére