Igazgató: Gyimesi Róbert
Iskolatörténet
1902 őszén kezdte meg működését Óbuda első középiskolája, a III. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium dr. Morvay Győző igazgató vezetésével. Ebben az időben Óbuda, noha büszke kulturális múltjára, mégis kevés kultúrtintézménnyel rendelkező település. „Modernségét” néhány gyár, vasútállomás hirdette csupán. Óbuda polgárai maguk kezdeményezték egy gimnázium felállítását. Ennek köszönhető, hogy 1902-ben megindulhatott az oktatás a Tímár utcai polgári és elemi iskolában, egy tanteremben. Az első évfolyam tanulóinak adatait elemezve kitűnt: ez az iskola nem a gazdagok gimnáziuma lesz. Iskolánk két éven át a VII. kerületi Főgimnázium fiókintézménye volt. Ennek igazgatója Wágner Alajos, akinek különösen nagy szerepe volt abban, hogy a nehéz körülmények ellenére igazi gimnázium formálódott. Megbízott igazgatóként dr. Morvai György is sokat tett ezért.
1905-ben az iskolát III. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium néven önálló intézménnyé emelték. Augusztus elsején megkezdődött a költözködés a Zsigmond térre, egy bérházba, ahol tantermekké alakított lakásokban folyt az oktatás. A tanári kar hatalmas erőfeszítést tett, hogy az egyre növekvő létszám ellenére biztosítsa az igényes oktatást. Könyvtárak, szertárak és kitűnő tanárok biztosították az iskola tudományos hátterét.
A háború és az utána következő események az iskola életében is súlyos válságot jelentettek. 1921-ben a gimnázium felvette Árpád vezér nevét, így Magyar Királyi Állami Árpád Reálgimnázium néven működött tovább. A klasszikus görög-latinos műveltség helyett a modern természettudományok oktatására került a hangsúly. Ebben az évben szerveződött az első cserkészcsapat is az iskolában. De a rohamosan fejlődő iskola számára az épület már nem volt megfelelő. A 30-as években egyenesen életveszélyessé vált. Ettől kezdve állandóan napirenden volt egy új, modern épület szükségessége.
Sokáig nem történt semmi, végül 1937-ben pályázatot írtak ki az új épületre. ”Ez az iskola, úgy külső megjelenési formájában, mind belső berendezésében a legtökéletesebb építészeti alkotások egyike legyen” – fogalmazódott meg a pályázati kiírásban. Hidasi Lajos és Papp Imre építészek pályázata lett az első. Az új épület 1940-ben készült el a Nagyszombat utcában az óbudai polgárok téglajegyei segítségével. Üvegfalú rajzterme, egybenyitható, nagy tornatermei révén európai színvonalú volt, nem beszélve a természettudományos kabinetekről, ahol minden asztalt elláttak gázzal, vízzel, villannyal.
Nem sokáig tartott ez az idilli állapot, mert a háborúban komoly belövéseket kapott az épület. 1946-ban újra megindult a tanítás, hogy milyen formában, azt pontosan jelzik az iskola nevében történő változások, ráadásul 1949-ben betelepítették társbérlőként a Bláthy Ottó technikumot. Először Árpád Gimnázium, majd 1948/49-ben III. kerületi Állami Árpád Gimnázium, az 1960-as évkönyvön már III. kerületi Állami Árpád Általános Gimnázium és Géplakatosipari Szakközépiskola név szerepel. Az 1957/58-as tanévben visszakapja az Árpád Gimnázium nevet.
Nem kell különösen részletezni, milyen zűrzavaros időszak volt ez a gimnázium életében. A technikum pár év múlva új épületet kapott a Szépvölgyi úton, de az így felszabaduló részt nem kaphatta vissza az Árpád, mert ideköltöztették a Kandó Kálmán Főiskola Erősáramú Karát. A főiskola – mivel sokkal jobb anyagi helyzetben volt, mint a gimnázium – folyamatosan terjeszkedett, először az alagsor, majd természettudományos termek kerültek hozzájuk, végül 1965-ben az iskola a nagy tornatermét is elveszítette. Közben az egész épület kezelési joga is a Kandóhoz került, az Árpád albérlővé vált.
Mindenek ellenére a 60-as évek végén egy korszakváltás történt, amely a 70-es években bontakozott ki. Tiszavölgyi István lett az igazgató, és vezetésével jelentős változások történtek. Kémia, biológia, fizika előadó termeket alakítottak ki a tanárok, 4 nyelvi terem jött létre, történelemkabinet, magyar terem, könyvtár segítette a humán tárgyak oktatását. Megújult a tornaterem is, mosdókkal, öltözőkkel, edzőteremmel bővült a testnevelési egység. Az iskola életében döntő változást jelentett a tagozatok kialakítása, és a hatosztályos képzés bevezetése.1970-től nyelvtagozatok, 1983-től speciális matematika tagozat működik az iskolában. 2005-től német nemzetiségi képzés is folyik. A sport, a kórus, szakkörök, versenyek, iskolai színjátszás színesíti az iskolai életet.
A Kandó-Árpád társbérlet megszüntetéséért 1984 óta folytak a tárgyalások, amelyek 1995-ben eredményre vezettek, így a Bécsi úton felépülhetett az új Kandó épület. Tarlós István polgármester közreműködésének is köszönhetően 2006-ban kiköltözött a főiskola, és mi örömmel vettük birtokba az épületet. Megkezdődhettek a felújítási munkálatok, a ”visszaépítések”. Tágas, új könyvtárunk tudásközpontként működik, megújult a testnevelési blokk és még sok más változás is történt. Jelenleg a régi tornaterem visszaállítása van folyamatban.
Iskolánk 112 éves, az új épület ebben a tanévben „ünnepli” 75-ik születésnapját. Ebből az alkalomból az öregdiák-találkozóra egy nagyszabású iskolatörténeti kiállítást tervezünk, ahol még több mindent meg lehet tudni az iskola történetéről.
A gimnázium alapításának 100. évfordulójára (2002-ben) Lévay Zsolt, a gimnázium tanára feldolgozta a gimnázium történetét, amit könyv formában is megjelentettünk 100 év – 100 kép címmel.