Jelenlegi hely

Pingvinfiókák és népszámlálás az Állatkertben

Két aranyos pingvinfióka világra jövetelének bejelentésével kezdi a 2020-as esztendőt a Fővárosi Állat- és Növénykert. Népszámlálást is tartottak.

Két aranyos pingvinfióka jött világra a Budapesti Állatkertben. A fiókák december 18-án és 21-én keltek ki a tojásból, és azóta is rendben fejlődtek. Az apróságok jelenleg a kifutóhoz tartozó egyik költőüregben tartózkodnak, ahol szüleik, Joy és Narancs féltő gondoskodással óvják őket. A nagyközönség persze most még nem sokat láthat belőlük, de néhány hét múlva már elő-előmerészkednek a költőüregből. Így a közeljövőben érdemes lesz figyelemmel kísérni fejlődésüket, gyarapodásukat.

A Budapesti Állatkertben a pingvinek tartása több mint százéves múltra tekint vissza. Az idők során számos különböző pingvinfajt láthatott a közönség, például sziklaugró és Humboldt-pingvineket. A jelenleg bemutatott, Afrika déli részének partjai mentén őshonos pápaszemes pingvinekkel bő három évtizeddel ezelőtt kezdtek el foglalkozni. Félix, az első Magyarországon, ezen belül Budapesten kelt, és sikeresen felcseperedett pingvinfióka 1994-ben jött a világra. Azóta rendszeres a szaporulat a fővárosi pingvineknél, így a mostani két fióka negyedszázad alatt már a 39. és a 40. a sorban. A jelenlegi kolónia egyébként 32 egyedből áll.

Az új esztendő kezdetére a szokásos „népszámlálást” is megtartották az Állatkertben. Ebből kiderül, hogy a városligeti intézményben az emlősöket 135 faj 1380 egyede, a madarakat 155 faj 1302 egyede, a hüllőket 132 faj 893 egyede, a kétéltűeket 33 faj 327 egyede, a különféle halakat 231 faj 5759 egyede, a gerincteleneket pedig 204 faj 658 egyede és további 104 tenyészet képviseli jelenleg. Ehhez még hozzájön a Budapesti Állatkert által fenntartott Margitszigeti Kisállatkertben lakó 3 emlősfaj 20 egyede, illetve 22 madárfaj 106 egyede. Így mindösszesen 896 állatfaj 10.445 egyedéről, illetve a már említett 104 tenyészetről gondoskodnak nap mint nap a kert szakemberei.

A hazai állatkertek közül messze Budapesten a legmagasabb a bemutatott fajok száma, sőt, a fajgazdagság és a változatosság nemzetközi összehasonlításban is kimagaslónak számít. A Budapesti Állatkert ugyanis küldetésének tekinti, hogy az élővilág legfőbb jellegzetességének számító sokféleségből minél szélesebb keresztmetszetet mutasson be a nagyközönségnek, változatos élményeket kínálva ezzel a kertet felkereső látogatóknak. A készülő Pannon Park megnyitásával ez a páratlan gyűjtemény további száznál több érdekes fajjal, köztük emlősökkel, madarakkal, tengeri állatokkal egészül majd ki.

A bemutatott fajok között több száz olyan akad, amely ritkulóban van természetes élőhelyén. A kertben látható sebezhető, veszélyeztetett, vagy kritikusan veszélyeztetett kategóriába sorolt fajok szinte mindegyike rendszeresen szaporodik is. Erre jó példa a veszélyeztetett pápaszemes pingvinek, tarvarjak, ázsiai vadkutyák és indiai oroszlánok, vagy a kritikusan veszélyeztetett gorillák, orangutánok és cebui disznók szaporítása terén elért sok eredmény.

Még náluk is ritkábbak a mhorr gazellák, amelyek természetes élőhelyükről már teljesen kipusztultak, a Budapesti Állatkertben viszont rendszeresen szaporodnak, olyannyira, hogy a Szavannaházban jelenleg is cseperedik két kis mhorr gazella.

A Budapesti Állatkert jelentős szerepet vállal a veszélyeztetett fajok megmentését szolgáló, állatkertek közötti nemzetközi együttműködésben: 40 faj esetében vesz részt az európai állatkertek regionális fajmegmentő tenyészprogramjaiban (EEP), további 31 faj esetében pedig nemzetközi törzskönyvezési programban (ESB), sőt, 6 olyan fajt is tartanak, amelyről az egész világra kiterjedő nemzetközi törzskönyvet is vezetnek (ISB).

Összeszámlálták azt is, hogy hány mentett állattal foglalkoztak a 2019-es évben. Minden korábbinál több, egészen pontosan 2201 sérült, legyengült, vagy elárvult, s ezért emberi segítségre szoruló hazai vadon élő állat kapott második esélyt a kert állatorvosainak, állatmentéssel foglalkozó szakembereinek köszönhetően! Különösen a mentett sünök száma növekedett: amíg az elmúlt esztendőkben évi kétszáz és négyszáz közötti sün került be a Sünispotályba, 2019-ben rekordszámú, kereken 600 tüskéshátút mentettek meg a biztos pusztulástól.

Forrás

- Budapestimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Itt a Veganuár, Te tudod mi az?

Itt a Veganuár, Te tudod mi az?

Ne nevess ki, bizonyára tájékozottabb vagy nálam. Azt hittem sokáig, hogy a Veganuár kifejezés egy, a média által kitalált frappáns elnevezés a diétás januári étkezésre. Míg ki nem derült számomra, hogy egy levédett kifejezés és egy mozgalom.
Télen is kertészkedhetünk? Friss saláták egy virágládából!

Télen is kertészkedhetünk? Friss saláták egy virágládából!

Naná, hogy télen is ehetünk friss salátát! Nem is egy növény kedveli a hűvös időt, ha van egy jó ablakpárkányod van teraszod, kertészkedj!
Az én gyerekem okosabb? Hogyan hat a gyerekekre a más gyerekekkel való összehasonlítás?

Az én gyerekem okosabb? Hogyan hat a gyerekekre más gyerekekkel való összehasonlítás?

Milyen hatással van a gyerekek önbizalmára, ha állandóan másokhoz hasonlítjuk őket? Ha szülőként te is feltetted már magadnak ezt a kérdést, ez a cikk segít megérteni, mit tehetsz gyermekeid egészséges önértékeléséért. - Szalai - Lászlók Kitti pszichopedagógus és tanulásban akadályozottak szakos mesterfokozatú gyógypedagógus, az AStOP – Auditív- Stresszt Oldó program szakértője, a ” Játszva olvass! ” megálmodója és megalkotója írása.
Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

A hagyomány szerint a karácsonyi időszak lezárásának napja vízkereszt, január 6-a. Ekkor búcsúzunk az ünnepi díszbe öltöztetett fától. De miért éppen ezen a napon szokás leszedni a karácsonyfát? A válasz a keresztény ünnepkörben, a népi hagyományokban és az új kezdet szimbolikájában rejlik.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére