Megnyílt a Pesti Vigadó első nagyszabású történeti kiállítása. A Pesti Vigadó közel kétszáz éves és szinte senki sem ismeri igazán. Nem azért, mert rejtőzködik. Hanem mert a legtöbb, ami a falai között történt, soha nem került a nagyközönség elé.
Az épület elődje, a klasszicista Redoute 1833-ban nyílt meg a pesti Duna-parton. Fényes bálok, hangversenyek, a reformkor pezsgő társasági élete. Aztán 1848 nyarán ugyanebben a teremben Kossuth Lajos felállt a szószékre, és egyetlen beszéddel 200 ezer honvéd toborzását kérte a nemzettől. Néhány hónappal később az épületet császári ágyúk lőtték rommá.
Az újjáépült Vigadót 1865-ben avatták fel. Az akkor már világhírű Liszt Ferenc – fekete reverendában – vezényelte saját oratóriumát több ezres közönség előtt, és harminc éven át visszajárt. 1909-ben Blériot repülőgépét a díszteremben szerelte össze négy munkás, a bemutatórepülésre százezres tömeg gyűlt össze a helyszínen. 1913-ban a Nők Választójogi Világszövetsége azzal a reménnyel tartotta itt kongresszusát, hogy addigra talán már lesz magyar nők számára választójog – hiába. 1947 telén egy körözött tábornok három hétig bujkált a hátsó szárny egyik lakásában. 1982-ben az épület az első Rubik-kocka ún. speedcubing-világbajnokságnak adott otthont, ahol Rubik Ernő a közönség soraiban ült.
Mindeközben a főlépcső fölött Árgyélus királyfi és Tündér Ilona históriája néz le a látogatóra. A Vigadó mindig is tudta, hogy a valóság és a mese nem választható el egymástól.
A Pesti Vigadó saját történetét elbeszélő első nagyszabású történeti kiállítása két évszázad ismeretlen történeteit tárja fel: derűs titkokat, sötét fordulatokat, emberi sorsokat és nagy pillanatokat, amelyek eddig nem kerültek a nagyközönség elé.
Két évszázad titkai, történetei és egy kis mese
Miért titok?
Meglepően hangzik, de a Pesti Vigadó közel kétszáz éves intézmény. Mindenki tudja hol van, de kevesen ismerik különleges múltját, derűs, vagy éppen sötét titkait.
Miért történet?
Azért, mert kiállításunkon nem egyszerűen száraz adatokat tárunk a látogatók elé, hanem történeteket, amelyek érthetővé és átélhetővé teszik a múltat.
Miért mese?
A főlépcső fölött falképek mondják el Árgyélus királyfi és Tündér Ilona históriáját. A Vigadóban sokszor a legváratlanabb helyeken tűnnek fel csodás elemek és mitológiai alakok, akik a látogatóval együtt népesítik be a teret.
Az aranykort általában utólag ismerjük fel, visszatekintve, sőt, visszatekintési hibaként. Mi ennek tudatában beszélünk majd a Vigadó változatos múltjáról, és annak szemünkben megjelenő, csalóka, ám tanulságos tükörképéről. Azért is választottuk az aranykor fogalmát, mert érdemes felismernünk az élet értékeit most, amikor történnek.
Történetek, amelyekről alig hallottunk
A tárlat egyszerre mutatja be a megvalósult és a meg nem valósult történeteket. A látogatók belepillanthatnak Liszt Ferenc telházas koncertjeibe, a dualizmus korának legendás báljanak világába, a nyugatosok kávéházi életébe, és megismerkedhetnek azokkal a nagyszabású tervekkel is, amelyek végül soha nem épültek meg. A kiállítás így nemcsak azt meséli el, mi történt a Vigadóban, hanem azt is, mi történhetett volna.
Ismerős arcok
A Pesti Vigadó történetét nemcsak események, hanem emberek is alakították. A kiállítás életnagyságú alakjai között sétálva a látogató Sisivel, Deák Ferenccel, Blaha Lujzával, Kodály Zoltánnal vagy akár Freddie Mercury-val is összefuthat. A különleges installációk egyszerre hozzák közel a történelmet és mutatják meg, milyen sokféle alkotó, gondolkodó és közéleti szereplő kötődött az épülethez.
Az aranykort többnyire csak utólag ismerjük fel. A kiállítás nem azt állítja, hogy a múlt mindenben jobb volt, hanem arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelentős pillanatok gyakran akkor történnek velünk, amikor még nem tudjuk, hogy egyszer történelemmé válnak. Arra ösztönöz, hogy az élet értékeit most érdemes felismernünk, amikor történnek.
1051 Budapest, Vigadó tér 2.
- Budapestimami -
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
