Jelenlegi hely

Megnyílt a szentendrei Skanzen erdélyi tájegysége

Május 22-től látogatható a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének első kiállítási egysége. Egy kisváros és egy falu épült fel, ahol bepillanthatunk a 20. századi hétköznapok és ünnepek világába, a falusi és a városi életmódba.

A Skanzen kilencedik tájegysége, Erdély épületegyüttesének most megnyílt első kiállítási egységében az érdeklődők bepillantást nyerhetnek nemcsak az erdélyi falu, hanem a székelyföldi városok lakóinak polgárosodó életébe is.

A kiállítás különlegessége, hogy a Skanzen történetében most először vállalkozik annak bemutatására, hogy a 20. századi hétköznapok és ünnepek világában már nem választható szét a falusi és a városi életmód. A kisvárost hat épület, az erdélyi falut öt porta és az egyházi telken álló unitárius templom, iskola, kultúrház jeleníti meg.

A falak azonban nem csupán építészeti és kulturális értékeket és sajátosságokat őriznek, hanem olyan egyedi emberi sorsokat és történeteket mutatnak be a társadalom minden rétegéből, amelyeken keresztül átfogó és hiteles képet kaphatunk Erdély történelméről. 


Fotó: Szentendrei Skanzen

A századforduló korabeli újdonságai közül csőpostával, kurblis telefonnal, morze távíróval is találkozhatnak a látogatók a székelyudvarhelyi postahivatalban. A postaépület emeletén a postatiszt polgári jólétet tükröző otthonába léphetünk be.

A sepsiszentgyörgyi Keresztes-házat építtető testvérpár, Keresztes István és Károly a Trianon utáni város meghatározó magyar értelmiségi társadalmának tipikus példái, akik szakmai, közéleti, politikai és kulturális tevékenységükkel hozzájárultak a város fejlődéséhez, mindennapi életéhez.

Art deco stílusú és magyaros szecessziós bútorok, hagyomány és modernség, újítások és a tradíciók keverednek a lakóépület tereiben. Az erdélyi városi polgárság életét bemutató kiállítás mellett Kós Károly munkássága és Bartók Béla hatása is megjelenik a világlátott testvérek hajdani otthonában.

A legnagyobb polgári patikák mintájára működő székelykeresztúri patika tulajdonosa a gyógyszertári termékek forgalmazása mellett szódavíz palackozásba, likőrkészítésbe és gyümölcsaszalásba is belefogott.

A patika különlegessége a neogótikus berendezés és az udvari épületben elhelyezett szikvíz-töltőgép – ami már a több lábon álló, a lehetőségeket felismerő és megragadó vállalkozó-polgár életét mutatja be.


Fotó: Szentendrei Skanzen

A marosvásárhelyi Korzó kávéház – ahol nagypolgár, szüfrazsett, dzsentri, katonatiszt és költő is találkozhatott  – a polgárosodó város társasági életének fontos színtere volt. Korabeli képeslapok alapján rekonstruálta a múzeum a kávéház elegáns és modern enteriőrjét karambol- és kártyaasztallal, szeparékkal, kárpitozott, háttámlás pamlagokkal.

Hirsch Mór nyomdája, műhelye és kereskedése nemcsak a városi hírközlést, információátadást segítette és színesítette, hanem hozzájárult a polgárok művelődéséhez, valamint szórakoztatásához is. Az impozáns szecessziós homlokzattal rendelkező épületben egy 20. század eleji lap- és könyvszerkesztőség és egy kisvárosi nyomda életébe pillanthatunk be.


Fotó: Szentendrei Skanzen

A 20. század elején a párizsi divat Bécsen, majd Budapesten keresztül viharos gyorsasággal jutott el a Székelyföldre is. Kézdivásárhely divatáru-kereskedői az örmény, római katolikus Wertán családból, majd az oda beházasodó Fejér és Dávid családokból kerültek ki. A boldog békeidők időszakának divatáru-kereskedésébe csöppenhetünk ezen a helyszínen. Ha pedig kedvet kapunk hozzá, akkor a Beöltöző helyszín ruhái közül választhatunk, hogy a korszak divatjának megfelelően jelenhessünk meg.


Fotó: Szentendrei Skanzen

Erdélyre a vallási türelem földjeként is tekintünk. A nyárádgálfalvi unitárius templom terében kézzelfoghatóvá válik az unitárius templomok berendezésének puritán egyszerűsége, megcsodálhatjuk a szószék és úrasztala mellett a templom fő díszét, a szószékkoronát. A tájegység egyik központi témája a kisebbségi lét sokrétű ábrázolása. A trianoni határok meghúzása után a templomok menedékké váltak, ahol a hívek továbbra is anyanyelvüket használhatták.


Fotó: Szentendrei Skanzen

A tordátfalvi iskola reprezentálja a múzeumban az Eötvös-féle népoktatási törvény nyomán épült népiskolatípust, amely a gyerekek létszámához mérten javasolta, hogy mekkora iskola létesüljön egy településen. Az iskola enteriőrje az első világháború utáni időszakot öleli fel, amikor az iskola a határon túlra került.

A közösség összetartozásának fontos szimbolikus és valós helyszíne volt a falusi kultúrház és az ott megszülető előadások. A kiskedei kultúrház épületében az utolsó 1948-ban előadott színdarab, a János vitéz díszlete, valamint az Unitárius Nőszövetség által készített vándorabrosz terítőinek geometrikus mintái határozzák meg a belső teret. 

Hosszúfalusi házban a mobilitás hatására megváltozott életmódot, a városi és falusi kultúra egymásra gyakorolt hatását a lakberendezésen keresztül mutatja be a múzeum.   A ház oromzatának különlegessége piros-fehér-zöld színű felirata.


Fotó: Szentendrei Skanzen

Forrás

- Budapestimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Könyvajánló kamaszoknak: Holden Rose és a Lapátos fickó

Könyvajánló kamaszoknak: Holden Rose és a Lapátos fickó

A debreceni Ünnepi Könyvhét valamint új könyvsorozatának első kötetének megjelenése miatt látogatott el Debrecenbe Kovács Attila avagy Holden Rose. Vele beszélgettünk gyerekekről, motívációról, és nem utolsó sorban kamaszoknak szóló 10 pluszos könyvéről, a Lapátos fickóról.
Ti ünneplitek még a pedagógusnapot?

Ugye ti is ünneplitek még a pedagógusnapot?

Idén 70 éve, pontosan 1952 június 7-e óta ünnepeljük Magyarországon június első vasárnapján a Pedagógusnapot. Belépünk az óvoda ajtaján és akár évtizedekig elkísérnek minket, velünk vannak, míg tanulunk. Sőt, sokszor tovább. Köszönjük!
Mese csecsemőkortól: napi tizenöt perc felolvasás akár két év előnyt jelenthet?

Mese csecsemőkortól: napi tizenöt perc felolvasás akár két év előnyt jelenthet?

Tapasztalatok szerint már az anyuka hasában lévő magzatnak is érdemes verseket olvasni. Az itt hallott ritmusokkal, később az adott korosztály számára készült könyvek segítségével akár másfél-két év előnyre is szert tehetnek a gyerekek az iskola első évére kortársaikhoz képest.
Nyáron is tanuljon a gyerek?

Nyáron is tanuljon a gyerek?

Buta kérdés, igaz? Hiszen iskolaidőben sem tanul! Titkos (és aljas de jó szándékkal vezérelt) szülői trükkök, praktikák az észrevétlen nyári tanuláshoz nem csak szülőknek.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére