Jelenlegi hely

Szülőnek lenni... - konferencián jártunk

Milyen az „elég jó” szülő? Hogyan lehet felkészülni a szülői szerepre? A szülők is segíthetik egymást? Hogyan tereljük gyermekeink érdeklődését? Mit tehet a szülő, hogy gyermeke védekezni tudjon a társak verbális és fizikai agressziójával szemben?

Sok hasonló téma is szóba került a Szülőnek Lenni c. konferencián az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán 2014. május 20-án: szakemberek és szülők hatékony együttműködése, családalapítás minták nélkül, elvált szülők, mozaik szülők és mozaik testvérek, pozitív fegyelmezés, generációk közötti kapcsolat, számítógép hatása a fiatalokra, nehéz helyzetben lévő gyermekek nevelése, stb.

A Szülőnek Lenni Program szülőknek, nevelőknek, családoknak, gyereküket egyedül nevelő szülőknek, mozaik családoknak kíván segítséget, tanácsot nyújtani. Elsősorban a problémák megelőzését tűzte ki célul és azt kívánja megvalósítani, de emellett segíteni akar a családi vagy párkapcsolati problémákkal küszködőknek, a "problémás gyerekek" családjainak a probléma megértésében és kezelésében.

A konferencia során a szülőséget támogató programok és szervezetek vezetői, képviselői, ilyen területen működő civil és önszerveződő közösségek képviselői, és az érdeklődő szülők, valamint laikus segítők segítségével és közreműködésével előadások voltak, és beszélgetésekben vehettek részt azokról a kérdésekről, amelyek a legégetőbbek a  szülők számára, közösen gondolkodva arról, hogy ezeket miként lehet hatékonyan segíteni, megoldani. A szervezők abban kívánnak segíteni, hogy a szülők az itt hallottakat be tudják építeni a saját hétköznapjaikba. A távlati cél az, hogy a gondolatok, a fejlesztési lehetőségek, a megoldások és módszertani ötletek minél több szülőhöz eljussanak!

Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa, címzetes egyetemi docens (ELTE PPK) tartotta az első előadást „Jog és bizalom az oktatásban”címmel. Elmondta, hogy „az alaptörvény rendelkezik a művelődéshez való jogról, ez pedig lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy megszerezzék azokat az információkat, amelyek az életben való érvényesüléshez szükségesek”. Ehhez kapcsolódik a tankötelezettség.

Közszolgáltatásként az állam működteti az oktatás rendszerét, amit a családok vesznek igénybe. Véleménye szerint senki sem zárható ki az oktatáspolitikai vitákból. „Mi működtetjük az államot, ezért beleszólhatunk a vitákba akkor is, ha az állam az elmúlt húsz évben a szülők egy részét és a nagyszülőket kizárta az iskolai kommunikációból.” Kötelező belépni az oktatási rendszerbe, így nagy az információigénye a szülőnek, tudniuk kell, hogy mi történik az iskolában, milyen szabályok szerint működik az oktatás. Az oktatás 4 pillére: elérhetőség (fizikai közelség), hozzáférhetőség (mindenki számára hozzáférhető-e), elfogadhatóság (a család és az iskola értékrendje hasonló vagy különböző), valamint elég alkalmazkodó-e az oktatás, tekintettel vannak az gyerekek esetleges különbözőségeire (pl. fogyatékkal élők, cukorbetegek).

A pedagógusok helyzetéről Aáry-Tamás Lajos azt mondta, hogy a tanárokkal szemben nagyon alacsony szintű a társadalmi szolidaritás Magyarországon. Szerinte az elmúlt években „elfelejtették definiálni, hogy ki a jó tanár, ezért mindenki más el fogja ezt mondani, mindenkinek megvan erről a véleménye”. Szükség lenne egy etikai kódexre, ami a szakma szabályait meghatározza. Jó lenne együttműködni a szülőknek, tanároknak, ennek feltétele a bizalom az érintettek között. Jól szervezett szülői csoportok segíthetnének a jól szervezett tanároknak.

Téren Gyöngyi óvodapedagógus, a ceglédi Széchenyi Úti Óvoda Ugyeri Tagóvodája (szegregáltan működő tanyasi óvoda) vezetője beszélt a működés nehézségeiről és a szülőkkel közös munka lehetőségeiről abban az óvodában, ahova kizárólag hátrányos helyzetű cigány gyerekek járnak. A szülők többsége fiatal korban (18 éves kor körül) válik szülővé.  A felnőtté válás és az egyidejű családalapítás számukra gyakran megerőltető, nincsenek felkészülve az előttük álló nehézségekre, a rájuk váró szülői szerepre, információik hiányosak. Csak a szülői mintára támaszkodhatnak, ami nem mindig pozitív. Így átöröklődhet a gyerekkel való törődés hiánya, alapvető szükségletek maradhatnak kielégítetlenül, a gyerekek elmaradnak az életkoruk alapján elvárható testi, lelki és érzelmi fejlettségtől.

A szülőkkel való kapcsolat kezdetben problémás volt, de ma már jól együttműködnek velük. „Meg kell mutatni a szülőnek, hogy a legfontosabb maga a gyermek, az iránta érzett szeretet, az értékek közvetítése.” Azt is elmondta, hogy igyekeznek megerősíteni a szülőket a szülői szerepükben, tisztelettel bánnak velük, partnerként kezelik őket, az óvodai problémákat az óvodába kezelik: nem szabad például bepanaszolni a gyereket a szülőnél, a pozitívumok miatt viszont mindig meg kell dicsérni őket, elismerő oklevelet is adnak a szülőknek.

Villányi Jutka, a Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztályának vezetője beszélt az iskoláskor előtti gyermekellátás új formáiról, igényekről és elvárásokról. Elmondta, hogy milyen különbségek vannak a szülők és a pedagógusok felfogásában a gyermekellátási igényeket illetően. Mind a két csoport fontosnak tartja például, hogy a gyermek jól és biztonságban érezze magát az intézményben, ám a pedagógusok sokkal fontosabbnak gondolják azt, hogy az otthonhoz közel legyen az intézmény, míg a szülőknél nagyobb szerepet kap a választásnál például az, hogy tanítanak-e idegen nyelveket, vagy van-e kert, jól felszerelt környezetbe kerül-e gyermekük. A szakember elmondása szerint a szülők az elhelyezés során kiemelten vizsgálnak olyan szempontokat, mint hogy a gyermek számíthat-e egyéni bánásmódra, jobban figyelnek-e rá, hogy azt csinálhatja-e, amit akar, jó-e a szülő-gyerek-pedagógus viszony, és eleget segítenek-e a pedagógusok.

Cserey Miklós az előadásában egy országos önsegítői hálózat felállításáról beszélt. A „3000-es hálózat”, ahogyan nevezte, egy országos szülői segítő, tanácsadó szolgálat lenne, amelyhez szükség esetén fordulhatnának a szülők, és amely segítene a gyermeknevelésben. Cserey szerint a hálózat azt is segítene tudatosítani a társadalomban, hogy „ösztönből nem megy a gyereknevelés”, ahhoz adott esetben nem szégyen segítséget kérni. A hálózat többek között kézműves foglalkozásokat tartana az óvodások szüleinek, hozzátartozói klubokat szervezne a függők családjának, segítene a családon belüli konfliktusok, a kamaszkori problémák kezelésében is. Tagjai óvónők, pedagógusok, laikus civil segítők, szociális területen dolgozók, orvosok és gyerekorvosok, illetve más szakemberek lennének. A hálózat létrehozna egy közös, virtuális tudásbázist, tudásközpontot is, amelyet mindenki igénybe vehetne és gyarapíthatna, időszakonként pedig országos és regionális módszertani találkozókat szerveznének. Mindezt Cserey Miklós szerint pályázatokból, támogatók adományaiból, országos programokból lehetne finanszírozni.

Az előadásokat követően a résztvevők a World Café módszer alkalmazásával párhuzamosan folyó, kiscsoportos beszélgetéseken vitatták meg az elhangzottakat. Ezzel az volt a szervezők célja, hogy a részvevők a szülőséggel kapcsolatos gondolataikról kötetlen formában tudjanak beszélgetni. További információ: www.szuloneklenni.hu


 Kinga (Budapestimami)

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Te mit viszel a játszótérre? Hasznos tippek és vélemények anyukáktól.

Te mit viszel a játszótérre? Hasznos tippek és vélemények anyukáktól

Kezdő anyukák első játszóterezéseik előtt gyakori kérdés: - Ti mit vesztek fel? Mit visztek magatokkal? Mi kérdeztünk, ti meséltetek. Néhány hasznos tipp gyakorlott játszóteres anyukáktól.
A játszótér ingyenes képességfejlesztő, tudtad?

A játszótér ingyenes képességfejlesztő, tudtad?

Játszótér, fejlesztés, iskolaérettség... Gondolnád, hogy ezek a szavak szoros összefüggésben vannak egymással?
A játszótér ingyenes képességfejlesztő - és melyik játék miben fejleszt?

A játszótér ingyenes képességfejlesztő - és melyik játék miben fejleszt?

Játszótér, fejlesztés, iskolaérettség... Hol az összefüggés? Nézzük meg, melyik játék miben fejleszt!
Zöldséges tócsni - mert nem csak krumpliból lehet

Zöldséges tócsni - mert nem csak krumpliból lehet

Zöldséges tócsni (neve tájegységenként változik): úgy készül, hogy a krumpliból készült tócsnitól eltérően a krumpli helyett különféle zöldségeket használunk. Felhasználás egyik feltétele, hogy a zöldség reszelhető legyen

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére