Jelenlegi hely

Ormányosmedve kölykök az Állatkertben

Újabb „cukiságok” cseperednek a Fővárosi Állat- és Növénykertben: öt ormányosmedve kölyök. A kicsik június elején születtek, így mostanra érték el azt a kort, amikor már a nagyközönség is jól láthatja őket.

Öt ormányosmedve cseperedik a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A kicsik még június elején születtek, így mostanra érték el azt a fejlettséget, hogy már a nagyközönség is jól láthatja őket. Azt azonban még nem sikerült kifigyelni a gondozóknak, hogy a jövevények milyen neműek. Az anyaállaton kívül a kifutóban lakó másik két felnőtt nőstény is gondozza a kölyköket, így igazán nagy figyelem és gondoskodás övezi őket. A hol hancúrozó, hol egy kupacban szunyókáló apróságok nagyon népszerűek a közönség körében is, hiszen az ormányosmedvék eleve aranyos külsejűek, a kölykök pedig a mindennapi szóhasználatban mostanában polgárjogot nyert „szupercuki” jelzőt is kiérdemlik. A kis ormányosmedvék az Ausztrál-ösvény szomszédságában található kifutóban tekinthetők meg.

Fotó: Kovács Attila (MTI)

Az ormányosmedvék – más néven koatik – a mosómedvefélék családjába tartoznak. A természettudósok négy különböző fajukat tartják számon, amelyek közül állatkertben legtöbbször a vörösorrú koatival (Nasua nasua) lehet találkozni – ez a faj látható Budapesten is. A nőstények 77 napos vemhesség után hozzák világra utódaikat, számuk ellésenként kettő és hét között szokott lenni. Az újszülöttek vakon és meglehetősen fejletlen állapotban jönnek a világra, az első hetekben anyjuk egy megfelelően védett fészekbe, odúba vonul vissza velük. 4-6 hetes korukra azonban a kicsik már elég fejlettek ahhoz, hogy a külvilággal is megismerkedjenek. Az ormányosmedvék élettartama a természetben átlagosan 7 év, állatkerti körülmények között azonban ennek kétszerese sem számít ritkaságnak.

A megelőző faápolásnak köszönhetően nem esett komoly kár az Állatkert fáiban. A szerda délutáni vihar az Állatkertet is elérte. Komolyabb károk azonban szerencsére nem keletkeztek sem az épületekben, sem pedig a faállományban. A kert dendrológiai kollekciója – vagyis a fás szárú növények gyűjteménye – csaknem ezer fajból, s természetesen még ennél is több egyedből áll. A fák közül azonban csak kettőben keletkezett említésre érdemes kár. A Szavannakifutóban egy japánakác (Sophora japonica) tört el a koronanyaknál, a Holnemvolt Park területén pedig az egyik juharlevelű platán (Platanus x acerifolia) veszítette el alsóhelyzetű vezérágát. Az apróbb, ujjnyi vastagságúnál vékonyabb leveles ágvégek körül persze így is sokat letépett a viharos erejű szél. Az, hogy a vihar erejéhez és másutt tapasztalható pusztításához képest az Állatkert faállományában alig esett kár, a kertben folytatott megelőző faápolási munkáknak köszönhető. Az Állatkert fáit rendszeresen ellenőrzik, ultrahangos favizsgálatnak vetik alá, és a megfelelő időben elvégzik az idősebb vezérágak ifjítását, az esetleges odvak kezelését, illetve plombálását is. 1000 juniperus chinensis júdásfa a hullámvasút indóházánál platán ostorfa fa 3 nőstény meg hím.

Esti séták az Állatkertben

Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert Kommunikációs Osztálya

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Állati és környezetvédelmi világnapok, jeles napok

Állati és környezetvédelmi világnapok, jeles napok

A pingvin-tudatosság napja vagy a Nemzetközi Fókavadászat-ellenes Nap ismerős? Bizony a Madarak és fák napja mellett több tucatnyi, a növény- és állatvilággal kapcsolatos világnap és jeles nap létezik. Összegyűjtöttük őket, segíthet a pedagógusok óvodai, iskolai munkájában de éppúgy egy otthoni beszélgetés elindításában.
Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

A péntek 13 sokakban még ma is óvatos kíváncsiságot vagy akár szorongást kelt. Mintha egy különös, sűrű energia lengené körbe ezt a napot — és talán valóban így van, csak éppen nem úgy, ahogy a modern babona sugallja.
Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

A böjt fogalma sokakban éles megvonást, szigorú szabályokat és külső elvárásokat idéz fel. Régi idők öröksége, amikor a test „fegyelmezése” még erénynek számított. A női test azonban sosem ebben a logikában működött. A női test nem sík, nem egyenletes, nem egyféleképpen reagáló rendszer. Hullámzó, áramló, ciklikus. Változik, finomodik, jelez, kér. Éppen ezért a böjt — ha valóban jót akarunk vele — nem válhat uniformizált szabályrendszerré. Csak akkor működik, ha figyelembe veszi a ciklusunkat, mert a női test más-más szakaszokban mást kíván, másképp terhelhető, másképp reagál a megvonásokra.
Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Lehet balszerencsés vagy a legszerencsésebb szám, attól függ, honnan nézzük. A világ egyik legismertebb babonája, de hogyan lett az?

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére