Milyen kávét kérsz?
Mandulatejes lattét mézzel, ha lehet! - mondja udvariasan, ám határozottan.
Nem egy átlagos kombináció. Valahogy azt sejtem, szeretsz kilógni a sorból.
Ez egyáltalán nem tudatos. Kisgyerek koromban sokszor éreztem, hogy nem vagyok átlagos. Akkor valóban kilógtam a sorból, soha nem álltam be semmibe, ha nekem az nem volt jó érzés. Birkaszellem már az óvodában sem volt bennem, aztán később, mikor megtaláltam az igazi utam, akkor egy képzésen hallottam először az indigo gyerekekről és kicsit magamra ismertem.
Mi ez a képzés pontosan? Nem hiszem, hogy egy bankárképzőn történt.
Pedig akár ez is lehetne - vágja rá mosolyogva - dolgoztam ugyanis pénzügyi területen. Az eredeti szakmámat az édesanyám választotta nekem 14 éves koromban, mondván, hogy abban mindig el tudok majd helyezkedni. Akkor kozmetikus akartam lenni, de ezt nem engedte. A döntés, hogy mást fogok tanulni, csak akkor született meg, amikor a férjemmel elkezdtünk babát tervezni. Akkor még nem tudtam, hogy pontosan mit szeretnék csinálni, csak azt, hogy mást. Aztán nem úgy alakult a házasságunk, ahogy terveztük, kis idő múlva különmentünk és én ottmaradtam a fiammal és az érzéssel, hogy nem vagyok a helyemen. Innen indultam, gyakorlatilag egy mély gödörből, ahonnan tényleg csak felfelé vihet az út. Amikor mindez tudatosult bennem, jött az elhatározás: innen csak úgy tudok felállni, ha végre elkezdek azzal foglalkozni, amit szívvel-lélekkel szeretek csinálni. A nevét még nem tudtam, hogy mi ez a “szakma”, ezért beírtam a keresőbe, a kulcsszavakat: emberek segítése, természetes gyógymód, lélek, virágterápia… Innen már nem telt sok időbe rátalálni a névre: lélekgyógyászat. Ez kedden volt, én pedig pénteken már ott ültem egy felvételin, szombaton pedig már elkezdtem a képzést. 3 évig tanultam, felsőfokú végzettséget szereztem és közben saját magamat is kicsit újra megtaláltam.
Ez azért elég gyors döntés, nem volt időd még elbizonytalanodni sem. Egyedül hoztad meg, vagy volt, aki melletted állt és bátorított?
A döntést egyedül hoztam meg, és egy percig sem bántam meg. Erőt a tanáraimtól tudtam meríteni, ők folyamatosan biztattak és bátorítottak. Napról napra közelebb kerültem önmagamhoz és rájöttem, hogy a boldogságom csak tőlem függ, mindegy, hogy mellettem van-e férfi vagy sem. Nyilván egy harmonikus kapcsolat hozzá tud tenni az ember fejlődéséhez, én ezzel akkor egyedül voltam. Máig azt tapasztalom, hogy aki ilyen helyzetben van, annak igazából elég lenne egy olyan ember, aki esetleg csak meghallgatja a dilemmáit. A sok "jó tanács" sokszor rosszabb irányba viszi el a dolgokat. Inkább egy szakember, mint sok “jóakaró” - ma már ezt vallom.
Kívülről elsőre kicsit menekülő útnak tűnhet a lélekgyógyászat, honnan lehet biztos abban az ember, hogy nem valami pótcselekvés, amibe éppen belekezd?
Ez egy furcsa dolog, de aki átélt már hasonlót, az pontosan tudja, hogy milyen érzés megtalálni azt a dolgot az életedben, amit kerestél. Kicsit olyan ez, mint mikor rossz a szemed és mikor végre kapsz egy szemüveget meglátod, hogy a torta, amit kerestél tulajdonképpen ott volt az asztalon az orrod előtt, csak nem láttad. Nálam is pontosan így történt. Érdekes módon mindig is saját irodám volt, pedig a munkaköröm ezt nem tette szükségessé és sokszor jöttek hozzám beszélgetni az emberek. A mások segítése, a természetes gyógymódok iránti érdeklődés mindig az életem része volt. Ahogy erre kicsit kívülről is ráláttam, nem volt többé kérdés, hogy ez csak egy átmeneti hóbort, vagy valóban az én utam lesz. Azt vallom, hogy ha valaki szeretne valamit elkezdeni, akkor ne legyen semmi kifogása. Ha eldönti, hogy valamit szeretne csinálni, akkor ahhoz mindent meg is fog kapni. Csak elindulni nehéz.
Ez jól hangzik, mégis sokan nem mernek váltani, jóllehet nem érzik jól magukat abban, amit épp csinálnak, ahol épp tart az életük. Nekik mit tudsz tanácsolni?
Ha valaki nem tudja, hogy mihez kezdjen, csak egyszerűen váltana, akkor legjobb, ha egyszerűn csak elkezd valami újat kipróbálni szabadidejében. Ha valami kicsit is érdekli, arról rövid időn belül ki fog derülni, hogy csak egy hobbi, vagy valami több. A lehetőségek megtalálják az embert, vagy fordítva. Nekem például így jött a szappanfőzés. Azért kezdtem el szappanokat készíteni, mert a fiam bőre mindenre nagyon érzékeny volt picinek és valahogy éreztem, hogy valami nem jó ezekben a fürdetőkben... Kecsketejjel, sheavajjal, olívaolajjal kezdtem el szappant készíteni, mert ez az összetétel annyira zsíros volt, hogy testápolót sem kell használni utána, egyáltalán nem szárított, sőt. Először magunknak készítettem, majd elkezdtem elajándékozni őket. 2 év után azt vettem észre, akkora igény van rá, hogy érdemes lenne hivatalosan is árulni. Így indult az engedélyeztetés. Közben képeztem magam, megismertem a Bach virágterápiát is, és a kettőt tudom ötvözni. Ez a legjobb az egészben, hogy minden új ismeretet egymásra tudok építeni. A Bach virágok is belekerültek a szappanjaimba is. Rengeteget teszteltem, hogy mennyire működik így szappannal vegyítve, és nagy meglepetésre gyakorlatilag ugyanúgy, mint a hagyományos eljárással. Szeretek kísérletezni, újat kitalálni. Szappanban pl. kifejlesztettem olyan általános problémákra való keverékeket, ami több embernek tud segíteni. Ilyen pl. az Édes Álom nevű szapan, ami segít jól aludni esténként. Ezt ugyanúgy kúraszerűen lehet alkalmazni, mint a cseppeket.
Mi ez a Bach virágterápia, kinek ajánlod?
A Bach virág terápia egy 38 féle növényből álló rendszer, amelynek elemei különböző lelki állapotra hatnak. Egy német orvos Edward Bach nevéhez fűződik. Az évek során ebben is kidolgoztam a saját rendszeremet, így elég gyorsan tudok hatást elérni vele a tőlem segítséget kérők életében. Nekem az a fontos, hogy aki egy problémával jön hozzám, azt viszonylag gyorsan ki tudjam emelni belőle. Ez kb 2-3 hét alatt megtörténik, amíg tart a keverék. Utána, tapasztalatom szerint kb 3 hónapig már nem esik vissza olyan mély állapotba, mint amivel eljött hozzám
.
Sokan fenntartásokkal fogadják ezeket az alternatív gyógymódokat, a szkeptikusoknak mit szoktál mondani?
A bizalom nagyon fontos. Ha valakinek nincs bizalma bennem, akkor nem fogunk tudni együtt dolgozni, akkor neki más módszerre van szüksége. Ajánlani is tudok mást, ha arról van szó, bár olyan még nem volt, hogy valaki eljött hozzám és utána felállt és elment, hogy nem erre gondolt. Aki már ajánlás alapján eljut hozzám, vele már megtaláljuk a közös hangot. Nekem pedig az első percben fel kell tudnom mérni, hogy milyen tudatossági -nyitottsági szinten tart, hogy tudjak vele kommunikálni az ő szintjén. És ez nem minősítés, hanem a páciensnek fontos.
Általában milyen nehézségekkel fordulnak hozzád az emberek?
Teljesen változó, de ha súlyozni kellene, anyukák többen jönnek hozzám, mint mondjuk egyedülálló férfiak. A párkapcsolati problémák nagyon gyakoriak, de a szülőkkel fennálló konfliktus sem ritka. Mivel magam is voltam daganatos beteg és meggyógyultam belőle orvosi segítség nélkül, így hasonló problémával is van, hogy megkeresnek. Minden probléma egyedi és minden beszélgetés testre szabott.
Úgy tűnik valóban jó úton haladsz. Hol talál meg most, aki hozzád szeretne fordulni és mik a terveid a jövőre nézve? Mit szeretnél elérni 2 év múlva?
Egyelőre egyéni terápiákat tartok, akit ez érdekel, és szeretné kipróbálni, elér a timi.peto@gmail.com e-mailcímen és a www.athma.hu weboldalon. Ami a jövőt illeti, nagyon szeretnék egy olyan helyre költözni, ahol tudok életmód táborokat tartani kis csoportoknak. Szeretnék eljutni az emberekhez, segíteni, előadásokat tartani, és tanítani. Minden erőmmel erre koncentrálok most.
Legyen így! Köszönjük a találkozást.
Budapestimami
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
