Jelenlegi hely

150 éves a Fővárosi Állat- és Növénykert

Jelképesen újra megnyitotta a fővárosi állatkertet Tarlós István főpolgármester és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedden, az intézmény fennállásának 150. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. A jubileum alkalmából számos látványossággal és érdekes programokkal várják a látogatókat.

A budapesti állatkert jelenleg Európa egyik legpatinásabb és legszebb, leglátványosabb állat- és növénykertje – mondta az ünnepségen Tarlós István, főpolgármester, felidézve a kert történetének legfontosabb mérföldköveit. Emlékeztetett rá, hogy az intézmény az elmúlt években nagy fejlődésen ment keresztül; a műemlék állatházak visszanyerték eredeti szépségüket, az állatok férőhelyeit pedig a mai kor igényeinek megfelelően korszerűsítették. 2014-ben befejeződött Holnemvolt Park kialakítása azon a területen, amelyet az állatkert a megszűnt egykori Vidámparktól örökölt, illetve kapott vissza. A Holnemvolt Park már az első szezonjában a várakozásokat meghaladó sikert hozott, több mint 450 ezren keresték fel a parkot, vagyis jóval többen, mint amennyien a Vidámparkba látogattak a korábbi években – tette hozzá. Mint a főpolgármester elmondta, ezen a területen valósul meg az elkövetkező években a Mesepark és a Pannon Park, a kormány által támogatott fővárosi fejlesztésként.

Tarlós István kiemelte: a folyamatos fejlesztéseknek és a gondos vezetésnek köszönhetően az állatkert az egész ország leglátogatottabb közintézménye, tavaly 1 millió 92 ezer látogatója volt. Évente százezerre tehető azok száma, akik a határokon túlról érkeztek, hiszen olyasmiket láthatnak a magyar főváros állatkertjében, amelyeket a saját városukban, hazájukban egyáltalán nem – mondta. A 150 éves jubileumhoz kapcsolódva az állatkert több rendezvényt is szervezett: kedden és szerdán a szokásosnál tovább, este 10 óráig tartott nyitva, zenés, játékos, családi programokkal, jelmezes múltidézéssel és "állati találkozásokkal" várták a vendégeket.

Az a kertépítés, amelybe az állatkert belevágott, méltó az intézmény 150 éves történetéhez - hangsúlyozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Úgy fogalmazott: a kert egyik legfontosabb feladata, hogy kövesse és alakítsa az emberek és az állatok közötti viszonyt és egyfajta "Noé bárkájaként" átmentse az utókornak a természet csodáit. Ezért a már folyamatban lévő parkfejlesztés, a Pannon Park és a 2018-2019-ben elkészülő Biodóm építése, méltó lesz a 150 éves intézmény eddigi történetéhez – hangsúlyozta Balog Zoltán. Felidézte, hogy az állatkert az egyik legrégebbi budapesti kulturális közintézmény. Alapítása hat évvel megelőzte például nemzetközi színtéren az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkét is - emelte ki a miniszter. "Ez az elmúlt másfél évszázad jól mutatja, hogy nemcsak egy múló divatról volt szó annak idején, hanem egy nagyon is életrevaló, kulturális gondolatról, hiszen az itt dolgozók egy olyan hellyé tudták tenni ezt a kertet, amely azóta is töretlenül vonzza az embereket" – fűzte hozzá.

Az állatkert másfél évszázaddal ezelőtt is ugyanazt jelentette, azt adta a fővárosiaknak, mint ma: egy olyan közösségi teret, amelyben a város "randevút ad természetnek" – mondta Persányi Miklós főigazgató. Méltatta az intézmény korábbi és jelenlegi munkatársait, akik az intézmény hírnevét öregbítették, és akik tudásának és szakértelmének köszönhetően az állatkert jelenleg a leglátogatottabb fővárosi kulturális intézmény.   
Az évfordulóhoz kapcsolódva a rendezvényen bemutatták a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott jubileumi emlékérmét és a Magyar Posta által készített ünnepi bélyegblokkot is. Az emlékérméket a Magyar Pénzverő Zrt. forgalmazza, augusztus 9-től vásárolhatóak meg a társaság érmeboltjában.
Az én állatkertem címmel beszélgetések voltak az állatkert néhány közismert barátjával, köztük Csányi Vilmos etológussal, Dolák-Saly Róbert és Geszti Péter előadóművészekkel, valamint Németh Kristóf, Oroszlán Szonja és Pogány Judit színművészek mellett Ráday Mihály városvédővel.    

A jubileumhoz egy szimpózium is kapcsolódott, amelyen állatkerti szakemberek szólaltak fel; érkeztek előadók például Hollandiából, Németországból, Svájcból, Olaszországból, Ausztriából, Szlovákiából, Szlovéniából, Horvátországból, Szerbiából, Romániából és Izraelből. Az előadók között volt Thomas Kauffels, az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) elnöke is, aki a keddi ünnepségen köszöntötte a fővárosi intézményt. 

Forrás: budapest.hu

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Itt a Veganuár, Te tudod mi az?

Itt a Veganuár, Te tudod mi az?

Ne nevess ki, bizonyára tájékozottabb vagy nálam. Azt hittem sokáig, hogy a Veganuár kifejezés egy, a média által kitalált frappáns elnevezés a diétás januári étkezésre. Míg ki nem derült számomra, hogy egy levédett kifejezés és egy mozgalom.
Télen is kertészkedhetünk? Friss saláták egy virágládából!

Télen is kertészkedhetünk? Friss saláták egy virágládából!

Naná, hogy télen is ehetünk friss salátát! Nem is egy növény kedveli a hűvös időt, ha van egy jó ablakpárkányod van teraszod, kertészkedj!
Az én gyerekem okosabb? Hogyan hat a gyerekekre a más gyerekekkel való összehasonlítás?

Az én gyerekem okosabb? Hogyan hat a gyerekekre más gyerekekkel való összehasonlítás?

Milyen hatással van a gyerekek önbizalmára, ha állandóan másokhoz hasonlítjuk őket? Ha szülőként te is feltetted már magadnak ezt a kérdést, ez a cikk segít megérteni, mit tehetsz gyermekeid egészséges önértékeléséért. - Szalai - Lászlók Kitti pszichopedagógus és tanulásban akadályozottak szakos mesterfokozatú gyógypedagógus, az AStOP – Auditív- Stresszt Oldó program szakértője, a ” Játszva olvass! ” megálmodója és megalkotója írása.
Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

A hagyomány szerint a karácsonyi időszak lezárásának napja vízkereszt, január 6-a. Ekkor búcsúzunk az ünnepi díszbe öltöztetett fától. De miért éppen ezen a napon szokás leszedni a karácsonyfát? A válasz a keresztény ünnepkörben, a népi hagyományokban és az új kezdet szimbolikájában rejlik.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére