Jelenlegi hely

Így éljük túl a kiskamaszkort!

Bár sok kisgyerekes szülő elképzelni se tudja, hogy jöhet a dackorszaknál nehezebb időszak is, a kiskamaszkor, ami már bizony 8-10 éves kor körül beköszönt. Szerencsére vannak remek praktikák arra, hogy szülőként miként éljük túl ezt az időszakot, és persze, hogyan élje túl maga az érintett kiskamasz.

Kis gyerek, kis gond, nagy gyerek, nagy gond. Kisgyerekes szülők nem nagyon hiszik ezt még, de akiknél már beköszöntött a kiskamaszkor, azok pontosan tudják, hogy a dackorszak, az óvodás hiszti, vagy akár még az iskoláskor kezdete is könnyed játék volt ahhoz képest, ami ilyenkor éri a szülőt. Kiskamaszt nevelni komoly kihívás, és egyben jó lehetőség is, például arra, hogy szembenézzünk azzal, milyenek voltunk mi magunk kamaszkorunkban.

A kiskamasz már nem mindig feltétlen rajongást közvetít a szülő felé, hanem bizony kritikával is illeti, ez pedig tükröt mutat saját magunknak is. Ráadásul ez a kiskamaszkor már lassan 8-9 éves kor körül elkezdődik, és kitart a középiskola kezdetéig.

„Az idősebbek gyakran mondogatják, hogy „ezek a mai fiatalok” mennyivel másabbak, mint ők voltak. De az az igazság, hogy tényleg nagyon mások” – kezdi Dombi Annamária, a Mindwell Pszichológiai Központ tanácsadó szakpszichológusa. – „A mai gyerekeknek tízezerszer több információt kell feldolgozniuk, mint például a saját nagyszüleiknek, s ez az információözön alaposan próbára teszi az idegrendszerüket is. Amúgy is jellemző az, hogy képekben látják már a világot, intuitív módon tanulnak, hálózatszerűen szerzik információikat. És nagyon sok dolgot képesek egyszerre párhuzamosan csinálni: ez az úgynevezett „multi tasking” a lételemük.”

A szülőnek tehát nem nagyon van más lehetősége, mint felvenni a ritmust, lépést tartani a gyerekkel, ha nem szeretne idejekorán eltávolodni a gyermekétől. Tudomásul kell venni, hogy ők már egy másik közeget tartanak természetesnek, az internet világába beleszülető gyerekek egyszerűen nagyon sok dologról másképp gondolkodnak, másképp élik meg azokat.

„Kiskamasznak lenni egyébként nyilván nem könnyű” – mondja Dombi Annamária. –„Két életszakasz határán van a gyerek, és ilyenkor kell megalapoznia az úgynevezett „én-erejét.”. Ilyenkor feszegeti a kérdést, hogy egyáltalán ki ő és miben lehet értékes a világ számára, azaz identitás és kompetencia keresés zajlik nagy erőkkel. Ez már igazából a későbbi leválás, elszakadás kezdete: lassan a szemünk előtt alakul egy későbbi, saját identitású felnőtt.”

Hogy kezelheti ezt a szülő minél jobban?

Nagyon sok humorral – ezt ajánlja a pszichológus. Érdeklődjünk akkor, amikor a gyerek szeretné, legyünk nyitottak az őt érdeklő témák iránt, ne kényszerítsünk rá számára unalmas beszélgetéseket, hanem mi próbáljunk meg minél jobban kapcsolódni. Ne tegyünk fel „mi volt ma a suliban?” típusú unalmas kérdéseket, helyette ötletesebben kanyarodjunk rá azokra a témákra, amelyekkel kapcsolatban beszélgetni szeretnénk vele. Érzelmeit sose vegyük félvállról, inkább segítsük abban, hogy visszatükrözzük ezeket, és ezáltal az érzelemszabályozást is meg tudjuk tanítani neki.

„Amire nagyon figyeljünk: ne prédikáljunk, ne adjunk direkt tanácsokat, ne oktassuk ki, és ne is bagatellizáljuk el a gyerek problémáját” – tanácsolja Dombi Annamária. –„Alkossunk közösen szabályokat, olyat, ami a kiskamaszunk számára is elfogadható. Sose nyomozzunk utána, várjuk meg, amíg magától van kedve elmondani, hogy éppen mi bántja. Ha vannak úgynevezett „necces témák”, kössünk akár családi szerződést. Kezeljük egyre inkább partnerként a gyereket, így könnyebben átvészeljük ezt a mindkét fél számára nehéz, átmeneti időszakot. Ha jól csináljuk most, a nagykamaszkorra sokkal jobban rá tudunk majd kanyarodni, kevesebb konfliktussal és veszekedéssel.”

Forrás: sajtóközlemény

- Budapestimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Az internetfüggő agy - mit tehet a szülő?

Az internetfüggő agy - mit tehet a szülő?

A technológia fejlődése minden korban befolyásolta az emberek életvitelét, szokásait. Napjainkban a világháló játszik jelentős szerepet életünkben. El kell ismerni az Internet gazdag információforrás, széleskörű a felhasználhatósága. Azonban egyre több tudományos bizonyíték mutat arra, hogy a túlzott használata a droghoz hasonlóan függőséget alakíthat ki.
A trambulin veszélyesebb, mint a biciklizés, a rollerezés vagy a hintázás? - A gyermektraumatológus válaszol

A trambulin veszélyesebb, mint a biciklizés, a rollerezés vagy a hintázás? - A gyermektraumatológus válaszol

A trambulin közkedvelt szabadtéri eszköz Azonban azt szem előtt kell tartani, hogy nem játék, hanem akrobatikus sportszer. A nem megfelelő használata sok balesetet okozhat.
A barát az, akivel szebb a világ - Idézetek kicsiknek és nagyoknak

A barát az, akivel szebb a világ - Idézetek kicsiknek és nagyoknak

Akár a gyermeki játszótéri barátságokról, akár a felnőttek közötti évtizedes kapcsolatokról van szó, a barátság az egyik legfontosabb kapocs az életünkben. Ezek az idézetek segítenek szavakba önteni azt, amit érzünk – és amit talán nem is tudtunk eddig kimondani.
Barátság világnapja – Ünnepeljük együtt az élet legszebb kapcsolatait!

Barátság világnapja – Ünnepeljük együtt az élet legszebb kapcsolatait!

Július 30. az a nap, amikor a barátságokat ünnepeljük. Az ENSZ által is elismert Barátság világnapja nemcsak arról szól, hogy felhívjuk egy régi barátunkat vagy megköszönjük a társaságot valakinek, aki fontos számunkra, hanem arról is, hogy a család legkisebb tagjai is megtanulják, milyen értékes a barátság.

Partnereink

Képmás Magazin
NOE
Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom
Családháló
Tehetségműhely Közhasznú Alapítvány
Ugrás az oldal tetejére