Jelenlegi hely

A hímes tojás hagyománya

A díszített húsvéti tojás elsősorban Európa keleti felén terjedt el, Közép- és Nyugat-Európában általában egyszínűre festik. A húsvéti tojásfestés az asszonyok, lányok dolga. A hagyományos magyar díszített tojások motívumkincse és díszítési technikája eltérő és régiesebb a környező országok vagy a magyarországi nemzetiségek körében készült hímes tojásokkal összehasonlítva.

A magyar nyelvterületen háromféle tojásdíszítés ismert: a méhviasszal írott, a levélrátéttel és a karcolással díszített.

Ezek közül a karcolással történő díszítés a legrégibb. (Kivéve az Alföldet, ahol 50-100 évvel ezelőtt csak elvétve lehetett díszített – karcolt – tojást találni.) A karcolásos díszítő mód kizárólag az avarokoz köthető, de már Krisztus előtti időkből is került elő vésett tojás. Akár milyen primitív díszítés volt ez, mégis a mai hímes tojás ősének tekinthető.A karcolásos díszítési mód ősi örökségünk. Nemzeti vallási és szerelmi vonatkozású díszítések főleg a karcolt tojásokon fordulnak elő a legtökéletesebben a múlt század végétől.

Írott tojás

Készítésénél viaszlevonásos technikát kell alkalmazni. Ennek lényege, hogy a tojás felületére viasszal mintát kell rajzolni, majd a tojást egy festékes lébe helyezve megfesteni. A megfestett tojásokon a meleg hatására a viasz fellazul, amelyet egy puha rongy segítségével könnyen ellehet távolítani.

Az íráshoz, tojásíráshoz szükséges felszerelést otthon is elkészíthető. Szükség van egy 10-15 cm hosszú, ceruzavékony botocskára vagy kifaragott fára; ha faragjuk, egyik végén a feje valamivel vastagabb lehet, mint a nyele. Ez után fémből egy kis csövecskét készítünk. Ennek anyaga régen a piparéz volt, mint legvékonyabb és legtartósabb fém; ma helyébe a fogpaszta, borotvakrém tubusát vagy a cipőfűzőzsinór végén a pléhfoglalatot használjuk. A 15-20 mm hosszúra és 4-5 mm szélesre kivágott fémlapocskát rácsavarjuk egy tűre, majd a tűt kihúzzuk belőle. Kívánatos, hogy a kis fémcső minél vékonyabb legyen, mert így szépen lehet vele írni. Ezt a csövet beerősítjük a pálcika fejébe, a nyélre merőlegesen. A beerősítés úgy történik, hogy a pálcika fejét vagy kifúrjuk és a csövecskét beledugjuk, vagy a pálcikát meghasítjuk és a csövet a hasítékba illesztjük, majd mindkét esetben cérnával a fejhez rögzítjük. A csövecskén egy lószőrt is áthúzunk, hogy a híg viaszt vékonyan és egyenletesen engedje a tojás felületére. Ezzel elkészült a tojásírás szerszáma, a kesice. Több kesicét is jó készíteni, hogy amint az egyikben a viasz megfagy, a másikkal folytathassuk az írást.

Az írásra használt méhviasz megolvasztására egy vagy több kis fémedényt vagy kis cserépedényt tartunk, bennük a kesicék fejével. A megolvadt viaszba egy kis kormot keverünk, hogy az írás szürke nyomát munka közben szemmel tudjuk tartani.
 

Tojás írás

Lehetőleg nagyméretű, vastaghéjú tojást használjunk. A forrástól számítva, lassú tűzön 30 percig főzzük. Ha a vízbe teszünk pici sót, a héja kevésbé reped meg. ( A hosszan főzött tojás nem romlik meg, mert a belső része lassan kiszárad, és összezsugorodik. Ha a tojásokat langyosan tartjuk, a viasz könnyebben ráolvad.

Az írás úgy történik, hogy a tojást bal kézbe vesszük és jobb kézzel írni kezdjük a hímet, a hímeket. Először a tojás felületét beosztjuk: hosszában két körvonallal négy cikkre, majd ezekre merőlegesen, mint az egyenlítő a földgömbön, egy vonallal összesen nyolc háromszöghöz hasonló félcikkre osztjuk. Vannak olyan hímek, amelyeket további vonalakkal tizenhat mezőre kell osztani, nagy ritkán viszont van néhány olyan hím is (pl. a vesztett utas), amely beosztást egyáltalán nem igényel.

Az írás befejezése után a tojások számára festőt készítünk. Régen növényi festékeket használtak, ma már a bolti festék a jellemző. A tasakjára írt utasítás szerint a tojások számának megfelelő nagyságú edényben készítjük el. A tojásokat beletesszük és kellő ideig benne hagyjuk, közben néhányszor megforgatjuk. A festék a viasszal írt hímeket kivéve a tojások felületét pirosra festi. A festékből kivéve a tojásokat megszárítjuk és meleg, puha ronggyal áttöröljük. A törlés eltávolítja a viaszt, és az írások a tojás felületén fehéren maradnak. Egy kis szalonnával átdörzsölve, a tojások fényesebbek lesznek, de utána a fölösleges zsiradékot le kell törölni róluk.

Gyimesi hímek

 

 

Karcolt vagy vakart tojás

Az egyszínűre festett tojást hegyes szerszámmal, például tűvel vakarva, karcolva díszítjük. A motívumok többnyire a hímzésmintákból kerülnek ki.
 

A tojás berzselése

A megfőzött tojásokra apró levélkéket (például petrezselyem levél) helyezünk eres oldalukkal felülre fektetve, majd gézzel vagy cérnával rögzítjük. Így tesszük a festőlébe, ahol 1-2 órát hagyjuk. A festékből kivéve a levél kontúrja és erezete szépen látszani fog.
 

A maratott, vagy más néven metszett tojás

Az egy színre (általában hagymahéjjal) megfestett tojást megszárítják. Amit hagymahéj színűre szeretne hagyni az alkotó, azt a részt befedi viasszal. Ezután a tojás mondjuk piros festékbe kerül. Száradás után, amit pirosan szeretne hagyni, azt újra befedi viasszal. A tojás bizonyos részei tehát nincsenek viasszal befedve. A tojást ekkor ecetbe (régen savanyú káposzta levébe) kell helyezni. FONTOS! Kifújt tojás lyukacskáit be kell tapasztani viasszal, különben "megeszi" a tojást az ecet, gyakorlatilag lebontja! A viasz végső leszedésekor a két lyukról is eltávolítjuk a viaszdugót. A savas kémhatású folyadék leszedi a festéket, és a tojás eredeti, festetlen színe lesz látható. Ez nagyon időigényes munka.Erdélyben régen ez volt a fő díszítési mód, szerencsére ma is él.
 

Patkolt tojás

A hagyomány szerint a tojáspatkolást unatkozó patkolókovácsok találták ki, hogy szabadidejükben ezzel bizonyítsák szakértelmüket és kézügyességüket. A vasalatok mintáit egy ólomlemezből vágja ki a patkolómester, majd óvatosan felszegezi őket.
 

Áttört, csipkés tojás

A tojást kifújjuk. Ezután először a mintát viasszal a tojáshéj felületére írjuk, utána pedig speciális eszköz segítségével átkell fúrni a törékeny héjat.

 

Természetes festőanyagok

A tojások festésére legtöbbször az előző évben szedett növényeket használták fel. A színezéket a növényekből állították elő. A megírt tojásokat az elkészített festékbe helyezték. A dévai csángók az írott tojásokat festés előtt sárgítóba tették, amelyet a festő rekettye virágából, hagymahéjból vagy vadalmafa héjából készítettek timsó felhasználásával.

Az egyszínű piros tojáshoz a szükséges berzsenyfaforgácsot a boltból szerezték be, de a többi színt a vadon termő növényekből nyerték. Piros színt a festő zsoltinából is készítettek. Sárga színt ad a vadalmafa háncsa, a sáfrányos szeklice virága, az eperfalevél és a szőlőlevél főzete. Vörös festőlét nyertek a nyírfalom, a vadalmafa kéreg és a szurokfű főzetéből. Zöld szín a csalán leveléből készült.
 

További színező festékek készíthetők:

- Enyhe sárga: sárgarépa, zellermag,kömény,  sáfrány
- Narancssárga-pirosas barna: vöröshagyma héja
- Rózsaszín vagy piros: lila hagyma héja,  darabolt cékla
- Barna vagy bézs: dióhéj
- Barna-arany: kapormag
- Zöld: csalán, sóska, spenót, répa zöldje
- Kék: vöröskáposzta

 

Tojásjátékok

A húsvétot a vidámság is jellemzi. A tavasz és a jó idő megérkezésével lehetőségük van az embereknek, hogy minél több időt töltsenek a szabadban. Világszerte elterjedt és kedvelt tavaszi szórakoztató játékok a tojásjátékok. A húsvéti tojásokkal kapcsolatos játékok Közép-Európa minden népénél előfordultak. A magyarországi középkori latinságban diesconcussionisovorum (a tojások összeütésének napja) a húsvét utáni fehérvasárnapra következő hétfő elnevezése, amit már 1380-ból ismerünk.A tojás tekinthető mágikus szernek is, több tekintélyes kutató látja tavaszi termékenységvarázsló cselekmények utódát a tojásjátékokban.

Számos középkori eredetű szokást, így a piros tojások összeütésével, a csokkantással megpecsételt mátkaváltást, vésároskodást is, a moldvai csángómagyarok napjainkig megőrizték.

1.)A húsvéti tojásjátékok főbb típusai: Ezek az összeütés, gurítás, feldobás, ércpénzzel való dobálás.

A tojásjátékokra: a tojások versenyszerű összeütésére, dobására, gurítására, ércpénzzel való dobálására Dunántúlon is húsvéthétfőn a locsolás vagy a korbácsolás után került sor. Húsvéthétfő reggelén a locsolással, korbácsolással a fiúk a lányos házaknál összegyűjtötték a játékokhoz szükséges piros tojást és a pénzt.

A tojásütés egyik fajtája, amit Szombathelyhez közel általában két fiú játszott. Az egyik a tenyerében tartott vagy a földre tett egy piros tojást, amibe a másiknak egy pénzdarabot kellett belevágni. Ha a pénz első dobásra élével beleállt, akkor a dobó elnyerte a tojást.
 

Alsóságon a fiúk a pénzdarabbal való tojásbavágást, a lányok a tojásdobálást játszották húsvéthétfőn. A réten két lány megegyezés szerinti távolságban szemben állt egymással. Számolásra, háromra a két dobónak el kellett dobni a tojást, de úgy, hogy a másik legfeljebb egyet lépve, elkaphassa. Arra is ügyelni kellett, hogy a két repülő tojás a levegőben össze ne ütközzön. Aki nem tudta elkapni a másik tojását, az vámot fizetett. Ez lehetett cukorka vagy egy másik festett tojás.

Zalában az ifjúság húsvéti vagy fehérvasárnapi tojáscserével történő komálásával egy időben a gyerekek hímestojásokat gurítottak. Galambokon a két domb közötti rétet Banyának hívják. Húsvétkor mondták: Gyerünk tojást gurítani a Banyába!

Somogyszobon a leányok hímes tojásaikat magasra felhajigálják, nagyokat tapsolnak hozzá s ügyesen elkapják. A gyermekek kókányólnak (összeütik tojásaikat), hogy kié erősebb s marad épen. A ravaszabbak fatojással kókányónak s ha a turpisság kitudódik, egy kis birkózással hamar kiegyenlítik a dolgot s az eltört tojásokat közösen elfogyasztják.

Martonvásáron húsvéthétfő délutánján a fiúk még kétféle tojásjátékot is játszottak. A sejberolás (tojásgurítás) a 6-10 éves gyerekek játéka volt. Hat-tíz fiú játszotta. Egy szál deszkát kövekkel támasztottak fel vagy az utcán az árokpartra fektették. A lejtős deszkán egymás után gurították le a piros tojásokat. Ha valamelyiknek sikerült eltalálni a másik legurított tojását, akkor az eltalált tojást elnyerte. Ércpénzzel dobáltak a tojásokra a nagyobb, 10-12 éves fiúk.

2.) Húsvéti kakaslövés: húsvét első napján szokás a kakaslövés. A 13-14 éves fiúgyermekek egy héttel a kakaslövés előtt végigjárják a falut, hogy közös pénzből 3-4 kakast megvegyenek. Húsvét első napján délben gyülekeznek és dramatikus formában előadott, tréfás veszekedéssel búcsúztatják a kakast. Ezután a táblára rajzolt életnagyságú kakas ábrájára nyíllal lőnek. Aki a tábla közepére festett fekete pontot eltalálja, az a győztes.

3.)Havajgatás: moldvai Klézsén tavasszal fűzfából tilinkát (fűzfasípot) készítettek. Úgy hitték, ha belefújnak a fűzfasípba, akkor a halottak is meghallják, hogy elérkezett Jézus feltámadásának napja.

 

 

 

Felhasznált irodalom, képek:

Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd

Dömötör Tekla: Magyar népszokások

Juhász Katalin, Húsvéti ételek

Antalné Tankó Mária: Gyimesi írott tojások

Magyar Katolikus Lexikon

Kemendi Ágnes: Festőnövények

Magyar néprajzi lexikon
netfolk.blog
 

Összeállította:
Kálmánczhey Edit - Népi játszóházvezető
Debrecenimami

 

 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

5 tipp, hogy a szülőség mellett magunkra is maradjon időnk

5 tipp, hogy a szülőség mellett magunkra is maradjon időnk

Szülőnek lenni csodálatos és hálás feladat, ami ugyanakkor számos lemondással és kihívással együtt jár: miközben egy másik emberi lény szükségleteiről gondoskodunk, sokszor érezhetjük úgy, hogy nem jut idő saját magunkra. Ne felejtsük el azonban, hogy az énidőre mindenkinek szüksége van, olykor tehát egy kicsit törődjünk saját magunkkal is.
Hogyan segíthetünk a rászorulóknak? - Tippek nem csak az ünnepi időszakra

Hogyan segíthetünk a rászorulóknak? - Tippek nem csak az ünnepi időszakra

A rászorulók támogatása nemcsak karácsonykor, hanem egész évben fontos, de az ünnepi időszak különösen jó lehetőséget teremt a segítésre. Hoztam pár ötletet, hogy milyen módokon tehetünk jót:
Hogyan maradjunk energikusak a téli hónapokban? - Tippek a tél okozta fáradtság ellen

Hogyan maradjunk energikusak a téli hónapokban? - Tippek a tél okozta fáradtság ellen

A téli hónapokban gyakran tapasztalható fáradtság és energiahiány a hideg időjárás, a rövid nappalok és a kevesebb napfény miatt alakul ki. Az alábbi tippek segíthetnek, hogy energikusabbnak érezd magad ebben az időszakban:
Apák a gyermeknevelésben

Apák a gyermeknevelésben

Hogyan élhetik meg valóban a szülőséget az édesapák?

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére